Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Apostoli hitvallás magyarázata 8.

 

ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/41.sz.

Lekció: I.Kor. 15, 12-28

Textus: „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül..." (I.Kor. 15, 20)

Apostoli hitvallás magyarázata 8. „...harmadnapon feltámadt a halottak közül..."

 

Egy magyar utazó leszállt egy óceániai kis sziget, Tonga repülőterén, ahol a helyiek azzal fogadják az idegent, hogy egy szép, nagy, színes, illatos virágkoszorút tesznek a nyakába... Emberünknek eleinte tetszett ez a „dicsőséges állapot", ám egy idő után kezdett terhére lenni (mindenki rámosolygott, akadályozta a mozgásban, fényképezésben), s gondolta, megszabadul tőle, „véletlenül ottfelejti" egy játszótér padján... Úgy tűnt, terve be is vált, eltelt néhány óra, s egyszer éppen egy könyvesboltból lépett ki, amikor egy csapat gyermek állt előtte, kezükben a koszorúval: „Mister, ez a magáé, visszahoztuk...!"

Nem tudom, miért van ez, de úgy látom, mi is így vagyunk Krisztus feltámadásának, a mi feltámadásunk, s úgy általában a feltámadás hitének „koszorújával", hogy igyekszünk megszabadulni tőle, nyűg és teher, s különben is, ha már mindenképpen cipelni kell, akkor azok legyenek inkább a gyász, a halál koszorúi...

Lehet, hogy mi nem is a feltámadt Jézus Krisztusban, hanem a halálban hiszünk...? S ezért van a már természetellenes görcsös életigenlés (az orvosok a 14 gyógyszerre felírják a 15.-et) vagy éppen az, hogy olyan könnyen eldobjuk magunktól az életet... Mindent vagy semmit... Nem lehet, hogy a sorsban, az elkerülhetetlen végzetben hiszünk...? Vagy egy halál-adta túlvilágban? Örök

emberi vágyainkban? Ahol megkaphatom azt, amit érdemlek... Vagy egyfajta kárpótlást a sok földi szenvedésért... Vagy azt, hogy visszakapjam, azt, amit, akit elvettek tőlem, elhunyt szeretteimet... Netán az energia megmaradás törvényében hiszek, oly módon, hogy a test ugyan elporlad, de a lelkünknek, mint életerőnek tovább kell élnie utódainkban, vagy egyesül valamilyen isteni lélekkel...?

Hiszünk-e Jézus feltámadásában, mint Isten cselekvésében, csodájában, testünket és lelkünket, eget és földet átfogó, mindent újjáteremtő hatalmában és szeretetében?

Hiszünk-e Istennek ebben a hatalmában, amely nagyobb a mi hitünknél, biztosabb racionális képességünknél, mellyel bizonyítani tudnánk Jézus feltámadását, annak történetiségét, s erősebb ilyen-olyan ingatag érzéseinknél...?

Bár... Én azt is hiszem, hogy Isten adhat nekünk személyes, célzott „illatfoszlányt" ebből a bizonyos életkoszorúból... Mikor készültem erre az igehirdetésre, pl. éppen azon gondolkodtam, hogyan lehetne illusztrálni, hogy két idősíkon (földi és üdvtörténet) zajlik az életünk, mikor felpillantva a celli kegytemplom két tornyára, azt láttam, hogy azok órái két különböző időpontot mutatnak... Utána nem sokkal pedig egy pillanatra olyan „valószínűtlenül világos" lett az ég...(Hívő emberek temetésénél is átéltem már ilyet...)

Egyik év nehéz húsvétja előtt kaptam egy különös sms-t: „Krisztus feltámadt, valóban feltámadt!" Nem csalás, nem ámítás, hanem igazi, húsvéti, felülről kapott győztes hit, amely kívülről talán bolondságnak tűnik.

Mint amikor valaki színes-illatos virágkoszorúval a nyakában jár-kel... Ne legyünk olyanok, mint az az utazó, aki meg akart szabadulni tőle...! Legyünk olyanok inkább, mint a gyermekek, akik „visszaadták" a másik elvesztett hitét...!

Imádság: „Jer világosság ragyogj fel nékünk!"

Ének: 118. zsoltár, 234., 421. dicséret

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 315, összesen: 513432

  • 2024. április 27., szombat

    Ígéretes akadémiai karriert cserélt a kákicsi lelkészi szolgálatra, majd élete nagy részét az Ormánság néprajzi kincseinek megőrzésére és társadalmi p...
  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...
  • 2024. április 22., hétfő

    „Az esperesi szolgálat nem plecsni, nem kitüntetés, hanem lehetőség a szolgálatra.” Beiktatták Kovács Gergely esperest a Budapest-Déli Református Egyh...
  • 2024. április 22., hétfő

    Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat a Dunamelléki Katechetikai Tá...
  • 2024. április 21., vasárnap

    Közelebb a teremtett világhoz, közelebb egymáshoz, közelebb az Ige megéléséhez. A Gyökössy Intézet a lelkészeket hívja ki a mindennapok terhei közül. ...
  • 2024. április 18., csütörtök

    Az egyházkerületi konferencia-központok helyzetéről, a Kákicson nyíló ifjúsági házról és az elsőként megválasztott presbiterek közelgő találkozójáról ...
  • 2024. április 17., szerda

    A HolddalaNap zenekar újra hangszőnyeget sző a csendből. Imádságban fogant koncertjükről Gulyás Anna énekessel, dalszerzővel beszélgettünk.
  • 2024. április 16., kedd

    Duráczky Bálint szociológus szerint a tradicionális keretek lebomlása az elköteleződés megerősödését hozhatja egyházunkban.