Azonnal megpróbálna kimászni a béka egy forró vízzel teli edényből, ha belepottyanna, ám ha langyos vízbe raknánk, s a vizet fokozatosan felmelegítenénk, a béka nyugodtan adná át magát a lebegés örömének, és hagyná magát megfőzni. Többnyire mi is ilyen kényelmesen érezzük magunkat egyre pusztuló világunkban.

Környezeti szakértők szerint jelenleg nincs égetőbb feladat az emberiség számára, mint megoldást találni az egyre növekvő vízhiányra. A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak a tizede vehető közvetlenül igénybe, hiszen a többit a gleccserek és a sarki jégsapkák zárják magukba. Jelenleg a Föld 1,2 milliárd lakója nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez. Egyes becslések szerint 2025-re az emberiség kétharmadát fogja fenyegetni ez a veszély, miközben a fejlett világ pazarlóan bánik az ivóvízkészletekkel. Ráadásul a felhasználható ivóvíz sem megbízható. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti elhalálozás a szennyezett vízre vezethető vissza.

Egyre több harc várható a vízért
Számos esetben diplomáciai konfliktust vagy konkrét fegyveres összecsapást okozott egy-egy folyó vagy tó birtoklásának, vízhozama biztosításának szükségessége – olvasható az afrikatanulmanyok.hu-n. A globális vízproblémákkal foglalkozó cikk állítása szerint azokat a területeket tekinthetjük vízhiányosnak, ahol az egy főre eső, megújuló vízmennyiség nem éri el az 1000 köbmétert évente. A tanulmány szerzője a kiemelten veszélyeztetett országok közé sorolja a Közel-Keleten és az Észak-Afrikában találhatókat, de a vízhiány okozta aggodalmak – ahogy arra Glied Viktor felhívta a figyelmet – Dél-Európában is megoldási lehetőségek keresésére sarkallják az érintett országokat. A szakíró szerint egyes országok felszín alatti vizek kutatását, majd kiemelését, mások a tengervíz lepárlását, sótalanítását helyezik előtérbe, azonban ez utóbbi nagyon drága eljárás, és az előállított víz emberi fogyasztásra sokszor nem alkalmas. A tanulmány megemlíti egy német szakértőcsoport 2007-ben közzétett kutatási eredményeit, mely szerint 2050 körül regionális, 2080–2100 körül pedig globális szinten is háború törhet ki a víz birtoklásáért.

Szennyezett ivóvíz, hirtelen csapadék
Az Európai Unió valamennyi folyó- és állóvíz jó minőségének elérését tűzte ki célul 2015-re, de a tagországok – eltérő mértékben – elmaradnak a víztisztasági célkitűzések teljesítésében. Magyarország gazdag ugyan vízben, ám így is hozzávetőleg kétmillió ember nem juthat jó minőségű ivóvízhez, főként az alföldi vidékeken. Egy regionális ivóvízjavító program keretében ugyan sikerült az alföldi vizek arzéntartalmát jelentősen csökkenteni, ám a szigorú uniós normák szerint még így is túl magasak az értékek. Hazánkban problémát jelent az is, hogy a csapadékvíz eloszlása változóban van. Az ELTE meteorológiai Tanszékének korábbi modellszámításai szerint számíthatunk rá, hogy több hónapnyi csapadék fog hirtelen lehullani az aszályos időszakokat követően.

Két földgolyó sem lenne elég
Ha az egész Föld lakossága úgy élne, mint egy magyar állampolgár, két földgolyó sem lenne elég az emberiség létfeltételeinek biztosításához – derül ki a teremtés ünnepére megjelent, A hét nap csodája című kiadványban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából összeállított füzet jelenleg is megtalálható az ország minden gyülekezetében. Az összeállítás számos tanácsot ad a környezettudatos életmód kialakításához egyének, családok és egyházi közösség számára is. Érdemes kádban fürdés helyett zuhanyozni, hiszen míg előbbihez átlagosan 30-40 liter vízre van szükségünk, a fürdés során 140 liter vizet használunk el. Az elhasznált vizet drágán, sok energia árán tisztítják, vagy tisztítatlanul kerülnek az élővizekbe. Sokat tehetünk vizeink tisztaságának érdekében akkor is, ha körültekintően választunk tisztítószereket. A Magyarországon forgalomba hozható mosó- és tisztítószerek a foszfáttartalom alapján három kategóriába sorolhatók: környezetbarát (0-7 %), környezetkímélő (max. 15 %), illetve megengedett (max. 20 %). Lehetőleg törekedjünk a környezetbarát termékek megvásárlására, és ne használjunk belőlük a szükségesnél nagyobb mennyiséget!
További hasznos tanácsokat ad a humusz.hu is. Ne folyassuk feleslegesen a csapot, javíttassuk meg a csöpögő csapokat, WC-tartályokat! Kezet és fogat is moshatunk úgy, hogy elzárjuk a csapot szappanozás, fogsúrolás közben. Fürdéskor, mosogatáskor, hajmosáskor esetenként sok víz elfolyik, mielőtt megérkezne a várva várt melegvíz. Az ilyenkor felhasználatlan vizet ne eresszük le a lefolyón, hanem gyűjtsük vödörbe, kannába – felhasználhatjuk locsoláshoz, WC-öblítéshez. A mosó- és mosogatógépet csak telepakolva kapcsoljuk be, negyedig-félig rakva víz- és energiapazarlás beindítani. Sose öntsünk lefolyóba, WC-be, élővízbe zsiradékot, ételmaradékot, vegyszert vagy bármilyen mérgező anyagot! Egy liter olaj egymillió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni. Ha hideg vizet innánk, ne folyassuk ki a csapot: inkább legyen mindig egy kancsó víz a hűtőszekrényben.

Szükséges összefognunk a környező országokkal
Hazánkban március 24-én Nyíregyházán tartják a világnap központi rendezvényét. A határokon átnyúló vízgyűjtők témakörével foglalkozó idei rendezvénysorozat jelmondata: Határokkal megosztott vizek – megosztott lehetőségek. Magyarország területének több mint 95 %-a nemzetközi vízgyűjtőre esik, így nemzetünk számára a felszíni és a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás területén is különösen fontos a vízgyűjtőn osztozó országokkal való együttműködés.

Jakus Ágnes