Vannak, akik egész életükben arra várnak, hogy végre meglássák a tengert. Maguk elé képzelik a végtelen, csillogó kékséget. A szárazföld felől közeledve a tenger csak egy unalmas, vékony, szürke csík. Közel kell menni hozzá, egészen bele, rá, hogy megismerhető, befogadható legyen.