II.Tiszakóródi Énekkari Találkozó

A Szatmári Refomrátus Egyházmegye nyolc énekkara gyűlt össze testvéri találkozóra a tiszakóródi templomban 2011.július 31-én délután 3 órakor.

Zsúfolásig megtelt a Tiszahát eme remekbeszabott és egy élő gyülekezetnek otthont adó kis műemléktemplom. A Tiszakóródiak immár másodszor rendezték meg ezt a nagyon is igényelt találkozót, hogy a saját gyülekezeteikben áldozatosan és nagy buzgósággal szolgáló énekkarok, kórusok bizonyságát adják Istenhez való ragaszkodásuknak és az éneklés iránti szeretetüknek.

Lélektől lélekig hatott minden ének, akárcsak az igehirdetés, amit Nt. Lucskiné Krokavecz Márta lelkipásztornőtől hallottunk a Zsoltárok könyve 121.része alapján az ünnepi istentisztelet első részében. Az igehirdető- Isten Szentlelke által -, jól rávilágított arra a tényre, hogy az ének erőt, bátorságot önt belénk és bizony sokszor csak az ének szavai által tudjuk leginkább megfogalmazni hitünket, reménységünket.

Az Istentől jövő üzenet meghallása után következett a találkozón megjelent énekkarok rövid, bemutatkozó szolgálata. Jó volt látni, ahogy az izgalomtól és a  beléjük rekesztett tűz hevétől kipirosodva kiálltak az úrasztala elé és elzengték azokat a dicséreteket, amit már hetek óta gyakoroltak, és amit álmukból felriadva is el tudtak már énekelni.

Elsőként a Szatmárcsekeiek ökumenikus vegyes kara lépett fel Maczi Ernő karnagy vezetésével , majd következett a Mátészalka-Kertvárosi Református Gyülekezet kórusa Szilágyi Istvánné karnaggyal az élén. Nagy meglepetés volt a Rozsályi Református Gyülekezetben idén nagypénteken szerveződött felnőtt és ifjúsági kórusok szolgálata, akiket Borbélyné N.Hajnalka nagytiszteletű asszony tanított be. A Tunyogiak Béni Sándor iskolaigazgató úr vezénylésével énekeltek el egy eddig sokunk számára ismeretlen kánont. A Milotaiak hozták a formájukat, akárcsak 2 évvel ezelőtt, ismét nagy lelkesedéssel adták elő repertoárjukat. A Tiszabecsi Református Gyülekezet énekkara is először vett részt énekkari találkozón. Ők kb. másfél éve alakultak Kustárné Rácz Vera lelkipásztornő szervezésével. Itt volt az énekkarok legöregebbje is, a még 1928-ban életre hívott Tisztaberki Református Énekkör. A sort a házigazda zárta, az öltözékében is színességét megjelenítő Tiszakóródi Református Énekkar. Ez az énekkar a szó valódi értelmében vegyes kar, hiszen különböző korú, nemű, fajú egyének alkotják, akik Krisztusban mégis egyek és úgy dicsőítik az Urat, mint a szivárvány színei..

Csodálatos volt érezni a minket szerető és kegyelmébe fogadott Úr jelenlétét, ahogyan megtöltötte szívünket szeretettel Őiránta és egymás iránt. Talán soha ilyen szépen nem zengett még a közös kánon , amit több mint 230-an zengtünk egy szívvel és egy lélekkel..

Az alkalmat a helyi gyülekezet vendégszeretetének és az  egyházmegye anyagi támogatásának köszönhetően egy egyszerű és családias hangulatú szeretetvendégség zárta.

A vendégkönyv tanúsága szerint mindenki jól érezte magát és várja a folytatását ezeknek a találkozóknak. Isten adja, hogy így legyen!

Tiszakóród,2011.08.01.                                   Egresi Lászlóné

tiszakóródi ref. lelkipásztor

 

 

Csatolt állományok