A Ferencvárosi Helytörténeti Múzeumban megnyílt tárlat nemcsak arra hívja fel a figyelmet, ki volt Ráday Pál és Ráday Gedeon, de arra is, mit hagytak ránk örökül.
Múltunk kutatása nem öncélú tevékenység, hanem önképünk rétegeinek feltárására irányuló folyamat. Gondolatok a Hagyomány, Identitás, Történelem 2020 című tanulmánykötet kapcsán.
Krisztus nem azt akarja tőlünk, hogy sikeres menedzserek, hanem hogy szentek legyünk – vallja Békési Sándor református teológus és rajzfilmkészítő, akivel a magyar középkori szentekről szóló, most készülő rajzfilmsorozatáról beszélgettünk.
Emléktáblát avattak a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség egykori székhelyénél – azoknak a szellemi örökségéről megemlékezve, akik 1921 és 1949 között Krisztus jó vitézeként hordozták a munka terhét.
Döbrőssy Lajos rákkutató professzorral az idén száz éve alapított Soli Deo Gloria Református Diákszövetség történetéről és szellemi örökségéről beszélgettünk.
Tóth Zsolt történésszel a hadisírkutatás módszertanáról, a katonasírok gondozásáról és az emlékezet fontosságáról, valamint a tábori lelkészek és egyházak ezekben betöltött szerepéről beszélgettünk.
Párbeszéd a száz évvel ezelőtt beiktatott püspök történelmi szerepéről, dilemmáinak aktualitásáról és a szellemtörténeti emlékezetben betöltött helyéről.
A Soli Deo Gloria Szövetség eredetileg nem annak indult, mint amivé vált, református identitásunkat viszont máig meghatározza. Az SDG alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián jártunk.
Vitatott történelmi eseményekről és személyekről indított podcastsorozatot a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO Kutatóműhelye. De miért forró témák ezek és miért aktuálisak még ma is? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.
Ma 75 éve ért véget a történelem eddigi legnagyobb világégése Európában. A második világháborúban a legjobb, hogy nem lett folytatása. Csűrös András Jakab történész, református lelkipásztor jegyzete.
Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-lelkésze volt.
Szörényi Leventével és Bródy Jánossal beszélgettünk az István, a királyhoz vezető útról, a darab örök érvényű üzenetéről, utóéletéről, valamint a terveikről.