Felsőzsolca - A bűz és a hihetetlen mennyiségű szúnyog szinte elviselhetetlen. Eddig 120 ház dőlt össze.

A Sajó visszavonulóban

Közelítve Alsózsolca felé, jól látható, hogy a Sajó teljesen elöntötte az árterületet, Sajópetrinél a híd környékén pillantjuk meg az első homokzsákos nyúlgátakat.
Az utak mentén mindenhol zsákok, bútorok, ruhák, egy egész élet munkáját vitte el szó szerint a víz. Miközben a két kisteherautóról gyorsan lekerül a - a hajmáskéri és ösküi református gyülekezet által összegyűjtött - lakossági adomány, 700 palack ásványvíz, gyermekjátékok, fertőtlenítőszerek, ágyneműk és vagy hatvan nagy méretű ruhaneműt tartalmazó műanyag zsák.

Beyerissné Zsigus Katalin

A legnagyobb gondot a temérdek mennyiségű szúnyog és az elképesztő bűz jelenti, miközben Beyreissné Zsigus Katalin mutatja nagymamájának házán meddig ért a víz, az egyik pince alja még mindig tocsog, állott szag terjeng a levegőben.
Közben előkerült Gácsi Attila, aki a helyiek elmondása szerint koordinálta a védekezést, embert, jószágot mentett, kisteherautójával törte át a kerítést, hogy a tűzoltók csónakjaikkal közlekedni tudjanak az elárasztott területen. A kialvatlan fiatalemberből árad a szó, amikor az elszenvedett károkról érdeklődünk: eddig 120 ház rogyott össze, de ez a szám emelkedni fog, mert rengeteg házban keletkezett kár, legalább ötezer csirke és vagy hatvan kecske veszett oda, de az emberek beszélnek egy-két elhullott tehénről is. A legnagyobb problémát a rengeteg szúnyog, a bűz, a vízben lévő, oszlásnak indult állati tetem jelenti, fertőtleníteni kell - mereng az éjszakában Gácsi Attila.

Gácsi Attila

Szóba hozzuk a megkerülhetetlen kérdést: azt beszélik, hogy jócskán voltak, vannak visszaélések a településen. „Ezt is elmondtam már a Juventus rádióban, ahol minden nap, élőben, telefonon keresztül bejelentkezem: hiteles tanuk állítják, hogy az adomány kenyeret és ásványvizet kiszámlázták... Az adományokkal inkább az egyházakat, karitatív szervezetek vezetőit keressék meg, vegyék fel velük a kapcsolatot, mert ők tudják, hogy melyik utcában ki, miben szenved hiányt, mire van igazából szüksége."
Majd elindulunk Felsőzsolca „legmélyebben" fekvő része felé.

Mindenfelé homokzsákok ezrei, az épen maradt portálok előtt temérdek műanyag zsák, elázott ingóságokkal, összedőlt, megrogyott házak, az egész olyan, mint egy rémálom, mint egy háborús díszlet filmforgatás közben. Szerencsről érkezett tűzoltókkal találkozunk. Hetek óta 24 óráznak, éjszakánként az aggregátorokat fáklyákkal jelzik, ami a szúnyogokat is távol tartja, a víz már csak az árkokban van. Pedig pár napja még derékig ért, mutatják a lakók és a tűzoltók. Majd az egyik kifakad: „amikor csónakkal mentették az embereket és az állatokat, megjelentek a fosztogatók, akiket a rendőrök üldöztek a vízben."

Azt mondják a helybéliek, hogy a vezetékes vizet is fel kell forralni, inni csak palackos vizet isznak. A hétezerötszáz lélekszámú településről a víz elvonul, de az újjáépítés, az igazi megpróbáltatások csak ezután kezdődnek el, mert nagyon sokan váltak nincstelenné, nagyon sok kárt elszenvedett háztartás egyáltalán nem rendelkezett biztosítással, és hogy mikorra heveri ki a lakosság a lelki traumát, azt ember meg nem mondja - mondja búcsúzóul Gácsi Attila.

Visszafelé, a több mint háromszáz kilométeres, hajnali utat az ember némaságban tölti el, mert megszólalni egyszerűen képtelen, nem hiszi el, hogy szó-szerint a földi poklot látta.

Elképesztő mennyiségű homokzsákot kell majd elszállítani

A pár nap alatt összegyűjtött adomány

Forrás: vehir.hu