Lelki életünkben a valódi változás nem a különlegesből, a rendkívüliből vagy a váratlanból fakad, hanem azokból az egyszerű és hétköznapi cselekedetekből, amelyeknek elengedhetetlen része a szeretet, az alázat és a szolgálat.
A Hajnalszárnya-sorozat első kötetét egyedi megközelítése és szeretetteljes ábrázolásmódja emeli ki a tucatművek unalmas sorából. Világa egyszerre hat frissítően és otthonosan – ez az a kombináció, amelytől igazán jó lesz egy gyerekkönyv.
Múltunk kutatása nem öncélú tevékenység, hanem önképünk rétegeinek feltárására irányuló folyamat. Gondolatok a Hagyomány, Identitás, Történelem 2020 című tanulmánykötet kapcsán.
A gesztenyefák közösséget tudnak kovácsolni hirtelen odasereglett gyerekekből és szüleikből, mert mindenki keresi a legszebb gesztenyét, amit kibonthat. De vajon milyen örökség bontakozhat ki utódaink számára abból, amit magunk után hagyunk?
Járosi Márton a Budapesti Hold utcai Református Gyülekezet nyári táborában, Tahitótfalun, 2021. augusztus 7-én elhangzott előadásának szerkesztett változata.
Elsőre nem nyilvánvaló, hogy mit keres egy református ember a katolikus világtalálkozón, főleg az nem, hogy középvezetői-szervezői szinten. Hogyan kerül valaki oda, és milyennek látja?
Mi vár az Afganisztánban élőkre a tálib hatalomátvétel után? Miért erősödhetett meg újra a talibán? Mi az, ami a hírekből kimarad? Sayfo Omart, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének munkatársát kérdeztük.
„A cél az, hogy Isten nagyobb dicsőséget kapjon, a világ pedig jobb hely legyen általunk" – Szabados Ádám teológus jegyzete az egyház küldetéséről a társadalomban.
Teológusként és lelkipásztorként az egyik legfontosabb kérdés számomra kezdettől az volt, hogy megértsem, mi az a képződmény, amit egyháznak nevezünk. Szabados Ádám jegyzete.
Amikor egy hosszú, nyomorúságos belső küzdelem váratlan fejleményeként megtértem, gyors egymásutánban olyan dolgok zajlottak le bennem, amelyekre egyáltalán nem számítottam. Szabados Ádám teológus, blogger gondolatai.
Kapolcson a céltalan barangolás is feltölt, a régi kövekből rakott házak és kerítések, a kemencében sült ételek illata erőfeszítés nélkül segítenek megérkezni valami emberléptékűbe, ami a múltból ered és a jelenről szól.
Miként alakult a művészet és az egyház kapcsolata az európai történelemben? Mit árulhat el egy művészeti alkotás Isten és az ember kapcsolatáról? Földesi Barnabás festőművész jegyzetét ajánljuk.
A mesterséges intelligencia korunk legnagyobb kihívása. Miért van ez így, milyen veszélyeket hordoz magában, és milyen kiút állhat előttünk? Könyvkritika a Különvélemény podcasttól.
Vajon miért száműztük lelki életünkből az életet? Ha pedig az élet része annak, akkor mit jelent a lelki? Hogyan állhat helyre saját emberi mivoltunk, és az hogyan dicsőíti Istent? Vendégszerzőnk, Hamar Dániel írását olvashatják.
Mitől lesz keresztyénné a zene? Hol húzódnak befogadásának és felhasználhatóságának határai? Miért tűnt el a világi zenéből az egyházi tartalom, és hogyan válhatna populárissá? Felekezetközi beszélgetés a lehetséges válaszokról.
Ha megnyílnak az ég csatornái, ha még pünkösdkor is beázás érkezik lángnyelvek helyett, ha kérdéseink súlyosabbak a válaszainknál, ha nem látjuk a próbatételek végét, akkor is Isten lelke lebeg a vizek felett.
Mívesen faragottak és megrongáltak, frissen festettek és kopottak, fűtöttek és kényelmetlenek. Padok, amelyek körül emberéletek fonódtak össze. Gyerekeké és időseké, kamaszoké és szerelmeseké. Ezek az emberek olykor a kézjegyüket is rajtuk hagyták.
Hol találkozik egymással a matematika és teológia, ha a világ megismerésében és leírásában hasonlóan gondolkodnak? Néhány elgondolkodtató modell a transzcendens és az algebrai világ kapcsolatának és egységének megragadására.