A nemrégiben megalakult Református Törvényhozók Fóruma, melynek célja a református értékek hangsúlyosabb képviselete, az Országházban fogadta a Generális Konvent Elnökségét.
A 42 tagú testület tagjai a miniszterelnök, az Országgyűlés ház- és korelnöke, államtitkárok és parlamenti képviselők – mindannyian reformátusok.
A Generális Konvent elnökségével közös találkozójuk célja, hogy szervezettebbé tegyék és szorosabbra fonják az együttműködést egymással.
A Magyarországi Református Egyház képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy a Parlamentben elmondják, szerintük mire érdemes a református törvényhozóknak kiemelten figyelniük.

Vállalják identitásukat
Húsz év késéssel alakult meg a Református Törvényhozók Fóruma – mondta az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédében. Kövér László úgy fogalmazott, nem a költségvetésből akarnak többet juttatni a reformátusoknak, hanem korrekt választói magatartással azt a közösséget szeretnék erősíteni, amelynek tagjai. Úgy véli, a fórum segítséget adhat az információcserében és lelki támaszt is nyújthat a politikusoknak, hiszen, mint mondta, „ezekben a bonyolult időkben az ember könnyen elveszítheti a cselekvés iránytűjét". A házelnök hangsúlyozta azt is, hogy a tanácskozás az egész Kárpát-medencei érdekképviseletre irányul, hiszen „ha térképen nem is, de lelkünkben létezik a Nagy-Magyarország".
Balog Zoltán államtitkár, a tanácskozás moderátora szerint eljött az ideje, hogy világossá váljon, a politikusi magatartás mögött milyen meggyőződés áll. Az államtitkár a Ráday családot mint az egyháziak és a világiak együttműködésének példáját állította a tanácskozók elé.

Régóta vártunk titeket
„Nagyon régóta várunk már titeket" – idézte Pap Géza erdélyi püspöknek az alkotmányozó zsinaton két évvel ezelőtt elhangzott szavait a református egyház zsinatának lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv megerősítette: a két testület egyeztető, érték- és érdekképviseleti fórum lehet, amely olyan megoldásokat találhat, amelyek nem kerülnek pénzbe.

Elvándorolnak Kárpátaljáról és a Délvidékről
A közelgő népszámlálás adatainak pontos meghatározásában kérte a fórum segítségét Csűry István királyhágó-melléki püspök. Noha állami támogatást nem kapnak, a kárpátaljai magyar iskolák eredményességéről számolt be Zán Fábián Sándor püspök, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több kárpátaljai magyar hagyja el szülőhelyét. Nagy Béla kárpátaljai főgondnok portálunknak arról beszélt, hogy az ifjúságra és a gyülekezetek közötti testvéri kapcsolatok ápolására helyezik a hangsúlyt. Mint mondta: mindennapi problémákkal kell megküzdeniük, nincs például autóbuszuk, amellyel a gyerekeket szállíthatnák, és üdültetni is csak szerény keretek között képesek, pedig ez is segíthetné a magyarság megmaradását.

Nem feledkeztek meg róluk
Rohamosan fogy a magyarajkú lakosság a Délvidéken – mondta Csányi Erzsébet. A szerbiai főjegyző szerint a délszláv háború hatásait most tapasztalják az országban – sokan kitelepültek az anyaországba vagy máshová, így ma már nem tíz, hanem öt magyar gyerekkel indítanak magyar nyelvű osztályt. A főjegyző portálunk érdeklődésére arról is szólt, hogy a délvidéki reformátusok különórákat tartanak hétvégenként azokon a településeken, ahol nem indult magyar nyelvű oktatás, a gyerekeknek pedig nyaranta hagyományőrző táborokat szerveznek. 2001-ben indították el az első református óvodát, azóta most nyílik a negyedik. Csányi Erzsébet hozzátette, a végváriak számára lelki erőt ad, hogy részt vehetnek a tanácskozáson, hiszen érzik, amit eddig is: nem feledkeznek el róluk az anyaországiak.

Munkahelyeket Észak-Magyarországra
Az észak-magyarországi régió erősítése és ottani munkahelyek teremtése segíthetne a felvidéki magyarság megőrzésében, vélekedett Fazekas László felvidéki püspök. A szlovákiai magyar reformátusok egzisztenciájának megerősítése ugyanis a református gyülekezetek egzisztenciájának megerősödéséhez vezethetne. Az egyházi vezető felhívta a figyelmet a felvidéki magyar tannyelvű iskolák ellehetetlenülő helyzetére is.

Migráció, legitimitás, cigányok, értelmiség
A jobb élet reményében Budapestre és vonzáskörzetébe költözött kelet-magyarországiak lelki ellátásának nehézségeiről beszélt a dunamelléki püspök. Szabó István felháborítónak nevezte, hogy egyedül Magyarországon nincs kötelező hit- vagy etikaoktatás. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház újonnan és legitimen megválasztott vezetését ajánlotta a fórum figyelmébe. Csomós József tiszáninneni püspök a cigánykérdést emelte ki a tanácskozáson. A püspök szerint most kell a következő évtizedeket megalapozni, különben – mint fogalmazott - nem lesz, aki nevelje, gyógyítsa és pasztorálja a romákat. A református értelmiség támogatását szorgalmazta a Parlamentben Steinbach József dunántúli püspök. Felhívta továbbá a figyelmet az elnéptelenedő falvakra, az egyetemi és a kórházlelkészek fenntartására és a hittanoktatás fontosságára. Elsősorban nem anyagi segítséget, sokkal inkább együttgondolkodást kért a református törvényhozóktól.

Beavatás
Gyakran ér bennünket az a vád, hogy az egyházak már megint pénzt akarnak, pedig nem erről van szó – nyilatkozta portálunknak a zsinat világi elnöke, Huszár Pál. 
- Azt szeretnénk, hogy partnerek legyünk. Mi ezt a stratégiai partnerséget nagyon komolyan vesszük. Az Úristen végre olyan országvezetést adott nekünk, amely minket, reformátusokat és minden keresztyén felekezetet komolyan vesz. Azt várjuk tőlük, hogy kicsit beavassanak minket a dolgaikba, képbe helyezzenek bennünket. Az a válság, ami most van, nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is, arra is alkalmat teremt, hogy időnként megszólítanak bennünket, hogy ti, vallásos emberek, ti, Istenben hívők ezt hogy látjátok, mit gondoltok erről, ti erre mit válaszoltok – fogalmazott.

Több mint lobbi
A tanácskozáson Szászfalvi László államtitkár hangsúlyozta, a kormány az egyházakat nem pusztán intézményfenntartó erőknek tekinti, hanem közéletet szervező erőknek is. Horváth János, az Országgyűlés korelnöke úgy fogalmazott:
- Nem lobbiként tekintek magamra. Református létünk áthatja a törvényhozói voltunkat. Így formáljuk a közéletet. Ez több mint lobbi. 

Jakus Ágnes