Mivel megtartottad állhatatosságra intő beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak.
Jelenések 3,10
„A kísértések voltak tanítómestereim az istenismeretben.”
Luther Márton
Van-e értelme tíz fővel gyülekezeti táborba menni? Ugyan már. Tudom, a kevesebb több, de mégis jobban mutat, ha sokan vagyunk. Tíz főt azonban könnyebben megtart egy csónak, ha mély vízre kell evezni.
Képek és keretek töltik meg idén a taliándörögdi református udvart a Művészetek völgyében. Talán jó, hogy van határa annak, amit láthatunk, és amit nem. De a keretbe foglaltak vajon elegendők-e, hogy helyes képet alkossunk arról, ami behatárolhatatlan?
Nem tudom, ki, mikor és miért találta ki, hogy gyengeségeink felvállalása nem az erő jele. Sokat lehet meríteni azoktól, akik hitelesen megélik a hitüket, férfiak, lazák, mégis mélyek. Régóta vágytam ilyen élményre, meg is kaptam az Adna Caféban.
Református erdélyi fejedelemasszony még sohasem volt ilyen menő, mint a Lorántffy Zsuzsanna megír egy levelet című képregény címszereplője. Kedvcsinálónkból még az is kiderül, miben iskolázza le a leghíresebb detektíveket is.
Szükségünk van olyan lelki térre, ahol még Mike Tyson bokszolótól is idézhetünk a jézusi életútra gondolva. Olyan helyre, ahol megélhetjük a legmélyebb érzéseinket. Adrian Plass angol író új könyvében egy ilyen biztonságos teret kínál nekünk.
Jézus nyomdokaiba lépve hirdették az örömhírt a Zsidók Jézusért szervezet misszionárusai a világ egyik legkevésbé evangelizált területén: Jeruzsálemben.
Szívből jövő, boldog hálaadásnak lehettünk tanúi a Református Iszákosmentő Misszió és a Magyar Kékkereszt Egyesület Csepeli Csoportja megalakulásának 35. évfordulóján. Sokan nemcsak az alkoholizmustól való szabadulásukért, hanem egyéb áldásokért is köszönetet mondtak.
Ott, ahol a madár se jár, egy apró református gyülekezet parókiát kap. Isten ott is munkálkodik, ahol nem várnánk, és lelki otthont készít elő egy cigány közösségnek.
A Régi Zenei Napok rendezvénysorozat nem csak vájt fülűeknek szól, de mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy milyen érzés lehetett a barokk korban élőzenét hallgatni.
Memoria Sanctorum című sorozatunk következő részében Szent Lászlóról, a politikában keresztyén értékek alapján szerepet vállaló királyunkról emlékezünk meg.
Történelmi sétára invitál a Reformációi Emlékbizottság, melyhez útikalauzt is ad a kezünkbe. A reformáció emlékhelyeit felkutató útvonalat mi is végigjártuk Millisits Máté művészettörténész vezetésével.
„Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hitben megegyező, örök életre kiválasztott gyülekezetet gyűjt magának, ezt oltalmazza és megtartja."
Nem éreztem jól magam a lelkemben. Néhol üresnek találtam, néhol pedig túlzsúfoltnak. Túl sok volt benne a szomorúság, kevés a lelkesedés. Sok fáradozás és kevés gyümölcs. Sok érzés és kevés bölcsesség. Sok változás, kevés biztonság.