Amikor kicsi lány voltam, mindig arról álmodoztam, hogy a halálos ágyamhoz odahívok majd mindenkit, aki fontos, aki szeret és elmondom nekik, hogy cigány vagyok. Láttam a döbbent arcukat, és éreztem a megkönnyebbülést, hogy nem csapom be őket többé.
Úgy volt, ahogy az a mesékben lenni szokott: két lelkész ült a diófa alatt, és beszélgettek a világ dolgairól. Arról, hová jutottak ők és az erdélyi társadalom az elmúlt huszonöt évben...
"A képet ragyogó, fehér vásznak helyett a kidobott, megrepedt, átszegezett deszkák között keresi. Kutatja, melyikük történetébe tud belépni, ugyanis nem hiszi, hogy a kép története vele kezdődött volna." Votin Dóra festőművész kiállításáról Molnár Illés recenzióját olvashatják.
Magyarország idén is – ahogyan már 1974 óta minden évben – bekapcsolódik az Ökumenikus Világimanap megünneplésébe. Március 3-án a Fülöp-szigetekiekért imádkoznak a világot körbejáró egész napos imaláncban. A nap témája a gazdasági igazságosság kérdése.
Megmaradásáért küzd egy apró kis település Partium és a történelmi Erdély határán. A magyarberkeszi iskolában öt magyar kisdiák tanul az alsótagozatos, összevont osztályban. Reménykednek azonban, hogy megmarad az iskola, mert az oviban kilenc magyar gyerek cseperedik. Magyarberkeszt támogatja az a jótéknysági est, amelyet január 27-én, pénteken tartanak a Budai Várban.
Tizenhét évnyi szolgálat után elfogadta egy másik gyülekezet felkérését, így a lelkipásztor egy létszámában nagyobb, szolgálatáról széles körben ismert gyülekezet élére állt. Mivel jár a váltás? Meddig terjed egy lelkipásztor elköteleződése? Miért jó a megszokottból az újba lépni? – kérdéseinkre Morva Ákos, a szigetszentmiklós-újvárosi gyülekezet lelkipásztora válaszolt.