„Szívesen megosztom tapasztalataimat, de arra is szabadságot kérek, hogy elmondhassam, mivel nem értek egyet. A püspök a tapasztaltságomon túl azért is kérhetett fel, mert szabad szívvel fordulok hozzá, aki nyílt és baráti hangot üt meg, ez a főtanácsosi tisztség lényege.”
Azon az éjszakán, amikor először adtak neki tiszta oxigént, többször elsírta magát – vallja meg az a fiatal családapa, aki a járvány harmadik hulláma idején került kórházba koronavírus-fertőzéssel. Kis híján intenzív osztályra került, az átéltek pedig mélyen elgondolkodtatták. Mit csinálna másként, miután felépült a betegségből? Koncz Tibor osztotta meg velünk történetét.
Közös imádságra és a járvány áldozatairól való megemlékezésre hívják a híveket a keresztyén egyházak. Emlékeztessenek a templomi harangok az elhunytakra és a járvány okozta veszteségekre június 6-án, vasárnap.
Miközben a járványhelyzet folyamatosan javul és a világban a nyitásra és az újrakezdésre készülnek, az elmúlt bő egy év társadalmi, kapcsolati és lelki tapasztalatait, veszteségeit mindannyiunknak fel kell dolgoznia.
A koronavírus-fertőzésben elhunytakat a családtagok holtukban sem láthatják. Ezért is számít annyira, hogy van egy szemtanú, aki látta, kísérte őket az életük végén. Hogy mi történik a kórház zárt ajtói mögött, arról Kovács Teodóra kórházlelkésszel beszélgettünk.
Lelkészek, presbiterek, egyházi és világi személyek, akik lehetőségeikhez mérten, csendben segítettek. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján nemcsak az igazságtalanul elpusztított százezrekre, hanem az embermentő reformátusokra is emlékezünk.
A korai keresztyén mártírokról szóló történetekben az a legmeglepőbb, hogy nem a vértanúk felmagasztalásáról szólnak, hanem Krisztusról. Ezek az emberek Őt követték, ezért tudták, hogy nem itt ér véget a történetük.
Jobban megérinti a fiatalokat saját gyülekezetük igehirdetése, mint az ifjúsági rendezvényeké – derült ki egy friss kutatásból, amelyben 1300 fiatal vett részt, köztük reformátusok is.
Március 8. és 26. között minden személyes jelenléttel járó istentisztelet, gyülekezeti alkalom és összejövetel szünetel – határozott az MRE Zsinatának Elnökségi Tanácsa. A testület javasolja a digitális eszközök alkalmazását az istentiszteletek és gyülekezeti alkalmak közvetítésére, és kéri, hogy támogassuk a bajbajutottakat.
A lelkigondozás minősített odafordulás – véli Járay Márton református teológus, egyetemi oktató, akit a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének kétéves Mentálhigiénés lelkigondozó szakirányú továbbképzéséről kérdeztünk. A képzésre március 31-ig várják lelkészek, hittanoktatók és vallástanárok jelentkezését.
„Hisszük, hogy ez a fejtegetés, amelyből mintha Kálvin szirt-lelkének hangja szállna felénk, egy Istentől megvilágosított tanítónak nemcsak a mi mai életünkre nézve döntő eligazítása, hanem Krisztus Anyaszentegyháza történetének is fontos dokumentuma.”
Miközben egyre nagyobb az igény a személyes találkozásra, a lelkipásztorok folyamatosan keresik a legmegfelelőbb tartalmi és technikai megoldásokat az online istentiszteletek terén. Nem mindegy, kikhez és hogyan szólnak, mit üzennek megjelenésükkel, fogalmazásaikkal.
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának új beszélgetés-sorozata a lelkészi szolgálattal kapcsolatos egzisztenciális kérdések megvitatásának kíván fórumot teremteni.
Valóban a betlehemi csillagot láthatjuk-e, ha ma este feltekintünk az égre? Milyen üzenetet hordozhat a szabad szemmel is megfigyelhető bolygóegyüttállás 2020 karácsonyán? A jelenségről Farkas Levente református lelkipásztort, amatőr csillagászt kérdeztük.