A tisztaság bajnoka

„Igen hasznos, ha felidézzük a szentek emlékezetét, és a szentek szent példáit mindenkinek követésre ajánljuk.” (Második Helvét Hitvallás, XXIV.) Memoria Sanctorum sorozatunk következő részében Imre herceg életére emlékezünk.

November 5.
Szent Imre herceg
(1007-1031)

Életútja: I. István királynak és feleségének, Gizellának több gyermekük volt, de valamennyi igen korán meghalt. Egyedül Imre fiuk érte meg a felnőttkort. Az 1007-ben született gyermek a keresztségben anyai nagybátyja, a később szentté avatott II. Henrik császár után kapta az Imre nevet. Gyermekként Veszprémben, a királyné városában, édesanyja mellett nevelkedett, s taníttatott a lelki dolgokra. Bizonyára itt hallhatott nagybátyja házasságban megtartott szüzességéről is, amelyet a hit hősiességének tartottak akkoriban. 1015-ben, hétéves korában került a királyi udvarba, Esztergomba, ahol tanítását és nevelését Gellértre – a későbbi püspökre –, az akkor még bencés szerzetesre bízta az apja. Imre e hét év alatt ismerkedett meg a hét szabad művészettel, és az édesanyjától hozott németen kívül megtanult latinul is. Képzésében trónörökösként tekintettek rá. A fiát szenvedélyesen szerető István király nemcsak imádságban hordozta egyetlen vér szerinti utódjának sorsát, hanem királytükröt is szerkesztett számára, amely Intelmek (de institutione morum) címen immár ezer éve a magyar történeti alkotmány alapvetése.

Egy neveltetése közben történt esemény döntő módon meghatározta Imre további sorsát. Az anyai vallásosság közelében, a veszprémi Szent György templomban magányos imádsága során azt kérdezte Istentől, hogy hálájának kifejezéseképpen milyen kedves dolgot ajánlhatna fel neki. Az isteni hang ez volt: „Lelked és tested szüzességét kívánom tőled. Ezt ajánld fel, ebben a szándékodban tarts ki!” Ezt a titkot szolgájával haláláig megőriztette.

Ahogy a kor szokása szerint a fejedelmi ifjakat, úgy Imrét is tizenöt éves korától az atyja vette magához és az uralkodáshoz szükséges tevékenységekre tanította. Megismertette a vadászat férfias erényeivel, s azon keresztül a hadászat mesterségével, illetve a diplomácia művészetével. Valószínű, hogy az 1030-ban az országba betörő II. Konrád császár elleni háborúba magával vitte a király, s feltehetőleg a győzelmes győri ütközetet maga Imre vezette. Mindenesetre a békekötés tárgyalásait a huszonhárom éves herceg folytatta le. A hagyomány szerint három, lengyel, horvát és görög királyi családból vehetett magának feleséget, hogy aztán melyikből lett végül házasság, arról megoszlanak a vélemények.

Mindezek ellenére Imre herceget nem a földi, hanem az égi uralom érdekelte igazán, és szent életet kívánt megvalósítani. Valójában a sacerdotium és a regnum, az egyház és az állam harmóniáját tervezte saját személyében képviselni, amikor atyja, István király 1031-ben fia megkoronázására készült Székesfehérváron. Ebbe az ünnepélyes hangulatba rontott be a megdöbbentő hír, miszerint a 24 éves Imre herceg váratlanul meghalt, kizárólag a korabeli Hildesheimi Évkönyvek feljegyzéséből ismert módon: vadászat közben egy feldühödött vadkan sebezte halálra. 1083-ban I. László király kezdeményezésére avatták szentté atyjával és nevelőjével együtt.

 

Személyisége: A krónikák szerint a fiatal herceg „tudós és szent volt”, akit szemmel láthatóan „szeretett az Isten, és tiszteltek az emberek.” A pudicitie labor – a tisztaságért való küzdelem jellemezte az életét, böjtökkel fékezte meg ifjú testének zsarnok indulatait, s kevés alvással is megelégedett. Azonban fejedelmi kötelezettségeiben a szüzességre tett titkos fogadalmát két kísértés erősen veszélyeztette: a házasság és a várható trónöröklés. A házasságban – nagybátyja példája nyomán – feleségével még megtarthatták szüzességüket, de a világi hatalom gyakorlása megoldhatatlan gond elé állította. Az isteni gondviselés azonban nem engedte elveszejteni őt. Szent István Nagy legendája Imre herceg dilemmájának feloldását így fogalmazza meg: „engedelmeskedve az örök végzésnek,…ezt a múló életet az örökre cserélte fel.”

 

Életútjának igéi: ●Zsolt 63, 4: „A te kegyelmed jobb az életnél.” ●Ézs 57, 1: „Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak, és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz.” ●2Kor 11, 2: „Eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé.”●1Tim 4, 12: „Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban.”●1Tim 5, 22: „Önmagadat tisztán tartsd.” ●Jel 14, 4: „Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül.”

 

Csendes imádság: Úr Jézus Krisztus! Szent Imre herceg példáját látva, köszönjük Néked tisztátalan társadalmi viszonyaink és a múló élet öncélú bálványozása közepette tisztaságról szóló tanításodat. A nekünk ajándékozott kegyelmed és bűneinkért kereszten végbevitt véres áldozatod iránti hálánkat leginkább úgy tudjuk kifejezni, ha ösztönös vágyainknak szabadjára eresztésével szemben a testi és lelki tisztaságért küzdelmet vállalunk. Könyörgünk, Szentlelkeddel segíts ebben a harcunkban, hogy tiszta életet élhessünk, akár a szent házasságban, akár azon kívül; s mindenféle tisztátalan cselekedetet, magaviseletet, beszédet, gondolatot és kívánságot, ami az embert erre ingerelné, elutasítsunk magunktól. Ámen.