Mivel megtartottad állhatatosságra intő beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak.
Jelenések 3,10
„A kísértések voltak tanítómestereim az istenismeretben.”
Luther Márton
Az emlékév végén is nyitva a kérdés: milyen társadalmi hatásai vannak ma Magyarországon a reformációnak? Sashalmon erre bizonyosan érvényes válasz született.
Svájc. Az első bicskám, egy júliusi hógolyócsata és a hatalmas zöld mezők jutnak róla eszembe. Gyermekkori emlékek, valamikor a kilencvenes évek közepéről. Persze, felnőttes dolgok is előbukkannak a vidám emlékek mögül – Kálvin és Szervét, az Institutio, s valahogy az egész refomátusságom – minden örömével és nyűgével együtt.
A keresztény élet nem feltétlenül arról szól, hogy az ideig való földi életünkben megélt nehéz helyzetek mindegyike megoldódik. Sokkal inkább szól arról, hogy olyan ígéretekkel egészül ki az életünk, melyek átívelnek az ideig-óráig tartó nehézségek fölött.
A Szentírás Szövetség alapítványvezetői pozíciója 2018 elejétől megüresedik, így ennek betöltésére keres most a Szövetség kuratóriuma alkalmas személyt:
Vajon mit jelent ma reformátusnak lenni? Hogyan alkotnánk meg saját 95 pontunkat? A kérdésre egy kutatás résztvevőiként mi magunk adhatjuk meg a választ: lelkészek, presbiterek, egyházi oktatási intézmények diákjai, egyháztagok. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő felmérés a református identitást és életmódot vizsgálja. Minderről a kérdőíveket összeállító és kielemző Nagy Károly Zsolt református teológust, kulturális antropológust kérdeztük.
Nem lezárunk egy emlékező évet, hanem elkezdjük a következőt, az 501-et. Együtt ültetünk egy almafát. Megvendégeljük egymást, megtekintjük a műhelyek alkotásait, a nyitott ajtókat. Beszélgetünk, megosztunk abban a közösségben, amelyet Isten Igéje teremtett közöttünk. Beszámoló a budapesti Baár–Madas Református Általános Iskola reformációs projekthetéről.
Gimnáziumunkban 2017. október 26-án került megrendezésre a Pályaorientációs Nap, melynek változatosságát és magas színvonalát számos felsőoktatási intézmény delegáltja biztosította.
„Képeket festeni az evangéliumhoz olyan, mint az ég és a föld közé állni, és a képi világ lenyomatával jelezni, hogy Aki öröktől van, nem olyan nyilvánvaló – de itt van.” A Bibliamúzeum új időszaki kiállítása Karátson Gábor festőművész Márk evangéliuma ihlette akvarelljeit mutatja be.
„Ha luxusnak tartod a rendszeres testmozgást, próbáld ki, milyen betegnek lenni” – vallja Ambruzs Dulcinea. A hívő személyi edző szerint keresztényként is egy élet áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy jól sáfárkodjunk az egészségünkkel. Az ő hivatása, hogy ebben segítsen az átlagembereknek.
Általában fontos ügyben jönnek a látogatók a dunamelléki egyházkerület Ráday utcai székházába. Fontos ügyben járt el az a kisgyermekekből álló küldöttség is, akiknek a látogatása a Püspöki Hivatal dolgozói és az egyházvezetők napját is bearanyozta. A csákvári Lorántffy Református Óvoda és Bölcsőde nagycsoportosai azért utaztak a Dunántúlról a fővárosba, hogy eleget tegyenek idei célkitűzésüknek: a reformáció emléknapjára összegyűjtsenek 500 ölelést.
Hogyan gondolkozik, éli hétköznapjait, ünnepeit Magyarországon egy keresztény család 500 évvel a reformáció után? Van, akik számára nem elavult, poros könyv a Biblia, hanem útmutató az év minden napján, örömben, bánatban, vígságban, gyászban?
Sokszor halljuk átvitt értelemben: de kár volt Krisztus varratlan köntösét szétszaggatni! Pedig a valóságban nem tépte azt szét senki, sorsot vetettek rá, János evangélista szerint így teljesedett be a prófécia. „Legfeljebb mi megyünk el messzire Jézustól. De ha közel vagyunk hozzá, látjuk, hogy egyben van az a köntös” – mondta az egyházról Bogárdi Szabó István református püspök a Merre tovább keresztyénség? című disputa második alkalmán.
Elsajátítani a keresztyén értékrenden alapuló, etikus vezetést – ez volt a célja a közelmúltban Budapesten megrendezett GLS Nemzetközi Vezetői Konferenciának, amely idén négyszáz vezető részvételével zajlott.