Miért kell újraírni?

Az „újraírt Biblia" olyan irodalmi jelenség, ami a már meglévő bibliai szövegek fonalát veszi fel, és újrafogalmazza a történetet – mondja az Újraírt Biblia (Rewritten Bible) című konferencia szervezője. Zsengellér József, a KRE Hittudományi Karának professzora szerint a mai kor történelméből kiindulva is láthatjuk, hogy a múltunkra adott reflexiók, válaszok az éppen aktuális történelmi, politikai helyzet függvényében változhatnak. Hasonló történik a Szentírás esetében is, számos új szöveg keletkezett ennek nyomán, melyek azonban nem lettek részévé a Bibliának. De az Ószövetségen belül is találunk újraírt részeket, a legnyilvánvalóbb példák a Tízparancsolat és a Krónikák könyvének egésze. Mi lehetett a történeti, politikai vagy teológiai háttere ezeknek az újraírásoknak? Hogyan tudták a szerzők igazolni változtatásaikat és egyáltalán kellett-e nekik? Mit kezdhetünk a feltűnő ellentmondásokkal a szövegben, melyek módosíthatják az értelmezést? Van-e tipikus módszere a történetek újra elbeszélésének, ami az eredeti szöveg alapján új olvasatot ad?

Szent a Szentírás

A Károli professzora a reformátorok Szentírás-értelmezését említi. A reformátorok azt fogalmazták meg, hogy a Biblia Isten Igéjeként vezetést ad az életvitelben, a lelki, erkölcsi életben, és segít megtalálni a helyünket a világban. A reformátorok nem azt jelentették ki, hogy a Szentírás a történelem forrása, hanem azt, hogy Isten útmutatásának, üzenetének a forrása – magyarázza Zsengellér József. – Az Újszövetségben négy evangéliumot is találhatunk. Vajon miért nem elég egy arra, hogy Jézus életét, történetét, mondásait megértsük? Különböző szempontok kerülnek elő és minden evangélista más közegnek fogalmazza meg gyakorlatilag ugyanazt a történetet – adja meg a választ a professzor.

Mindig lehet újat mondani

A konferencia aktualitását az adja, hogy Vermes Géza professzor ötven éve fogalmazta meg az „újraírt Biblia" jelenségét. A makói születésű kutató a háború után vándorolt ki Magyarországról. Az oxfordi egyetem professzoraként a holt-tengeri tekercsek, valamint Jézus életének kutatásában szerzett nemzetközi hírnevet, magyar nyelven is több könyve jelent meg.

A július 10-én, vasárnap kezdődő budapesti konferencián a tudósok arról is vitatkoznak majd, hogy helytálló-e az újraírt Biblia kifejezés. Az angol nyelvű tanácskozásra tizennyolc külföldi és számos magyar kutató érkezik Budapestre a Károli Egyetem Hittudományi Kara, valamint a Magyar Hebraisztikai Társaság meghívására. A rendezvényt a Magyar Bibliatársulat is támogatja. Pecsuk Ottó, a szervezet főtitkára elmondta: nemcsak a Szentírás kiadásával, fordításával, terjesztésével foglalkoznak, hanem támogatnak olyan rendezvényeket is, amelyek segítik a Biblia megértését, valamint beágyazódását a magyar társadalomba. A főtitkár szerint a Bibliáról mindig lehet újat mondani.

A konferencia azok számára is sok érdekességet tartogathat, akik a Szentírást életük zsinórmértékének tartják, és azoknak a szekuláris kutatóknak is, akik „csupán" tanulmányozzák a Bibliát. A konferencia előadásai angol nyelvűek lesznek.

Részletes program: www.kre.hu/htk