Nem az állam, hanem Isten mindenhatóságában hisz, és úgy gondolja, a keresztyén értékek, a keresztyénség emberekről alkotott képe elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek felelősségteljes társadalomban éljenek egymással. Jan Peter Balkenende a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására érkezett Budapestre, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról tartson előadást. Az egykori holland miniszterelnök a Károli Egyetem díszdoktora, ezért korábban tett ígéretéhez híven ez alkalommal is találkozott az egyetem hallgatóival, és válaszolt a diákság kérdéseire.
 

A hit inspirációja
– A szocializmusban az emberek az államra néznek, a liberálisok az individuumra – fogalmazott a volt holland kormányfő, aki elmondta, egyik elgondolkodást sem érezte magáénak. Jan Peter Balkenende nyolc évig, 2002 és 2010 között volt Hollandia miniszterelnöke a keresztyéndemokrata CDA párt politikusaként. A református egyetemen tartott előadásában arról is beszélt, hogy az emberek nem önmagukban, másoktól függetlenül, hanem az egymással való kapcsolatban találhatják meg igazi értéküket. A kormányfő úgy fogalmazott, a társadalom több mint hatóság és piac.
– Hollandia szekularizált ország, a többség nem jár templomba. De továbbra is meg vagyok győződve arról, hogy a keresztyén gondolkodásmód elengedhetetlen a jó társadalomhoz. Sokszor beszéltem a hitemről mint az inspiráció és társadalmi fejlődés forrásáról, és mint amire miniszterelnökként is szükségem volt. Mert sok kritikát kap az ember, néha egyedül marad a véleményével. Ezekben a helyzetekben sok erőt adott a hitem, hogy elvégezzem a munkámat. Mert miniszterelnökként nem saját magadért dolgozol, hanem azért, mert bizonyos dolgokat meg akarsz változtatni az országban. Az jelentette nekem az inspirációt miniszterelnökként és inspirál még ma is, hogy Isten mindennél hatalmasabb. Most a vállalati életben dolgozom, olyan témákkal foglalkozom, mint a társadalom minősége, szolidaritás, hogyan formálhatják a vállalatok a pénzügyi filozófiájukat és munkájuk erkölcsi tartalmát – mondta Jan Peter Balkenende, aki jelenleg az Ernst & Young tanácsadó cég munkatársa és a rotterdami Erasmus Egyetem tanára. A Károli egyetem hallgatóinak érdeklődésére kifejtette, a keresztyéndemokraták feladata, hogy a felelősségteljes viselkedést hirdessék a társadalomban, és hangsúlyozniuk kell, hogy egy vállalat sem csak azért van jelen a piacon, hogy profitot termeljen, hanem felelőssége van a köz nagy kérdéseiben is, mint például az energiafelhasználásban vagy a károsanyag-kibocsátásban.

Kölcsönös tisztelet és szigorúság
A felsőoktatás finanszírozásáról, az azonos neműek házasságáról és az iszlámmal való együttélésről is tettek fel kérdéseket a magyar diákok a kormányfőnek.
– Lehetséges plurális társadalomban élni, de kell hogy legyenek közös értékek – válaszolta a hallgatók a kérdésére Jan Peter Balkenende, aki szerint nem az jelent problémát, ha a Hollandiában élő iszlám-hívőknek iskola és mecset épül, hanem ha valaki nem fogadja el annak a társadalomnak a normáit és törvényeit, amelyben él. Ez pedig nem a származáson, hanem az egyes emberek viselkedésén múlik, ezért helytelen, ha valaki a problémák miatt magát az iszlám vallást teszi felelőssé.
– Ha egy plurális társadalom élni akar, abban ki kell alakulnia a jó szándékú emberek közötti szövetségnek, és nagyon kritikusan kell fellépni azok ellen, akik kihasználják azokat a jogokat, amelyek mindenkinek járnak. Ezt a helyzetet kell kezelni és megpróbálni megelőzni. De az emberek nem érezhetik azt, hogy a bőrszínük vagy az identitásuk miatt utasítják el őket. Csak azok az országok lesznek sikeresek, amelyek képesek arra, hogy megfelelően integráljanak embereket, ott lesz jó hangulat az országban és gazdaságilag is eredményesebbek lesznek.
Jan Peter Balkenende pozitív és negatív példát is említett az iszlám-keresztyén párbeszédre saját tapasztalatai alapján.
– Voltam egy olyan chicagói muszlim egyetemen, ahol nagyon fanatikusak voltak az emberek, nem voltak nyitottak arra, hogy a holland jogállamiságról, a demokrácia működéséről beszéljek nekik, erre nemet mondtak. Egy másik alkalommal azonban Szingapúrban találkoztam egy mélyen iszlámhívő csoporttal, akik szinte az egész napjukat a mecsetben töltötték. Velük nem csak a saját, de az én vallásomról is lehetett beszélgetni, a hasonlóságokról, különbségekről. Ez a párbeszéd a kölcsönös tiszteleten alapult, és a végén ők is megköszönték, hogy ott voltam. Ezért gondolom, hogy ez a hozzáállás is lehetséges, létezhet a kölcsönös tisztelet, de az elfogadhatatlan viselkedéssel szemben nagyon szigorúnak kell lenni.

Dobó Márti
Képek: Kalocsai Richárd