Az eredeti üzenet

A protestánsok szívesen mondják ma is, ha kitalálnak valami újat, hogy ez reformáció, de én nem szeretem mindenre ráakasztani ezt a szót – mondta a püspök a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Szabó István úgy fogalmazott, a reformáció ünnepének azt kellene jelentenie, hogy megpróbáljuk feleleveníteni az eredeti gondolatot, ami valójában nem a reformáció, hiszen az egy később keletkezett leírása a folyamatoknak.
– A reformátorok azt mondták, hogy meg kell térni, újjá kell születni, meg kell változni, vissza kell térni a szilárd alapokhoz. Ez a reformáció örök üzenete. Ha jól akarjuk megünnepelni ezt a napot, vagy megemlékezni a régi harcokról, akkor ehhez, az eredeti üzenethez kell visszatérni – hangsúlyozta a püspök.

Mit akarnak ezek?

A Kárpát-medencei magyar reformátusok 2009-ben megvalósult egységéről Szabó István azt mondta: a kezdetektől teljes konszenzus volt abban, hogy újra egy legyen a magyar reformátusság, de arról komoly vita folyt, hogy mi legyen ennek a módja.

- Kívülről számos bírálat érkezett; mit akarnak ezek a reformátusok? Biztos nacionalisták, megint szervezkednek valamit - noha csak arról volt szó, hogy élnek a Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken, Magyarországon református közösségek. Azonos a hitvallásunk, az énekeskönyvünk, a liturgiánk, a történelmünk. Nem mi döntöttünk úgy 1920-ban, hogy szétmegyünk. Szabadságunk van arra, hogy egyek legyünk – fogalmazott az egyházvezető.

(2009. május 22-én a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak Debrecenben aláírták az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát. Ezzel a lépéssel a magyar református egyházi közösségek kifejezték összetartozásukat és véget ért a Trianon óta tartó szétdaraboltságuk. A debreceni hálaadó ünnepre csaknem 20 ezren látogattak el. Idén a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz. – a szerk.)
A televíziós beszélgetésben a püspök szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság melletti kiállásáért is számos kritikát kapott a reformátusság az akkori politikától. A reformátusok ugyanakkor úgy értékelték, hogy ha náluk sikerült megteremteni az egységet, akkor egy szabad világban miért ne lehetne kettős állampolgárságot adni azoknak a magyar anyanyelvű magyar embereknek, akik szintén nem a saját döntésükből kerültek az országhatáron kívülre.

Reformáció ma

A reformátorok nem újat, hanem igazat akartak, ami finom, de döntő különbség – mondta Szabó István a reformációra visszatérve. A püspök szerint abszolút újnak tűnhet, ha az igazságot, a jót, a szépet, az istenit akarják az emberek. A középkori Európát lélektanilag a mai korhoz hasonlította abban, hogy a „kétségbeesett emberek valami tartós értékre vágynak, mert mindent elsodor a cinizmus, a szkepszis, a bizalmatlanság". 
A püspök Madách Imre legdrámaibb művéből, Az ember tragédiájából a zülött életforma csődjét lefestő római színt idézte fel, ahol „a római elit semmi mást nem tesz, mint orgiából orgiába megy, és az idő múlattatásával tölti a nyomorult életét. Ekkor megjelenik Péter apostol, és újat hirdet". Szabó István szerint hasonló lehetett a 16. század közönyébe, cinizmusába, félelmébe fulladó Európában a reformáció megjelenése.
Lehet, hogy ez kellene a 21. század elején? 

A Ma Reggel című műsorban elhangzott teljes beszélgetést ide kattintva nézheti meg.