„Azt hiszem, a világ okos emberek nagy hahotája közepette fog elpusztulni, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc” – fogalmazott Søren Kierkegaard dán teológus 1841-ben. Ha ma minden jel katasztrófára utal, miben reménykedjünk keresztyénként az ökológiai krízisek időszakában?
A megtérő Saul, a közismert népdal, a halottakat életre hívó trombita, a kakukk és a csalogány – a nyár vége igazi lelki és kulturális feltöltődést ígér az OrgonaPont koncertsorozatban.
Egy jamaikai barátom Bob Marleyt idézve beszélt nekem először a mentális rabszolgaságról. Az egykori angol gyarmaton élők nyilván sokat tudnak nemcsak az elnyomásról, hanem arról is, hogy annak milyen utóhatásai vannak. Persze, nekünk, magyaroknak sem kell messzire utaznunk ahhoz, hogy elnyomásról vagy annak hatásairól beszélhessünk.
A belső szabadság nyílt horizontú vizére nehéz kihajózni. Egész életművek rekednek meg a kikötőkben, amik csak azért tűnnek művészetnek, mert ugyanaz a víz nyaldossa őket a stég biztonságánál, mint ami másokat bevisz a mélyre.
A bátyáim nem kedveltek különösebben, amikor kicsi voltam. Megértem, szerintem is idegesítő kisgyerek voltam. Élesen él bennem a pillanatok emléke, amikor sóvárgok azután, hogy részese lehessek mindazoknak a mókáknak, amelyekből kiközösítettek.
Könnyű úgy hazamenni a vasárnapi istentiszteletről, hogy alig tudunk meg valamit a mellettünk ülőről. De érdemesebb önmagunkat felvállalva, maszkok nélkül, elfogadó életközösségben élni keresztyénként.
Egész életében az igazságot képviselte, de sosem ment fejjel a falnak. Egyaránt merített a városi és a falusi kultúrából, mégis ez utóbbi jelentette számára azt a közeget, ahol a legtöbbet inspirálódott és inspirált. Az ormánsági falvak kultúrájáról, a magyarság lelki arcáról és a befogadásról beszélgettünk Bereczky Ildikó református lelkésszel.
„Furcsa érzés, ha megfogadják a tanácsomat, ha hatással vagyok az emberekre. Ennek a felelőssége állandó súly rajtam.” – Kollár Julcsi a Csillagponton vallott arról, mit jelent ma keresztény videóbloggernek lenni.
A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara felvételt hirdet alábbi alapképzési szakjaira: hittanoktató,kántor, csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító nappali és levelező munkarendben, továbbá pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szakjaira, illetve a tanítóképzéshez kapcsolódó műveltségterületi részképzéseire levelező munkarenden.
A Párbeszéd Házában rendezték meg 2019. július 27-én az Egyházi Alapítványok Konferenciájának Országos Fórumát, amelyen civil szervezetek képviselői osztották meg egymással és a hallgatósággal tapasztalataikat.
Az iskola és az egyház útja évszázadokig elválaszthatatlan volt egymástól. Buzogány Dezső koldus- és szolgadiákok, szegény tanítók, külföldön tanuló lelkész-jelöltek és erdélyi kollégiumok megpróbáltatásokkal teli történeteiről mesélt.
A Bibliában több mint négyszerannyi igeszakasz foglalkozik a pénzzel, mint az imádkozással. Ezek szerint a pénz fontosabb, mint az ima? Ha Isten országához tartozunk, hogyan viszonyuljunk a történelem egyik legősibb értékmérő csereeszközéhez, a pénzhez?
Áldás van abban, hogy együtt vagyunk, hogy ugyanarra az Istenre várunk, de ugyanakkor sok szempontból nagyon különbözőek vagyunk – vallja Kovács-Szécsi Dóra, a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó közönségkapcsolati munkaágának vezetője.
Volt, hogy a templom tornyába rejtették, máskor abrakos tarisznyában csempészték, végül a földbe ásták el, hogy megmentsék a történelem viharaiban. Ritka könyvkincset, egy hanaui bibliát adományozott a Ráday Gyűjteménynek egy magyar család, amely több mint négy évszázada őrzi a Szenczi Molnár Albert gondozásában megjelent Szentírást.