Közös az elhívása azoknak a keresztyén embereknek, akik szociális vagy egészségügyi területen dolgoznak. Ennek az igazságnak a felismerésére épül a Károli Gáspár Református Egyetem új karának szellemisége.
Nem azonnali eredményekért dolgozik, komolyan hisz a szolgálatában. Csak hiteles keresztyének által válhat egy iskola nemcsak egyházivá, hanem keresztyénné is, ebben nem kis felelősség nehezedik rá.
A legszomorúbb asztaltársaságoknak is szól ma az örömhír: Krisztus megszületett! Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspökkel, a zsinat lelkészi elnökével beszélgettünk a karácsony lényegéről, mely az igazi öröm forrásához vezet el bennünket.
Minden harmadik baba otthon is megszülethetne, ezzel szemben nemhogy az otthonszülés, de még a természetes szülés is indokolatlanul kevés. Miért egyeznek bele az anyák a császármetszésbe akkor is, amikor az nem is lenne feltétlenül szükséges? És mit gondol egy keresztyén orvos a lombikbébi-eljárásról? Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.
Az egyetemi közösség nem család, nem gyülekezeti csoport, hanem olyan zarándokút, ahol mindössze pár évet vagyunk egymás mellett. Ez csak kísérés, de remény szerint olyan kísérés, amely a diákok számára utat mutat a következő évekre, évtizedekre is. Siba Balázzsal beszélgettünk.
Az igehirdetés akkor jó, ha hat. De hogyan lehet az emberi szó Isten üzenetévé? És miként kerülheti el az igehirdető, hogy manipulálja hallgatóságát? Horváth Levente református lelkész szó és tett tökéletes egységéről és a kegyelem erkölcsi következményeiről is beszélt megkeresésünkre.
Gimnázium épül Budafokon – amikor megvalósul, az általános iskolával együtt hatéves kortól az érettségiig keresztyén, református nevelést, elfogadó, krisztusi szemléletet ad a diákoknak.
„Fontosnak tartjuk elmondani, hogy ha valaki nem tudja, milyen irányba induljon el, ne jelentkezzen mindenképpen egyetemre. Lazítani kell a dobozokban, sémákban való gondolkodáson, miért ne lehetne valaki az IT szektorban dolgozó után asztalos? Fontos, hogy ezt ne B megoldásként értelmezzük, amit valamilyen kudarc hívott életre, hanem a mi saját, személyes utunkként.”
Hat gyülekezeti tagból több mint negyvenfős közösséggé nőtt az elmúlt években a Csepel-szigeten fekvő két falu református gyülekezete. Templomuk padjai, melyek egykor a régi iskolából érkeztek, gyülekezetük történetéről mesélnek. Most saját otthont terveznek, amely kifejezi hitüket, összefogásukat, identitásukat.
A komplex gyógypedagógiai fejlesztés nemcsak a gyerekekről szól, hanem a családokról is. Ez olyan kihívásokkal teli szolgálat, amelyhez komoly elhivatottság kell, és amelyhez bízni kell abban, hogy minden gyereknél lehetséges a fejlődés.
A Református Tananyagfejlesztő Csoport elméleti és gyakorlati segítséget, valamint korszerű segédanyagokat is kíván nyújtani a keresztyén oktatási intézmények és pedagógusok számára. Pompor Zoltán szakmai vezetővel beszélgettünk.
Október tizenhetedikétől az MTA Könyvtárában indul újra a Ráday Könyvtár kölcsönzőszolgálata. Az együttműködés mindkét intézmény törzsolvasói számára előnyös lesz, hiszen egyszerre két állományhoz fognak hozzáférni egy beiratkozás áráért.
Egy-egy improvizációja egész munkásságát összegzi, amelyben a kántori szolgálat és az orgonaművészet sosem válik el egymástól. Oktatóként a legszebbet és legtöbbet akarja átadni kivételesen tehetséges diákjainak.
A teremtésvédelem „szent erőlködés” vagy felelősségteljes szemlélet és életmód? Keresztyénként hogyan válhatunk környezettudatossá, érdemes-e erről a gyülekezetben beszélnünk? A torbágyi közösség régóta ismeri a válaszokat.
Hazánk nemcsak küld, de fogad is misszionáriusokat. Lelkész- és gyülekezeti körökben szeretetnek és megbecsülésnek örvend egy holland házaspár, Marco de Leeuw van Weenen és felesége, Janneke, akik húsz évvel ezelőtt érkeztek hazánkba, hogy református közösségeket segítsenek a hit útján. Hogy mit jelent mindez, arról kisdorogi otthonunkban meséltek nekünk.
Tanfolyam azoknak, akik féltő szeretettel, másokat megértő szándékkal szeretnék az evangéliumot hirdetni, saját hitüket és más vallásokat, egyházakat a Szentírás tükrében megismerni.
B. Tóth Klára lélekszárnyakról, sánta verslábakról, inspirációról, folytonosságról, tanításról, tanítványokról, találkozásokról, alkotótáborokról és a családjuk élő emlékezetéül szolgáló otthonáról mesélt.
A folytonosság megmarad, de sok mindenben lesz változás. A budapesti teológia költözéséről, egy korszak lezárultáról, a Csopaki utcai épületről és az átmenet éveiről kérdeztük Bölcsföldi Andrást.
Van, ahol a diákok alig várják, hogy újból részt vegyenek rajta, a csendesnapok lelkileg is megérintik őket, de a diákok nem válnak gyülekezetté - vajon milyen céllal tartanak ilyen napokat?