A Károli Gáspár Református Egyetem életútinterjú-sorozat készítését kezdte meg néhány évvel ezelőtt. A „nagy idők nagy tanúit" szólaltatják meg, azokat, akik még köztünk élnek. A Károli Könyvek sorozatban megjelent Életútinterjú című kötet dr. Lenkey Istvánné dr. Semsey Klára életét mutatja be.
A Rákosi-rendszer idején, 1951-ben felsőbb utasításra bezárták a sárospataki református teológiát. A teológusok azonban nem sokkal később vonatra, majd csónakba ülve titokban visszaszöktek Debrecenből Patakra. A sárospataki „exodusról" készült dokumentumfilm budapesti vetítésén jártunk, ahol találkoztunk az egykori teológushallgatókkal is.
„Isten olyan belső szépséget adott nekünk, amit nem befolyásol semmilyen szer, ruha, divat, ami megmarad életünk végéig, ez tart fönn házasságokat, kapcsolatokat akár egy életen át." Beszámoló a Református Fiatalok Szövetsége közelmúltbeli téli konferenciájáról.
Nagycsaládban nőtt fel, így felnőttként sem felejtett el a gyerekek nyelvén. A tudást, amellyel elkötelezte magát gyógyításukra, kiélezett helyzetben is elő tudja hívni. A hitében rejlő támasz nélkül azonban nem lenne képes betölteni hivatását – mondja. Az emberek javát szolgáló hit az alapja az általa vezetett intézménynek is. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatójával, a Magyar Kórházszövetség elnökével, Velkey Györggyel beszélgettünk.
Törődni, vigasztalni, gondozni, látogatni, meghallgatni – a nőknek mindig jó érzékük volt ahhoz, hogy sajátos lelkülettel forduljanak a körülöttük élőkhöz. A nagydorogi református asszonyok megalapították a helyi nőszövetséget, hogy ezentúl strukturált keretek között, még hatékonyabban végezhessék szolgálatukat.
Roma és nem roma gyerekek együtt egy olyan faluban, ahol a felnőttek egymásnak feszülnek. Miközben odakint a szitkok röpködnek, a templom a béke szigete. Önkéntes civilek és egy gyülekezet tündérmesébe illő találkozása, vagy inkább imameghallgatás. A Pátka bárányai elnevezésű tanodában jártunk.
Emberek és életek címmel újra nagyszabású programsorozatot szervez a gombai református gyülekezet. A Pest megyei település reformátusai a márciusi rendezvényekkel nemcsak a reformátusoknak, hanem minden gombainak szeretnének kedveskedni és bizonyságot tenni hitükről.
„Taníthatok bár a legjobb módszerrel, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok" – mondhatná el magáról a többek között Pál apostol szerepét is eljátszó karizmatikus író-dramaturg-rendező, Debreczeni Tibor. Tanításról, az általa alapított református irodalmi színpadról, közösségvállalásról és hitről beszélgettünk a drámapedagógia magyarországi atyjával.
Bár nem a keresztyénüldözés áll a kelet-ukrajnai háború hátterében, a harcok sok orosz, ukrán és kárpátaljai magyar keresztyént érintenek, köztük számos református gyülekezetet is.
Felekezetközi összefogással újraindítanák a Mártírok Hangja nevű szervezet magyarországi ágát. Az üldözött keresztyének megsegítése érdekében végzett szolgálathoz önkénteseket keresnek.
Mind a négy egyházkerület képviselteti magát a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökségében. Szerdán Bogárdi Szabó István dunamelléki püspököt választották meg a zsinat lelkészi elnökének. A lelkészi alelnök Fekete Károly tiszántúli püspök lett. A világi elnöki posztot továbbra is a dunántúli Huszár Pál tölti be, a világi alelnök pedig Ábrám Tibor, a tiszáninneni egyházkerület főgondnoka. Az elnökség tagjait rövid értékelésre kértük megválasztásuk után.
Mindig azon volt, hogy segítsen, akár könyvet írt, tanított vagy éppen sorkatonai szolgálatát töltötte. Életének nélkülözhetetlen része a zene, az orgona és a „papírszószék". Mély gyökereket eresztett a keleti országrészben, debreceninek tartja magát. Ő a negyedik Fekete Károly a sorban, őseire sokban hasonlít, de mindig szeretett volna különbözni is. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével beszélgettünk.
Szívén viseli a szegény észak-magyarországi falvak sorsát, jó üzletérzéke van, profi gazda és böllérnek sem utolsó. Finom gönci barackpálinkája elkápráztatja vendégeit, de ő maga nem kóstol belőle. Pihenésképpen fakanalat vesz a kezébe és jó magyaros ételeket főz. Újít, fejleszt, felújít. Az általános szóhasználattal ellentétben Budapestre nem fel-, hanem leutazik Borsodból. Csomós József tiszáninneni református püspökkel beszélgettünk.
Időnként azért könyörög kollégáinak, hogy vitatkozzanak vele. Nagyon szeret beszélgetni, bohóckodni, másokat parodizálni. Úttörő sosem volt, de Lenin hangja igen. Bár nem látszik rajta, mégis azt állítja, hogy lámpalázas. Élete csúcspontjának a lelkészséget tartja. És még valamit: amikor legóból épít az unokának. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspökkel beszélgettünk.
Érdekli, hogyan gondolkodnak mások a világról, tiltott műveket olvas, jól memorizál, képtelen puskázni, de képes az „asztalra csapni”, rengeteget dolgozik és a bakancslistájára már nem férnek fel új dolgok. Azt mondja, hogy régóta nincsenek illúziói: az egyházban is bármi megtörténhet. Steinbach József dunántúli református püspökkel beszélgettünk.
Legidősebb lelkipásztor fia, Ablonczy Zsolt megemlékezése az éppen 100 éve született, 96. éves korában, négy éve elhunyt dr. Ablonczy Dániel teológiai és lelkészi munkásságáról.
Hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétig tartó, negyvennapos böjti időszak. Böjtölni sokféleképpen lehet, és ennyi nap szükséges is arra, hogy lemondásaink következtében átalakuljanak szokásaink. A böjt azonban nem azonos egyfajta trendek által meghatározott diétával, annál jóval több – hívta fel a figyelmet az általunk megkérdezett református lelkész.