„Nem tudtam, hogy ez a könyv jóvátétel.” Visky András Kitelepítés című könyvéről beszélgetett a szerzővel Balog Zoltán püspök, Ugron Zsolna író és Ablonczy Bálint újságíró a budapesti Ráday Házban.
A bizonyítvány nemcsak a diák teljesítményéről, de magáról a diákról is képet ad – legalábbis ezt kommunikáljuk a gyermekeink felé. De vajon jól van ez így?
Dokumentumfilmes eszközök, az érintettekkel készült interjúk és a teológiai alapokra épített világmagyarázat is segítségünkre lehet Trianon értelmezésében és a magyarság életlehetőségeinek körvonalazásában. Tallózónk a nemzeti összetartozás napján.
A mesék – bár hosszú utat tettek meg a szóbeli hagyományoktól kezdve a gyűjteményes kiadásokon át a mai gyerekkönyvekig – mindig konkrét társadalmi és közösségi problémákra reflektálnak.
Országszerte ballagnak azok a középiskolások, akiknek a diákéveit nagyban meghatározta a járványidőszak. Milyen hatással volt ez rájuk, hozott-e jó és maradandó változást a krízisidőszak? Kérdéseinkre egy református iskola diákja, egy szülő és az osztályfőnök válaszolt.
A háború elől elmenekült kárpátaljai magyaroknak szervezett találkozót a vasadi református gyülekezet lelkipásztora. A szülőföld és a rokonok hiányát viselik a legnehezebben, az itteni gyülekezetekben többen mégis lelki otthonra találtak.
Miért fontos, hogy mindig elegendően adjunk vért? Tamásné Bese Nórával, a Bethesda Gyermekkórház társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatójával a Visz a vérem elnevezésű, Richter Anna-díjat nyert programjukról beszélgettünk.
A társadalmi felzárkózás lépcsőfokairól szóltak a pódiumbeszélgetések a budapesti Ráday Házban tartott Roma Integrációs Napon. A résztvevők kóstolhattak tradicionális ételeket, táncolhattak autentikus dallamokra és megismerkedhettek a kortárs roma divattal is.
Keresztyénségünk közös célja, hogy a roma és a nem roma magyarok békességben, szeretetben éljenek egymással – mondta Balog Zoltán református püspök a budapesti Ráday Házban megrendezett Összetartozunk – Roma Integrációs Napon.
Gránitz Miklós Misszió a rácsok mögött címmel megjelent könyve azoknak a munkáját ismerteti, akik mindent megtesznek azért, hogy a fogvatartottak új életet kezdhessenek majd a rácsokon túl.
Hol nemzeti színű fejkötőt varrt, hol kiáltványt fogalmazott. Szendrey Júlia az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a honleány mintaképe lett.
Elsősorban a kamaszok és a fiatal felnőttek rajonganak érte, de sajnos a kisebbek között is dúl a Wednesday-láz. Mit tehetünk akkor, ha a mi gyerekünket is eléri?
Az idei cigánymissziós lelkésztovábbképzés a lelkészi hivatás évéhez kapcsolódóan annak kérdéskörét járja körbe, hogy a lelkipásztornak hol és milyen lehetőségei vannak a cigány közösségekben való szolgálatra.
A házasság a hétköznapokban dől el, jó példával pedig nemcsak közismert párok szolgálhatnak. A házasság hete mozgalom szervezői így idén is buzdítják a kisközösségeket, hogy történeteiket osszák meg egymással.
2022-ben hazánkban az év egyik központi témája lett a pedagógusi életpálya kérdése. De miért (nem) lesz valakiből pedagógus? Ezt a kérdéskört járta körül könyvében Szontagh Pál, aki a Károli Podcast vendégeként mesélt kutatásáról.
Összeállításunkban néhány dunamelléki példán keresztül mutatjuk be, hogyan érinti a református közösségeket – egy iskolát, egy gyülekezetet, egy üdülőt és egy idősotthont – az energiaválság és az infláció. Eközben a Magyarországi Református Egyház rezsialapot hoz létre.