Táncban, önkéntességben, anyanyelvben és vallásban közösséget alkotni és egyszerre lépni nem kis feladat. Ha sikerül, az felemelő élmény. Több ezer határon inneni és túli magyar reformátust mozgatott meg az idei Református Zenei Fesztivál, amelyet a rendezvény történetében az eddigi legsikeresebbnek tartanak.
A karácsony és a húsvét mellett a pünkösd jellegtelennek tűnhet. A hosszú hétvége sokakat inkább a szabadba, mint a templomba csábít, a családok nagy meglepetésektől és ajándékoktól mentesen ünnepelnek.
Egyszer esik, máskor tűz a nap, a szél nemcsak felüdít, néha vihart is hoz. A kiszámíthatatlan időjárás jól illik a pünkösdhöz, hiszen sokszor mi magunk sem értjük, hogyan munkálkodik bennünk a Szentlélek.
A lényeges dolgokban egység, a nem lényegesekben szabadság és mindenben szeretet – ez a vezérelve a Közép- és Kelet-európai Missziói Tanulmányi Intézetnek, ahová nemcsak hazánkból és a környező országokból, hanem más kontinensekről is érkeznek tanulni vágyók, több ezer kilométerre maguk mögött hagyva családjukat.
A Szentháromságban a Szentlélek a Hamupipőke. Az Atyát és a Fiút mindig elvisszük a keresztyén ünnepekre, Hamupipőke meg otthon marad – mondja egy ír teológus professzor. Pedig Szabó István püspök szerint nem kellene, hogy ez az ünnep mostohagyerek legyen, hiszen a pünkösd „Isten eksztázisa".
Jótékonysági koncertet rendez a Károli Gáspár Református Egyetem Krasznahorka váráért. A felvidéki vár március 10-én égett le, a környéken több ezren nézték tehetetlenül, ahogyan elpusztul az Andrássy család egykori palotája.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország két évvel ezelőtt a gyógyulás útjára lépett, s ennek jele, hogy az Országos Onkológiai Intézetben az egyik legkomolyabb betegséget mostantól új épületben tudják legyőzni. Az új épületet egyházi vezetők avatták fel csütörtökön.
Valahol Dél-Afrikában, a külvilágtól elzárt helyen fegyveresek raboltak el magyar diákokat – legalábbis egy szimulációs játékban. A református egyetem joghallgatói egy világversenyen lázadó csapat szerepébe bújtak, háborús bűnösöket védtek és ítéltek el, és egy életre megtanulták: az ügyet sosem lehet megoldani.
A templomajtó már beragadt, olyan rég nem lépett be rajta senki, úgy kellett kifeszíteni – mesélik a helyiek. Aztán valami megváltozott, felpezsdült az élet, amikor gyerekház és tanoda kezdte meg működését a 635 lelkes baranyai faluban. Az uniós pénz már elfogyott, a ház kapuja azonban továbbra is nyitva áll.
Az országot szétszakíthatták, de a magyar reformátusok összetartozását egyetlen politikai döntés sem szüntethette meg. - Május huszonkettő szépsége, Rilke szavaival élve, el ne fedje-fedhesse az iszonyatost! Nem engedhetünk a huszonkettő igei igazából - szólít fel egy határon túli református lelkész.
A magyar társadalom valódi és színlelt érdektelensége arra terelné az ügynökkérdést, hogy iratmegsemmisítők végezzék el a múlt lezárását – mondta a dunamelléki református püspök a Hogyan üldözzünk egyházakat? című könyv bemutatóján.
„Van az oldalamon egy luk, ahol bemegy az ének, pedig semmi más nem hatol át erős páncélzatomon. Az ének azonban mindig fölkavar, megmozgat, és kiborít belőlem mindent, legelőször a könnyeket.” Extravagáns, szokatlan mégis hagyományőrző - így láttuk az idei Református Zenei Fesztivált.
Azért vagyunk ma együtt, mert egy rövid pillanatra legyőztük magunkat is, és nem kudarcokra, vereségekre emlékezünk, hanem egy bátor és őszinte pillanatra, amikor az egységesítő zsinaton kimondtuk, hogy mi, magyar reformátusok egyek vagyunk, noha számtalan országba szétszóratva, szétszakítva élünk – mondta a magyar református egység napján Szabó István püspök a Kálvin téri templomban.
Egy a ritmus, egy a hit és egy a láng – idén minden eddiginél többen átélhették a zene lelkeket formáló erejét Budapest belvárosában. Képes összeállítás az idei református Zenei Fesztiválról.
Két püspök és a Költségvetési Tanács elnöke spaklival a kezében villanyoszlopokat vakargat a Ráday utcában. Nem a legújabb vicc kezdődik így, hanem egy sokkal komolyabb dolog: a református önkéntes napok. A Szeretethídon a tíz és fél ezer önkéntes mellett egyházi és gazdasági vezetők is szorgoskodtak Budapesten, a kétnapos rendezvény megnyitóján.
A májusi másodiki, ünnepi lapszám konfirmációi összeállítást is tartalmaz, melynek fő anyaga Ravasz László konfirmációi imádsága. A témához kapcsolódva a Hit és élet rovat Demeter Sándor: Keresztelő és konfirmáció című írását közli.
Egyre kevesebb magyar szót hallani Erdélyben, mégis érdemes küzdeni a megmaradásért. A szórványban élő magyarok többsége vegyesházasságban él, de ennek nemcsak hátránya, előnye is lehet egy református lelkész szerint.
Beiktatták Pótor László lelkészt a Nyírmeggyesi Református Egyházközségbe 2012. május 13-án lelkészi szolgálatra. Az alkalmon Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált, a beiktatás szolgálatát pedig Gaál Sándor a Nyírségi Református Egyházmegye esperese végezte.
A hegyen állok és földbe gyökerezik a lábam. Csak úgy elszáll, mint egy léggömb, amit nem tartottak jól. Mint az áldozati oltár füstje - hiába fognám markommal, elillan. Milyen kár, micsoda fájdalom marad itt utána. Üresség. Nem lesz itt velünk, nem érintjük, nem tanít, nem etet meg.