Mi hasznát veheti egy lelkész a teológián tanultaknak? Mennyire korszerű a tudása? Min múlik, hogy valaki be tudja tölteni lelkészi hivatását egy egész életen át? Felekezetközi körkép.
Adventben tele van a város tárgyakkal: utcai árusoknál, kirakodóvásárokon, standokon és bódékban, meg persze az áruházakban számtalan „ünnepi” tárgy vár gazdára, ajándékozóra és megajándékozottra.
Miközben erősödnek a nőtől férfias, a férfiaktól nőies viselkedést elváró hangok, lassan az is megkérdőjeleződik, hogy férfiről vagy nőről beszélhetünk-e a biológiai nem alapján. De vajon mire született reakcióul ez a tendencia, és milyen jó hírünk van nekünk, keresztyéneknek azok számára, akik így akarnak érvényt szerezni egyediség iránti vágyuknak?
Bár a Vatikán titkos levéltárainak tartalmára nem derült fény, számos zavarba ejtő kérdésre kaphattak választ a kérdezők a Szólj be a papnak! budapesti vitaestjén.
Azzal, hogy morális szinten próbálunk közelíteni a nagy ünnepi boltőrületek és kiárusítások kérdéséhez, és olyan ítéleteket röptetünk a levegőben, hogy ez „felháborító” vagy „szégyenletes”, és hogy „milyenek az emberek” – még mindig csak az egész problémakör felületén vakarózunk. Engedjük meg, hogy az egész kérdés mélyebben megérintsen bennünket.
Magyar képzőművésznők és alkotásaik egy viszontagságokkal teli történelmi időszakból. Művek, amelyek liliomként hivatottak tündökölni a tövisek – sorsok, háborúk, kapcsolati és társadalmi problémák – között.
Urakkal tele van a végtelenség, de szolga csak egy van, az Isten – Weöres Sándor, a gyermekverseiről is ismert költőóriás művészi világába nyertünk betekintést.
Csendes, egyéni ébredések történtek a wekerletelepi református gyülekezetben. Két évtized után a közösség új lelkipásztort választott, aki az evangélium hirdetését tartja legfontosabb céljának. Beiktatásán elhangzott: csak szeretetben, az igazsághoz ragaszkodva maradhat meg a közösség a főváros déli részén.
Országos viszonylatban sokan olvassák a Reformátusok Lapját, amely sikeres hetilapnak számít. A hat évtizede megjelenő újság most átfogó külső, tartalmi és nyelvezeti változáson megy keresztül, és a református nyilvánosság egyik szócsöve lesz a szerkesztők tervei szerint.
Szörényi Leventével és Bródy Jánossal beszélgettünk az István, a királyhoz vezető útról, a darab örök érvényű üzenetéről, utóéletéről, valamint a terveikről.
A kiállítás megtekinthető 2019. január 6-ig a Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériában (1203 Budapest, Kossuth Lajos utca 39.), keddtől vasárnapig 10-18 óráig.