Komoly kihívás megszerettetni az olvasást a gyermekekkel, akár szülőként, akár pedagógusként próbálkozunk meg ezzel. Ennek sok oka van, többek között az egyre jobban felgyorsuló és egyre inkább digitálisabbá váló világunk, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy nem mindig a legalkalmasabb eszközökkel és módszerekkel próbálkozunk. Mivel a világban zajló változásokat nem tudjuk megállítani, legfeljebb lassítani, ezért érdemben az utóbbival érdemes kezdenünk valamit, ha javítani szeretnénk az esélyeinken. Eszközök és módszerek szorosan összekapcsolódnak, így nem külön-külön, hanem rendszerben gondolkodva lehet hatékonyan újragondolni, mivel és hogyan szerettessük meg az olvasást.

A Református Tananyagfejlesztő Csoport egyik alapvető célkitűzése, hogy olyan oktatási segédanyagokat készítsenek, amelyek élménnyé teszik a tanulást, amelyek megszerettetik a tantárgyakat a diákokkal és közelebb hozzák hozzájuk a tananyagot – az olvasás témájánál maradva: mind a klasszikus, mind a kortárs irodalmi alkotásokat. Ehhez nemcsak ötlettárakat, kiadványokat, de módszertani segédletet is adnak. Anyagaik mindenki számára elérhetőek mind nyomtatásban (a Kálvin Kiadó jóvoltából), mind digitálisan (a Református Tanyagtár oldalán), legyenek diákok vagy tanárok, gyerekek vagy szülők, óvodások vagy iskolások, alsósok vagy felsősök, általános iskolások vagy középiskolások.



De hogyan érdemes használni ezeket az anyagokat úgy, hogy valóban megszerettessék az olvasást a gyerekekkel? Ezt a témát járta körül az Égigérő című olvasást népszerűsítő oldal legutóbbi online beszélgetése, ahol Czakó Réka, az Égigérő alapítója Farkas Juditot, a Református Tananyagfejlesztő Csoport projektvezetőjét kérdezte. Beszélgetésük azért lehet hasznos sokak számára, mert nem elméleti síkon foglalkoztak olvasásra neveléssel, hanem konkrét kiadványok kapcsán jártak körbe konkrét felhasználási módokat, amelyek könnyen és rugalmasan alkalmazhatóak mind otthon, mind az iskolákban – legyenek azok akár egyháziak, akár világiak. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.

Kuckó-hangulatban
Az ABC Kuckó című kiadvány klasszikus ábécéskönyv, amely betűnként halad végig az ábécén, miközben versekkel, versrészletekkel, mondókákkal kapcsolódik mindegyik hanghoz. Az egész könyvet keretbe foglalja egy testvérpárról szóló átfogó történetfolyam. Iskolai és családi kalandjaikat ismerhetjük meg az egész éven végighaladva. Miklya Luzsányi Mónika író, teológus, pedagógus, és férje, Miklya Zsolt költő, pedagógus és gyermekirodalmi szakértő szerkesztették a könyvet, de nekik köszönhető az alapkoncepció, a válogatás és a keretmese is. A gyönyörű és igen részletgazdag képek Schall Eszter illusztrátor munkáját dicsérik, és a könyvhétre kiállítás is készült belőlük.

Farkas Judit projektvezető kifejtette: a Gőgös Gúnár Gedeonhoz vagy a Mosó Masa mosodájához hasonlóan ez a kiadvány is a hangok alapján rendezett szövegekkel segíti a betűtanulást, de a kapcsolódó szövegek és illusztrációk frissebbek, jobban igazodnak a mai gyerekek igényeihez. A kiadvány jól kiegészíti a Tananyagfejlesztő Csoport által összeállított szöveggyűjteményeket is. Fontosnak tartották, hogy a könyvből ne süssön a pedagógiai szándék, másrészt az is szempont volt, hogy mind az illusztrációk, mind a szövegek igényesek és színvonalasak legyenek. Az egész kötet egyfajta kuckó-hangulatot szeretne közvetíteni, hogy ezáltal otthonos érzés kapcsolódjon az olvasáshoz.

Mivel nem az iskolai betűtanítás sorrendjéhez igazodik, többféle pedagógiai módszer szerint is haladhatunk vele. Lehet lexikonszerűen használni, de témánként is feldolgozhatjuk. „Az a legjobb, ha a gyerekek kézbe vehetik, rácsodálkozhatnak a tartalomra és kérdéseket tehetnek fel” – mondta Judit. Kifejtette: ebben az életkorban a gyerekek még nem olvasnak önállóan, hanem mi olvasunk nekik, játszva a betűkkel, hangokkal, ritmussal. Így a versek kapcsán fontos a dallam, az élményszerűség. A prózai szövegeknél a témák és a történet lesz az, ami megfogja őket. A történetek a mai gyerekek világában, közegében játszódnak, miközben önálló esti meseként is megállják a helyüket.

El lehet kezdeni beszélgetni a gyerekekkel az alapján, hogy mit látnak a képen, mi tetszik nekik rajta. Ebben az életkorban már komoly történetalkotási igény él a gyerekekben, ezért javasolhatjuk, hogy közösen találjunk ki valamilyen történetet hozzá, és a végén akár fel is olvashatjuk a leírt történetet, hogy lássuk, mennyiben tér el a kitalálttól. Lehet folytatni is a mesét, akár szóban, akár rajzban is. Ha már a betűtanulásnál tartunk, közösen meg lehet keresni az oldalakon az adott betűket, esetleg gyurmából megformázni, elmutogatni őket. Sok ehhez hasonló ötlettel érdemes próbálkozni, kihasználva a játszva tanulás lehetőségeit. Már készül a kiadványhoz kapcsolódó játéktár is, amelyet online tesznek majd közzé.

Az irodalom életünk része
Szintén a Miklya-házaspár szerkesztette azt a négyrészes szöveggyűjteményt, amelyet 3-4. osztályosoknak állítottak össze, és amelybe verseket, meséket, történeteket válogattak össze kortárs és klasszikus magyar szerzők írásaiból. A sorozat mindegyik kötete egy-egy évszakhoz kapcsolódik: a Kezd őszülni a nyár… az őszhöz, az Angyalmese a télhez, a Gólyahír a tavaszhoz, a Napraforgó pedig a nyárhoz. Ez a sorozat a református tananyagfejlesztés során néhány éve készített óravázlatokhoz készült, de emellett abban is segíthet, hogy ne ugyanazokkal a versekkel, idézetekkel készüljenek a diákok minden iskolai ünnepségre, hanem frissüljön az ezeken felhasználható szövegek kínálata is.

Minden évszakhoz egy-egy kötet tartozik, amelyek hónapról hónapra haladnak, minden hétnek saját fantázianevet adva. „Olyan szövegeket válogattunk ki, amelyekről úgy gondoltuk, hogy felkelthetik a mai gyerekek érdeklődését is, amelyek az ő problémáikról szólnak, a körülöttük lévő dolgokról mesélnek, amelyek könnyen érthetőek, könnyen befogadhatóak” – sorolta Judit. A diákok ugyanis azt keresik a szövegekben, amihez kapcsolódni lehet, ami ismerős. Ennek eszközévé lehet a szövegekben rejlő humor is. „Fontosnak tartottuk, hogy kiderüljön belőlük: az irodalom nem csak tantárgy, hanem az életünk része. Nem irodalmárokat szeretnénk nevelni a gyerekekből, hanem olvasó embereket.”

A szöveggyűjtemények otthoni használatakor szülőként olyan szövegeket érdemes keresnünk, amelyek nemcsak a gyerekeink számára, de számunkra is szórakoztatóak. Ez mindenkinél mást jelent, ezért érdemes szemezgetni, kóstolgatni a kínálatból. Mivel nemcsak klasszikusok, hanem kortárs művek is megtalálhatóak a válogatásokban, ezért valószínűleg a felnőttek számára is tudnak újdonságokkal szolgálni. Tartsuk szem előtt a bevonódás lehetőségeit, az ismerős helyzeteket, dilemmákat, a humort és a játékosságot! Így a szövegekkel való közös ismerkedés nemcsak az irodalomhoz jelenthet kapcsolódási pont, de ezáltal és emellett a szülők és gyermekek között is.

Már megjelent a Kálvin Kiadónál az 1-2. osztályosok számára készült szöveggyűjtemény-sorozat első két kötete, a Levélszárnyak és a Pehelyszárnyak, hogy igényes és hasznos válogatások álljanak rendelkezésünkre az iskolakezdéshez is. Az olvasás megszerettetése szempontjából fontos, hogy milyen a gyerekek első találkozása az irodalommal, az iskolával, a tanév ritmusával, ezért ez a sorozat azoknak is erősen ajánlott, akik nem a kapcsolódó óravázlatokból tanítanának. Szülőként pedig sokat tehetünk a használatával azért, hogy a világgal való ismerkedés és a világra való rácsodálkozás játékossága beépüljön a tanulási folyamatokba.

Pad alatt olvasva
Ha a lelki-hitbeli gazdagítás is célunk az olvasára szoktatás mellett, érdemes gyerekünk kezébe adni a Jóság néni csokija című mesegyűjteményt, amelyben Lackfi János költő a lélek gyümölcseiről szóló, könnyed hangvételű történetei olvashatóak. Ezek a mesék nem szájbarágósak, hanem hagyják, hogy a gyerekek maguk fedezzék fel őket. Egy kisfiú szemüvegén keresztül ismerjük meg a történeteket, amely megkönnyíti az azonosulást, a kapcsolódó kérdések pedig az olvasás utáni párbeszédet és feldolgozást segítik. A kiadványban található QR-kódoknak köszönhetően pedig még kapcsolódó videós anyagokra is bukkanhatunk az interneten. Mindez közös barangolásra hív kicsiket és nagyokat.

Nemcsak saját kiadványainak feldolgozását segíti a Református Tananyagfejlesztő Csoport. Ennek legjobb példája talán az az interaktív munkafüzet, amely a Narnia krónikái második részére, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című kötetre fókuszál. A kiadvány a harmadikos és negyedikes korosztály számára segít feldolgozni a C. S. Lewis népszerű történetét, miközben fejleszti a szövegalkotási, fogalmazási készségeiket. Farkas Judit elmondta: azt tapasztalták, hogy a munkafüzetnek köszönhetően a gyerekek a szünetben, a pad alatt is a Narnia krónikáit olvasták. Ők már megértették, hogy a könyvek nemcsak más világokra nyithatnak kaput, de a mi mindennapjainkat is varázslatosabbá tehetik.

Barna Bálint
Képek: Égigérő, Református Tananyagfejlesztő Csoport, Kálvin Kiadó