Egyetemi hallgatóktól érkező, illetve a tavalyi Csillagponton a Károli Egyetemi Lelkészség által szervezett programokon felmerült kérdések adták az inspirációt ahhoz, hogy a szexualitással kapcsolatos, jól körülhatárolható témaköröket neves szakemberek részvételével vizsgáljanak meg – tudtuk meg a programot szervező Mikola Borbála egyetemi lelkipásztortól. A beszélgetésre a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Reviczky utca 4. alatti épületében került sor, és már nyitáskor oldott hangot ütött meg: egy ondóvizsgálattal kapcsolatos történet kapcsán a szakemberek arról beszéltek, hogy az orvosi kommunikáció érzékenysége legalább olyan fontos, mint maga a vizsgálat.

Nem az 50 az új 30
A szakemberek hangsúlyozták: a gyermekvállalás biológiai szempontból nem korlátlanul halasztható. Dr. Sipos Miklós szerint nőknél 25 és 35 év között a legkedvezőbb a gyermekvállalás időszaka, míg dr. Benyó Mátyás arra hívta fel a figyelmet, hogy a férfi életkor és az életmód is befolyásolja a termékenységet. „Hogyha veszünk egy új telefont, rögtön teszünk rá egy fóliát és veszünk hozzá egy klassz tokot, de az egészségünkre sokkal kevésbé vigyázunk” – vélekedett dr. Sipos Miklós. A Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója szerint rengetegen eltékozolják a reproduktív egészség adományát, és fontosnak tartja a termékenységgel kapcsolatos életpálya-modell kialakítását is. „Mindennek megvan a maga ideje” – emelte ki ezzel kapcsolatban a Prédikátor könyve 9. részének egyik fő üzenetét dr. Lakatos Enikő. „Bár megkínálnak minket annak az illúziójával, hogy az 50 az új 30, szeretném kimondani, hogy ez nem igaz. Éppúgy megvan az ideje annak, hogy a diákok a padokban ülnek, tanulnak és vizsgáznak, ahogyan az egymást illető elmélyült figyelemnek is.”

Kipipálni egy célt?
Dr. Sipos Miklós különbséget tett a „babaprojekt” és a valódi gyermekvágy között. Tapasztalata szerint sokan úgy tekintenek a gyermekvállalásra, mint egy újabb teljesítendő célra,

miközben a gyermekvágyók – gyakran hívő párok – azonban képesek négy, hat, nyolc évet is azon töprengeni, hogy mit követtek el Istennel szemben, miért az a büntetésük, hogy nem érkezik a baba.

Gyakran addig várnak, amíg eltelik az az idő, amikor még segíteni tudunk. Az pedig nagyon fontos, hogy ne ébresszünk fölösleges lelkiismeret-furdalást bennük a gyermekáldás elmaradása miatt” – intett.

Dr. Lakatos Enikő szerint a stabil kapcsolat és az elköteleződés teremti meg a családalapítás testi-lelki biztonságát. Úgy véli, a hűség különösen a meddőségi nehézségek idején válik kulcsfontosságúvá. „Két utat látok ezen a téren: a nehézség még inkább összeköti a pár tagjait és erőforrásként használják, közös ügyük lesz, amit együtt hordoznak szeretetből, hűségből, tiszteletből. A másik az, hogy elválnak útjaik és abban a hiú ábrándban ringatják magukat, hogy ha X-szel nem ment, akkor Y-nal fog.”

„A Biblia első lapjain az első egyetemes – azaz mindenkinek szóló – áldás az, hogy szaporodjatok és sokasodjatok, az áldás pedig akkor is Istentől van, ha ehhez orvosilag a lehető legfejlettebb technológiák szükségesek. Ha megrekedt élethelyzetben érezzük magunkat, akkor hadd szabadítsak fel mindenkit, hogy merjünk orvosi segítséget kérni!

Úgy kell a csodában reménykedni, hogy közben az orvos segít rajtunk. És igen, azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy akkor miért nincs mégis mindenkinek gyereke, aki szeretne? Nem mindenkinek a szülőséggel válik gyümölcstermővé az élete: lehet, a karrierjében, lehet, a nevelt gyerekeiben vagy az örökbefogadott gyermekeiben; az életnek számos területe van, ahol megtörténhet” – tette hozzá dr. Lakatos Enikő.

Javítható esélyek
Arról, hogy fiatalként mit lehet tenni a gyermekvállalás esélyeinek növeléséért, dr. Benyó Mátyás úgy vélekedett, az alvás minősége és mennyisége, illetve a stressz csökkentése a kulcs. „A férfi agyalapi mirigy által termelt hormonok szabályozzák a here működését – a herében 80-100-szor nagyobb hormonszint szükséges a megfelelő spermiumtermeléshez, erre pedig megfelelő éjszakai alvásra van szükség. Ami a stresszt illeti, a reproduktív szervek érzékelik, hogy mikor ideálisak a körülmények a nemzőképességi potenciál szinten tartásához.”

A szakorvos kiemelte a túlsúlyt mint negatív tényezőt is: „A zsírszövet a férfi nemi hormonok egy részét női hormonokká alakítja, csökkenti a saját hormontermelődést, és kevésbé lesz ideális a herék működése, ha zsírpárnák veszik körül, és mindezt ülőmunkával kombináljuk. Dohányzás esetén a nikotin át tud jutni a hímivarsejt védőburkán, így akár az utódnak is át lehet örökíteni a káros hatásokat. Összességében: a férfiak 70 százalékánál az életmódváltás megoldja a nemzőképességi problémákat.”

Dr. Sipos Miklós szerint a női terméketlenséget számos tényező befolyásolja, de a dohányzás és a szuboptimális testsúly itt is vezető okoknak minősülnek. „A vetélés kockázata egy 30 fölötti testtömegindexszel rendelkező nőnél a duplája – sőt, akik így vállalnak gyermeket, négy generációra megbetegítik a családjukat. A szexuális partnerek gyakori váltása jelentősen növeli az olyan betegségek terjedésének kockázatát, mint a Chlamydia, amely a petevezetékek elzáródásával járhat. A humán papillomavírus átvitele méhnyakrákot okozhat, amely, ha a méh eltávolításával jár, ugyancsak lehetetlenné teszi a teherbe esést.”

Miért tolódhat ki a gyermekvállalás?
A beszélgetésen szóba került, hogy a gyakran emlegetett okok – karrier, megfelelő egzisztencia megteremtése – mellett mi állhat a gyermekvállalás kitolódásának hátterében. Dr. Benyó Mátyás szerint ha az önmegvalósítás a célunk, akkor biztosan később fog eszünkbe jutni, hogy gyereket szeretnénk, de nyitottnak kell lenni arra az áldozatvállalásra – minden örömével és nehézségével együtt –, amit a családalapítás hoz magával. „A sikeres nőről alkotott társadalmi idea rengeteget változott az elmúlt évtizedekben” – mondta dr. Sipos Miklós, ezt alátámasztva megosztotta, hogy az első gyermek vállalásakor a női átlagéletkor 1990-ben 23 év volt, míg ma 30. „A nőktől ugyanolyan karrierívet vár el a társadalom jelentős része, mint a férfiaktól, és azt is elvárjuk, hogy ugyanúgy álljanak helyt otthon, mint régen.”

Dr. Lakatos Enikő úgy véli, hogy ma az ideális gyermekvállalási korban lévők között jellemző a túlbiztosítás. „Engedjük már meg, hogy Valaki vezessen minket, és abból jó történet fog formálódni! Ne tervezzük meg az utolsó percig az életünket, vagy azt, hogy harminc év múlva hogyan fogjuk befizetni a számláinkat!” A lelkész kitért arra is, hogy a konzumkultúra remekül el tudja altatni a gyermek iránti vágyat, ami később elemi erővel tör fel az emberekben.

Normális-e…?
Balázsfalvi-Ábrám Anna, a beszélgetés moderátora megosztotta, hogy kutakodása alapján a szexualitással kapcsolatban leginkább arra kíváncsiak az emberek, hogy ez vagy az normálisnak minősül-e. Dr. Benyó Mátyás sietett eloszlatni a „minden nő nagy péniszre vágyik” tévhitet, és óva intette a férfiakat attól, hogy a két kattintás után elérhető segédeszközök vagy orvosi beavatkozások után nyúljanak. Dr. Sipos Miklós szerint akkor nincs baj a ’normális-e…?’ kérdésekkel, ha valaki eltérést észlel magán és azzal inkább szakorvoshoz, mintsem a ChatGPT-hez fordul. „A megfelelő időben nyújtott segítséggel egy komoly kockázattal járó eltérést is nyakon tudunk csípni” – mondta.

A beszélgetésen szó esett a szűrővizsgálatokról is: a férfiaknak legalább negyedévente érdemes elvégezni a herék saját kezűleg történő vizsgálatát – a főként serdülőkorban jellemző herecsavarodás gyanúja esetén sürgősségi beavatkozásra van szükség –, 40 év felett pedig ajánlott évente felkeresni a férfigyógyászt. Nőknél az aktív szexuális élet elkezdését követően javallott a nőgyógyászati rákszűrés. Fertilitással kapcsolatosan egy évnyi sikertelenség után indokolt a szűrővizsgálat, 35 év felett már fél év után, 40 év felett pedig minél hamarabb sort kell rá keríteni. „Ilyenkor egy perc vesztegetni való időnk sincs” – tette hozzá dr. Sipos Miklós.

A nehezített gyermekvállalással küzdők mentális támogatásával kapcsolatban dr. Lakatos Enikő hangsúlyozta, hogy ez is az asszisztált reprodukciós munka része, e mellett lelkészek és szakképzett pszichológusok is várják azokat, akik lelki segítséget szeretnének kapni a folyamatokban.

Mi kell a jó szexhez?
Mivel az esemény címe sokak számára hívogató lehetett, ezért a megszólalók megosztották gondolataikat az ideális szexuális élettel kapcsolatban is. „Az igazán mélységi élményhez elengedhetetlen az érzelmi kötődés” – vélekedett dr. Benyó Mátyás. „Persze kellenek jól működő biológiai szervek is, de a szorongásaink félretétele és az önismeretünk legalább annyira fontos. Az egymás felé támasztott elvárásoktól – például a pornófilmek követendő példaként való beállításától – viszont biztosan rosszabb lesz a szex.” Dr. Sipos Miklós a stabil párkapcsolatban megélt szexualitás szépségére hívta fel a figyelmet: „Ott nincsenek elvárások, nem kell bizonyítani, ez a közös szeretet egy nyelve.”

Dr. Lakatos Enikő az egészséges szexualitás isteni ajándékáról beszélt:

„A szex mélyíti a kötődést a felek között, és az ebben megélt egység az Istenhez fűződő kapcsolatunkat is erősítheti.”

A lelkész a kommunikáció szerepét is hangsúlyozta: „Mi, nők szeretünk az érzelmeinkről beszélni, a férfiak pedig pragmatikusabbak – ezt mindkét félnek türelemmel kell viselnie. A párkapcsolat azt is jelenti, hogy kimondjuk egymás számára, hogy hogy működünk, hogy mik a szükségleteink, és hogy nincsenek tabutémák.”

A témaindító beszélgetést követően az esemény résztvevői előtt nyílt meg a kérdezés lehetősége. Egy szociálpedagógus-jogász hallgató a szexuális edukáció helyzetéről kérte ki a szakemberek véleményét. Dr. Sipos Miklós elmondta, hogy dr. Benyó Mátyással – aki a Magyar Szexuális Medicina Társaság elnöke – a tavalyi évtől olyanok képzését is segítik, akik tarthatnak szexualitással kapcsolatos órákat az iskolákban: pl. iskolapszichológusokét, védőnőkét, iskolaorvosokét, biológiatanárokét. Kollégája hozzáfűzte, hogy 2026. augusztus 27-én tartanak a budapesti Aquaworld Resortban a szexuális edukációval foglalkozó szakemberek számára reproduktív edukációs és családtervezés tanfolyamot.

„Mi, református lelkipásztorok is érezzük annak a súlyát, hogy a családalapításról, a gyermekáldásról gyönyörűen tudunk beszélni, csak éppen kevés praktikus információval látjuk el gyülekezeti tagjainkat” – szólt dr. Lakatos Enikő az egyház felelősségéről, amikor egy pszichológushallgató arra volt kíváncsi, hogyan lehet segíteni a házasságban élő párok szexuális problémáin. „Ennek a témának igenis meg kell jelennie a templomaink falai között, kellő tisztasággal és a helyén kezelve. Fontosnak látom még a generációváltást, hiszen az elődeink nagy része félt a témától, és úgy bátorítottuk a gyermekvállalást, hogy nem beszéltünk a szexualitásról. Föl kell szabadítani a témát a címkék alól, hiszen az egészséges szexualitás a felnőtt életünk fontos része.”
Dr. Sipos Miklós szerint az egyháznak szerepe lehet a természetes fogamzásszabályozás és a megfelelő önismeret támogatásában is.

Egy kérdező a nemi betegségekkel kapcsolatos szűrővizsgálatok szükségességéről érdeklődött, tapasztalata szerint ugyanis a környezetében többen csak negatív eredmények bizonyításával voltak hajlandók szexuális életet élni.

„Nem biztos, hogy úgy érdemes egy kapcsolatot elkezdeni, hogy az első tiktokos lájk után kézenfogva elmentek az STD Centrumba”

– mosolygott dr. Sipos Miklós, de megjegyezte: „Nem véletlenül mondják azt, hogy ha lefekszel valakivel, az összes korábbi párjával lefeküdtél.” Dr. Lakatos Enikő hozzátette: „Az elmélyült párkapcsolat arról is szól, hogy felvállaljuk egymást olyannak, amilyen, és ha baj van, akkor elmegyünk ahhoz az orvoshoz, aki segíthet rajtunk.”

Az esemény utolsó kérdezője a gyakori nőgyógyászati betegségekre felírt hormonkezelések alternatívái felől érdeklődött. Dr. Sipos Miklós szerint az egyik leggyakoribb kórkép, a PCOS előfordulásakor a testsúly 5%-ának elveszítése után 70%-os eséllyel indul újra a tüszőérés és a menstruáció. A szakorvos kitért az antibiotikumok túlzott használatára is. „A jellemzően felső légúti betegségekre felírt antibiotikomok hatástalanok a vírusokkal szemben, arra viszont nagyszerűek, hogy tönkretegyék a hüvely mikrobiomját. Ez gyakran évekre megnyomorítja a pácienseket, ezért fontos ilyen kezelés esetén a probiotikumok szedése. E mellett mindig a személyre szabott gyógyszeres segítség mellett kardoskodom.”

A pódiumbeszélgetés zárásaként dr. Sipos Miklós hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelésnek alsó korhatára nincs, „az az első pelenkacserénél elkezdődik”. Dr. Benyó Miklós az értékeinkre való odafigyelést emelte ki, dr. Lakatos Enikő pedig egy igével búcsúzott: „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 127,1). Balázsfalvi-Ábrám Anna a házasság és az anyaság örömeinek megtapasztalására, illetve arra bátorította a jelenlévőket, hogy mindig merjenek kérdezni.

A Károli Egyetemi Lelkészség a jövőben szeretné folytatni a hasonló tematikájú beszélgetések szervezését.

Képek: Dezső Attila

Kapcsolódó cikkeink:

Hazánkban 150 ezer pár küzd terméketlenséggel, minden hatodik nő vagy férfi érintett. Nekik a szervezeten kívüli megtermékenyítés adhat reményt a vér szerinti gyermek megszületésére. Életkérdések és válaszok a laboratóriumból és a lelkigondozói székből.
Parókia – „Ott voltam, amikor világra jött”



Sokszor nincsenek szavaink a nehezített gyermekáldás traumájának és gyászfolyamatainak kifejezésére. Ha nem tudjuk átadni, mi zajlik bennünk ezek átélésekor, környezetünk nem tud hozzánk kapcsolódni. Már csak emiatt is óriási dolog, hogy megjelent Muzslai-Bízik Hanna Várva várlak című könyve a Harmat Kiadó gondozásában, amely nemcsak szerzőjének, de sorstársainak is hangot ad. 
Parókia – Várva várlak

Az alábbi képek egyikére kattintva megnyílik az eseményen készített fotókból álló galériánk: