Nyugdíjas lelkészek találkoztak a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában május utolsó péntekjén. A rendezvényen Bogárdi Szabó István püspök köszöntötte a mintegy száz résztvevőt. Az áhítat után a püspök azoknak a lelkipásztoroknak a köszöntését adta át, akik nem tudtak eljönni a találkozóra, de név szerint küldtek üdvözletet nyugdíjas lelkésztársaiknak.

Pozitív mérleg
A püspök beszámolójában elsőként a szeptemberben induló hittan-, illetve erkölcstanoktatással összefüggésben azt mondta, hogy az új rendszerben eddig sokkal többen választották az egyházak által oktatott hittant, mint az erkölcstant. Ősztől úgynevezett felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamon kötelező a két tantárgy közül választani – tájékoztatta a nyugalmazott lelkipásztorokat Bogárdi Szabó István.
– Az új rendet sok aggodalom és kétség kísérte, pedig Európában mi voltunk az utolsó előtti ország, ahol bevezették a hittanoktatást, mögöttünk a franciák az utolsók a sorban. Európára tekintve azonban elmondhatjuk, hogy például Romániában és Németországban kötelező a felekezetek által oktatott hittanra járni a gyerekeknek. Korábban azt gondoltam, hogy a bevezetendő rendszernek az egyházak lesznek a vesztesei, és legalább 3-4 év szükséges ahhoz, hogy többen jelentkezzenek hittanra, mint erkölcstanra, de nem így történt.
A püspök szerint nem a keresztyén családok érdeke volt, hogy bevezessék a hittant és az erkölcstant, hiszen a hívő családok egyébként is járatják hittanra vagy gyermek-istentiszteletekre a fiatalokat. Azonban – mint fogalmazott – a gyerekek többsége úgy juthatott el az érettségiig, hogy az iskolában szervezett keretek között még a legalapvetőbb etikai kérdésekről sem halhatott. A püspök ugyanakkor egy különös helyzetre is felhívta a figyelmet: a jelenlegi törvények szerint ugyanis csak azok taníthatnak hittant, akiknek pedagógiai és hitoktatói végzettségük is van, ugyanakkor például egy teológiát végzett egyetemi tanár, akinek nincs hitoktatói és pedagógiai diplomája, nem teheti ezt meg.

Név nélkül
Bogárdi Szabó István a népszámlálás eredményeiről is szólva azt mondta: a tíz évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva a mostani számokat is kedvezőnek tartja,magyarázatként hozzátette: az 1142 református gyülekezet választói névjegyzékben 380 ezer fő szerepel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig több százezer olyan ember van, aki reformátusnak vallja magát, de az egyház nem tud róluk név szerint. Bogárdi Szabó István azt is elmondta: elképzelhető, hogy nem valósak a népszámlálási adatok, hiszen például Budapest 12. kerületében három református gyülekezet található. A budahegyvidékiek név szerint 4473 főt tartanak nyilván, ehhez jön még a pasarétiek magas létszáma, illetve néhány száz svábhegyi gyülekezeti tag.
– Ehhez képest a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy összesen 5 ezer református él a 12. kerületben. Tehát mi a református gyülekezeteinkben több embert tartunk név szerint számon, mint a statisztikai hivatal név nélkül.

Mégis nagy
A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi népszámláláskor 26 százalékkal csökkent a magukat felekezethez tartozónak vallók száma a tíz évvel ezelőttihez képest.
– Igaz, a kérdést sem úgy tették fel, ahogyan tíz éve. Tavaly azt kérdezték, hogy mely felekezethez tartozónak érzi magát, míg tíz éve azt, hogy mely felekezethez tartozik. Látszólag kicsi a különbség, mégis nagy. Elgondolkodtató jelzése az adatsornak az is, hogy a nyugati civilizációban gyengül az elkötelezettség. A mai ember nem szereti magát sehová sem kötni, nem akar egyházhoz tartozni vagy nem akar ebben a kérdésben nyilatkozni, de ugyanez a helyzet a házassággal is. A mai nemzedék egy része lehet, hogy együtt él egy párkapcsolatban, talán még szeretik is egymást és hűségesek, szépen nevelik a gyerekeiket, de „nem vették meg a vonatjegyet, bár a vonatra felültek", vagyis nem házasodtak össze. Az elkötelezettség hiány a világban, ezért az üzenetünk megfogalmazásáról alapvető kérdéseket kell föltennünk önmagunknak. Ha jól gyakoroljuk a hitünket, annak ki kell annak sugároznia a világra.
A püspök megemlítette azt is, hogy néhányan úgy vélik, unalmasak az istentiszteletek, azonban mint fogalmazott: sehol nem talál olyan kritériumot, hogy az istentisztelet ne legyen unalmas.

Közeledő szellem
A parlament még most is birkózik az új egyházi törvénnyel – folytatta Bogárdi Szabó István beszámolóját. A korábbi egyházi törvényt „elképesztően liberálisnak" nevezte, amely rengeteg visszaélésre adott lehetőséget. Azt mondta, hogy az új törvény is sok vitát váltott ki, mert számos tisztességes vallási közösség érezhette úgy, hogy háttérbe szorították.
Az egyházvezető fontosnak tartotta megjegyezni, hogy napjainkban még mindig 27 országban üldözik a keresztyéneket, és ez a szellem közeledik Európa felé.
– Ma Európában, (Angliában) ki lehet rúgni egy ápolónőt, mert kereszt van a nyakában, és meg lehet fenyegetni egy lelkészt, hogy elveszítheti állását, ha nem áldja meg a homokosok házasságát. A keresztyénséget számos helyen minden további nélkül gúny tárgyává lehet tenni – tette hozzá.

Örömmel jelentem
A lelkészekről szóló új egyházi törvényen hét évig vitatkozott a zsinat – folytatta a püspök. – Összességében van még néhány vitatott pont a törvényben, amiről azt érzem, hogy elkapkodta a zsinat és újra elő kell majd venni.
Bogárdi Szabó István ezután a Dunamelléki Református Egyházkerület új Bibliás Könyvesboltjáról beszélt.
– Örömmel jelentem, hogy megnyílt a bolt, úgy érzem, ezzel adósak voltunk. Amikor a Kálvin Kiadó nyolc évvel ezelőtt bezárta a Ráday utcai könyvesboltját, attól az időponttól minden hónapban kaptam egy telefont vagy levelet, hogy miért nincs református könyvesbolt Budapest szívében. A kiadó nem kívánt boltot nyitni, nekünk pedig a Biblia Múzeum felújításához kapcsolódóan lehetőségünk nyílt rá. Jöjjenek és híreszteljék, hogy nagyon szép bibliás boltot nyitottunk minden hívő épülésére.
A Bibliás Könyvesbolt már nyitva tart, Közép-Európa legkorszerűbb bibliamúzeuma pedig 1-2 évben belül megnyithat.
 

Ki a református egyháztag?
A püspök beszámolója után a résztvevők kérdéseivel folytatódott a találkozó. Az egyik lelkipásztor arról érdeklődött, hogy mi alapján nyilvánítják a híveket református egyháztagnak. A püspök válaszában két definícióról beszélt, amelyek szerinte ütik egymást. – Az egyik meghatározás nagyvonalú, megengedő, amely szerint az a református egyház tagja, aki megkeresztelkedett és magát reformátusnak vallja. A másik kritérium teljes jogú egyháztagságról beszél, vagyis az a teljes jogú egyháztag, aki konfirmált, a gyülekezet úrvacsorai közösségében részt vesz és az egyház anyagi terheit hordozza. A meghatározásoknál teológiai szempontok mellett jogi szempontok is felvetődnek.

Nem kérhet pénzt
A kérdések között szó esett a temetkezésről is. A püspök ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a lelkészi szolgálatot nem lehet függővé tenni a stóla megfizetésétől. Azt sem kérheti a lelkipásztor, hogy a család fizessen egyházfenntartói járulékot az elhunyt után. Ezt a gyakorlatot károsnak és tilosnak nevezte.
– Ha nem fizet semmit a család, a lelkipásztornak akkor is kötelessége a temetésen hirdetni a vigasztalás evangéliumát – tette hozzá.

A Dunamelléki Református Egyházkerület nyugdíjas találkozója közös ebéddel ért véget a Ráday utcai székházban.

Fekete Zsuzsa 
Fotó: Füle Tamás 

A témákhoz kapcsolódó korábbi írásaink:

NÉPSZÁMLÁLÁS

Népegyház helyett missziós egyház

Bár a legutóbbi népszámláláskor kevesebben vallották magukat a református egyházhoz tartozónak, mint korábban, a népszámlálási adatok így is kedvező képet mutatnak rólunk - mondta a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke az egyházkerületi tanácsülésen. Bogárdi Szabó István a kötelezően választható hittanoktatás előkészítéséről és a módosítás előtt álló egyházügyi törvényről is szólt a tanácskozáson, ahol a református intézményekben folyó elmúlt évi munkáról is beszámoltak.

 Számháború

Számok bűvöletében élünk. Amit nem lehet megszámolni, az szinte nem is létezik. Pedig tudjuk jól, mennyire manipulálhatóak vagyunk éppen a számokkal. Szükségünk van objektív tudásra, az adatokat azonban meg kell tanulnunk helyesen értelmezni. Gondoljunk a szeretet erejére: hányszor átéljük saját kis életünkben, hogy egy apróság, egy ember kedvessége sokkal nagyobb erő, megszámlálhatatlanul több, mint ha sokan tettek volna valamit, és jó lenne a statisztika.A Református Félórában Nagy Károly Zsolt kultúrantropológussal a népszámlálási adatok tanulságairól Fekete Ágnes beszélgetett.

Kevesebben

Több mint 260 ezerrel csökkent az ország lakossága tíz év alatt – derül ki a két évvel ezelőtti népszámlálás hivatalos adataiból. A családok több mint felében nincs gyermek. 10-ről 27-százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 vallotta magát katolikusnak, 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak.

 A jó hír és a rossz

A népszámlálás református vonatkozásait vizsgálta Riskó János egy tanulmányban. A református lelkipásztor több előadást is tartott országszerte a 2011 őszi népszámlálás az egyházakat érintő részéről. Mondandóját legtöbbször úgy kezdte, hogy van egy jó híre és egy rossz.

BIBLIÁS KÖNYVESBOLT

A találkozóhely 

A Biblia az egyik legnépszerűbb könyv a világon. A Bibliás Könyvesbolt megnyitásának hétvégéjén minden órában fogyott belőle. 
A bolt a budapesti Ráday utcában, a Biblia Múzeum szomszédságában, a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában várja a látogatókat.

 "Ez nem egyszerű bolt, hanem alkotás" 

Pénteken megkezdődött a X. Református Zenei Fesztivál. A rendezvényhez kapcsolódva péntek délután átadták az ország első bibliás könyvesboltját a IX. kerületi Ráday utcában.
A Parókia Sajtószolgálat beszámolója boltunk megnyitásáról:

Boltot kap a Biblia 

Megnyílik Budapest első bibliás könyvesboltja a kilencedik kerületi Ráday utcában. A protestáns bibliakiadásoknak méltó otthont adó református könyvesboltot a Dunamelléki Református Egyházkerület alapította.