Gimnázium épül Budafokon – amikor megvalósul, az általános iskolával együtt hatéves kortól az érettségiig keresztyén, református nevelést, elfogadó, krisztusi szemléletet ad a diákoknak.
Valóban démoni behatásnak teheti ki magát, aki jógázik? Jóga-e minden, amit annak neveznek? Szalai András valláskutató, az Apológia Kutatóközpont vezetője kérésünkre összegezte, mit érdemes tudni a jóga vallási hátteréről.
A Magyar Református Szeretetszolgálat programja hátrányos helyzetű gyerekeknek ad esélyt sikeres életpályára és jobb életre. Ózdon ennek köszönhetően két külön világ találkozik, hogy tanuljon egymástól. Lutár Balázzsal beszélgettünk.
Most szombaton kerül sor a Budapest lelki megújulásáért meghirdetett imanapra és böjtre a Kálvin téri református templomban. Lovas András református lelkész portálunknak elmondta: az imádság és a munka nem választhatók el egymástól.
Hogyan viszonyuljunk hívő emberként a politikai keresztyénséghez? Miért nem vesznek részt a pártpolitizálásban evangéliumi keresztyének? Miért aggasztó a keresztyének számára, hogy az állam támogatja az egyházakat? Az idei Evangéliumi Fórum egyik kerekasztalbeszélgetésének kérdésfelvetéseiből tallóztunk.
Gyakran a túl nagy elvárásokkal kezdődik az egész, majd megindokoljuk magunknak, miért nem gond ez, utána viszont csőstül jön a baj. Nincs azonban olyan élethelyzet, amelynek a keretét ne lehetne megváltoztatni.
Hajlamosak vagyunk a rutinokhoz való ragaszkodásra, még akkor is, ha állandóan panaszkodunk helyzetünk sivárságára. Tomka János és Bőgel György a régi értékek megtartására buzdítanak, ám könyvsorozatukban sorra veszik azokat a szakmai és etikai szempontokat is, amelyek segíthetnek jó vezetővé válni.
Vasárnap délután. A tárgyak nem néznek össze, a vizespohár nem csendül magától. Minden áll és néz. Mire vár? Valami azt nyikorogja, változom. Átmenőben van, csikorog, feszül, kényelmetlen, el kéne futni. Elviselhetetlen vágányváltás, az időkerék új pályára áll.
„Már nem fogok ott ólálkodni körülöttük. Nem fogom várni a lehulló morzsákat. Nem fájdíthatom a szívem azzal, hogy nézem őket és sóvárgok. Belefáradtam figyelni, hogy tart-e még az amíg és megfelelek-e az azért, mertnek.”
A vidékfejlesztés, a felzárkóztatás és a teremtésvédelem elválaszthatatlanok egymástól, és a hátránykompenzáció mellett a kapcsolati hálózatok megújulását is szolgálják. De hol kezdődik az egyház és a helyi közösségek felelőssége ebben? Eperjesi Tamással beszélgettünk.
„Fontosnak tartjuk elmondani, hogy ha valaki nem tudja, milyen irányba induljon el, ne jelentkezzen mindenképpen egyetemre. Lazítani kell a dobozokban, sémákban való gondolkodáson, miért ne lehetne valaki az IT szektorban dolgozó után asztalos? Fontos, hogy ezt ne B megoldásként értelmezzük, amit valamilyen kudarc hívott életre, hanem a mi saját, személyes utunkként.”
Egy átlag vasárnap minden 180. budapesti lakos vesz részt református istentiszteleten, a teljes fővárosi lakosság kevesebb mint egy százaléka. A Kié a szívünk? Imádság és böjt Budapest lelki megújulásáért elnevezésű imanapon az evangéliummal még eléretlen emberekért és a keresztyének mások iránti együttérzéséért is imádkoznak majd.
Kilenc lelkész tett lelkészi esküt és vehette át lelkészi oklevelét a Dunamelléki Református Egyházkerület november 7-i közgyűlésén. Nyolc lelkészt a Kálvin téri templomban szentelnek fel ma este. A közgyűlésen a gyülekezetépítésről, az ifjúsági misszióról és a jövő évi választásokról is szó esett.
A Protestáns Akadémia októberi rendezvénye is illeszkedett a 2019. év témakörébe, amely a 21. század kihívásait igyekszik felfedni, a hallgatók szemei elé keríteni, és természetesen hiteles válaszokat is találni mindezekre.