„Igen hasznos, ha felidézzük a szentek emlékezetét, és a szentek szent példáit mindenkinek követésre ajánljuk.” (Második Helvét Hitvallás, XXIV.) Memoria Sanctorum sorozatunk következő részében Imre herceg életére emlékezünk.
Kisimítani az összegyűrt ruhadarabot, kiselejtezni a hamisat, bálványimádót, jósláshoz használtat – nemcsak Luther Márton idejében történt reformáció, hanem a Kr. e. 8. században is. Ahhoz azonban, hogy visszatérjünk az eredeti, tiszta hithez és rítushoz, a társadalom egésze szükséges.
Ki vonna párhuzamot egy ókori király és a mostani diákok tanévkezdése között? Pedig ugyanazok a vágyak fogalmazódnak meg ma, mint régen. Van, aki alázattal, hálásan kér bölcsességet, más sikerre, anyagi javakra vágyik. Nemes feladat ez előbbit megmutatni a kamaszoknak.
Memoria Sanctorum című sorozatunk következő részében Szent Lászlóról, a politikában keresztyén értékek alapján szerepet vállaló királyunkról emlékezünk meg.
„Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hitben megegyező, örök életre kiválasztott gyülekezetet gyűjt magának, ezt oltalmazza és megtartja."
Teljesen más életkor, személyiség, képzettség és Isten kegyelméből mégis együtt és ugyanarra készül a 16 éves kamasz és az ősz hajú 70 éves, élete alkonyán.
A nyelv nem veszélytelen: amit néven nevez, az lángra kap. Az Igazság nem csak szabaddá tesz, de az Igazság Lelke ki is égeti belőlünk mindazt, ami hazugság, ami felesleg, ami kacat.
Ha közeledünk Istenhez, egyre jobban tapasztaljuk a hit megújuló erejében, a józan reménykedésben és a készséges szeretetben, hogy Isten nem valamit (sokat, többet) ajándékoz nekünk Szentlelkével, hanem Önmagát.
Példamutató együttműködés alakult ki a Kunszentmiklóson tevékenykedő keresztény felekezetek között. Együtt ünnepelték áldozócsütörtököt, amelyen a Parókia Portál is ott járt.