Magyar Örökség díjat kap Gudor Kund Botond

A gyulafehérvári esperes, történész közösségvédelmező szolgálatáért kapja az elismerést. A díjátadót december 18-án, szombaton délelőtt 11 órakor tartják a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben, majd gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát.” „A Bírálóbizottság korábbi vezetői, Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József erkölcsi hagyatéka nagy felelősséget ró ránk a kitüntetettek kiválasztásában, mert ők nemzetünk példaképei, akiket a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet jellemez” – fogalmazott Böszörményi Gergely, a Bírálóbizottság tagja a díjátadó előtt. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, amelyek a Magyar Értéktár részévé válhattak.

Az idei kitüntetettek:

  • Budapesti Monteverdi Kórus és karnagya, Kollár Éva – laudátor: Sapszon Ferenc Kossuth-díjas karnagy
  • Vitéz Somogyi Endre altábornagy – laudátor: Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes
  • Kövesdi Károly – felvidéki író, költő – laudátor: Duray Miklós – felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár
  • Novotny Antal hangszerkészítő – laudátor: Makovecz Pál – a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának elnöke
  • Jánosi Zoltán és a Magyar Napló – laudátor: Deák Ernő – Bécsi Napló
  • Pál Feri atya – Dr. Takács József neurobiológus, a Bírálóbizottság tagja
  • Gudor Kund Botond gyulafehérvári történész, református lelkész, esperes, a Fehér megyei szórvány kutatója – laudátor: Kőrösi Viktor Dávid kolozsvári magyar konzul

Gudor Kund Botond – életrajz
Gudor Kund Botond 1971-ben született Balázsfalván. Tanulmányait Búzásbocsárdon, Balázsfalván, Nagyszebenben, Kolozsváron és Szegeden végezte. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben lelkipásztori, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem Fakultásán történészi diplomát szerzett. Posztgraduális tanulmányait Amsterdamban és Erdélyben végezte. Négy könyv szerzője, többnek szerkesztője. Tanulmányai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. Érdeklődési köre a magyar és európai történetírás és egyháztörténet-írás 16–18. századi története. Kutatásaiban a protestáns intézményfejlődést, az erdélyi és európai vallási tolerancia kialakulásának kérdéskörét, a református egyházi adminisztráció kialakulását, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc erdélyi polgárháborús szakaszát, iskola és könyvtörténetet, Bod Péter történetírását, valamint a román-magyar felekezetközi kapcsolatokat kutatja. A Gyulafehérvári Református Egyházközség lelkésze és a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese.

Kezdeményezésére műemléktemplomok újultak meg részben vagy egészen (Háromszéki szervezetek, az Ágoston Sándor Alapítvány és a budapesti Teleki László Alapítvány közreműködésével): Sárd, Magyarigen, Őraljaboldogfalva, Marosszentimre, Alvinc, Borberek, Boroskrakkó, Zalatna, Szászsebes, Gyulafehérvár. Alvincet 60 évvel elhagyása után újra birtokba vette a helyi maroknyi közösség.

Történelmi emlékek felújítása is fűződik a nevéhez: Bod Péter sírja és lapidárium Magyarigenben, 1848-as áldozatok emlékoszlopai Magyarigenben és Ompolygyepűn, Lukács Béla útépítési emlékműve Zalatnán, Karácsony Benő emléktábla Gyulafehérváron, harangláb Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából. 2016-ban a marosszentimrei templom kerítése és födéme újult meg.

A Bod Péter Alapítvány révén a Fehér megyei magyar oktatást, elsősorban a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumot támogatja: a délutáni diákfoglalkoztatásokat, ösztöndíjakat, utazási költségek fedezését.

A Nagyenyedi Református Egyházmegye espereseként 2012-től a nőszövetség, ifjúsági szövetség (IKE), a presbiteri szövetség munkáját rendszeresíti, egyházmegyei központ építését tűzi ki Nagyenyeden, egyházmegyei földeket szerez és telekkönyveztet. Bethlen-utat tervez, részt vesz a Bod Péter emlékév eseményeinek szervezésében, Bethlen Gábor fejedelemmé választása 400. évfordulójára szervezett ünnepségek lebonyolításában.

Forrás: innen.

Kép: Vetési László