2017 nyarán felröppent a hír, megtaláltak egy máig ismeretlen, Jézus korából származó szent iratot. Egy meg nem nevezett izraeli ásatáson került elő a részben töredékes, de jól olvasható szöveg.
A karácsony feszültségét sem bírják sokan: az nem lehet, hogy a mindenható Isten emberré lesz és egy koszos istállóban magatehetetlen csecsemőként megszületik… Az nem lehet, hogy Jézus valóban azért jött, hogy meghaljon értünk.
Sokszor hallja, azért nem tudnak jönni a karácsonyi Istentiszteletre, mert sokfogásos vacsorát, ünnepi ebédet kell készíteni. De együtt vannak-e Jézus Krisztussal?
Karácsonyi énekekkel örvendeztette meg a mit sem sejtő utazóközönséget a Központi Református Kórus a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B Terminálján az idei adventben.
Olyan békés, igazán emelkedett pillanat, mégis, hirtelen megmozdul bennem valami fájdalom is. Valami belső űr tátong a lelkem mélyén, amit napközben a rohanásban ügyesen elnyomok.
Vajon mit jelent ma reformátusnak lenni? Hogyan alkotnánk meg saját 95 pontunkat? A kérdésre egy kutatás résztvevőiként mi magunk adhatjuk meg a választ: lelkészek, presbiterek, egyházi oktatási intézmények diákjai, egyháztagok. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő felmérés a református identitást és életmódot vizsgálja. Minderről a kérdőíveket összeállító és kielemző Nagy Károly Zsolt református teológust, kulturális antropológust kérdeztük.
Közös nyilatkozatot fogadott el a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján tartott ünnepi emlékzsinaton 2017. október 13-án a budapesti fasori református templomban.
Ökumenikus istentiszteletet tartottak az államalapítás ünnepének előestéjén Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban. Igét hirdetett Gáncs Péter evangélikus püspök. Az új kenyeret Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke áldotta meg.
Családos, sportos, ugyanakkor lelkiekben, imákban gazdag biciklitúrán járták végig a fasori reformátusok a reformáció fontos helyszíneit, így emlékezve a reformátor ősökre.
Az első magyar sci-fibe is beleolvashatnak a látogatók a kecskeméti Ráday Múzeumban. A fantasztikus regényt egy református lelkipásztor írta az ezerhétszázas években. A RE-formáció, Re-konstrukció című kiállításon számos, a reformációval összefüggő különlegességről beszélgettünk Fogarasi Zsuzsa múzeumigazgatóval.