Történet egy kamaszlányról, aki nagyon akart hinni valamiben. Meggyőződéses marxistaként az ideológiától várta a megváltást, ám ott talált rá, ahol soha nem gondolta volna...
A Magyar Református Szeretetszolgálat programja hátrányos helyzetű gyerekeknek ad esélyt sikeres életpályára és jobb életre. Ózdon ennek köszönhetően két külön világ találkozik, hogy tanuljon egymástól. Lutár Balázzsal beszélgettünk.
Gyakran a túl nagy elvárásokkal kezdődik az egész, majd megindokoljuk magunknak, miért nem gond ez, utána viszont csőstül jön a baj. Nincs azonban olyan élethelyzet, amelynek a keretét ne lehetne megváltoztatni.
Vasárnap délután. A tárgyak nem néznek össze, a vizespohár nem csendül magától. Minden áll és néz. Mire vár? Valami azt nyikorogja, változom. Átmenőben van, csikorog, feszül, kényelmetlen, el kéne futni. Elviselhetetlen vágányváltás, az időkerék új pályára áll.
„Már nem fogok ott ólálkodni körülöttük. Nem fogom várni a lehulló morzsákat. Nem fájdíthatom a szívem azzal, hogy nézem őket és sóvárgok. Belefáradtam figyelni, hogy tart-e még az amíg és megfelelek-e az azért, mertnek.”
Akkor maradunk hűek Luther asztali beszélgetéseinek szellemiségéhez, ha egy egyszerű emlékvacsora megtartása helyett a ma aktuális kérdései kerülnek elő az asztalközösségünkben. Ha elhangzanak olyan gondolatok is, amelyek érdemesek a megjegyzésre vagy a lejegyzésre.
Miben különbözik, és miben hasonlít egymásra az istenszeretet és az emberszeretet? Szent Ágoston gondolatai egy mindannyiunkat foglalkoztató kérdésről.
Imádságra, bűnbánatra és böjtre hívja a fővárosban és környékén élő és szolgáló lelkipásztorokat és gyülekezeti tagokat Lovas András református lelkész. „Az advent első vasárnapját megelőző szombat délutáni összejövetelen Budapest lelki megújulásáért kiáltunk Istenhez közösen a Kálvin téri református templomban” – számolt be portálunknak.
Felelősséggel és hálával is tartozunk a természeti és társadalmi sokféleségért, Isten teremtésbe szőtt bölcsességéért – hívták fel a figyelmünket az idei Teremtés hete alkalmából szervezett ökumenikus konferencián.
A teremtésvédelem „szent erőlködés” vagy felelősségteljes szemlélet és életmód? Keresztyénként hogyan válhatunk környezettudatossá, érdemes-e erről a gyülekezetben beszélnünk? A torbágyi közösség régóta ismeri a válaszokat.
Frédéric Boyer és Serge Bloch illusztrált Bibliája egyszerre feldolgozás, értelmezés, újraértelmezés és prédikáció, amely könnyed formában tálalja a komoly teológiai mélységeket.
A fiatalok vágynak a közösségre és szeretnék szeretni a hazájukat. Nem könnyű megszólítani őket, de borúlátással, pesszimizmussal nem jutunk előre. Üzeneteinket nem terhelhetik nyelvi béklyók.
Szerette a csendet. A vidék csendjét különösen. Ritkán volt alkalma itt lenni. Megállt a kertben és nézte a fákat, bokrokat. A szilvafa ágai roskadoztak a sok gyümölcs alatt. Talán már bánta, hogy ennyit termett.