Mi lenne Veled, ha tudnád...

Hogy az életed a maga valós egészében felkínált lehetőség?

***************************************

Mi történik, ha meghallod a régóta várt áldást?

Hogy a szeretet, amelyet oly régóta keresel, megadatik a számodra?

Ha felzendülne az áldás. 

Mit tennél, ha hallanád a visszhangot?

Ha átzúgná a tereket. Ha ezt kongatnák a harangok.

Ha megremegnének a csarnokok.

Ha az éjjeli tenger, amely sötét, ezt a hírt hozná a partra.

***************************************

Mit tennél, ha tudnál róla? 

Mit tennél másképpen?

Ha most már rajtad a sor. 

***************************************

Mi van ha nem létezik a távoli jövő?

Nincs többé „majd egyszer”? „Majd akkor?”

Ha lemondott Valaki a feltételekről.

Ha már itt van. És most történik. 

***************************************

Selymeket árulnak. Hangos a bazársor.

Nehéz kendőt öltött magára.

***************************************

Mi lenne ha tudnád, hogy mi minden jónak rejteke az életed?

Minden értelmet nyer.

Többé már csak ahhoz sem kell ragaszkodnod, hogy minden értelmet nyerjen. 

***************************************

Mi lenne…?

Ha bízhatsz abban, ami történik... Mindennel együtt és minden ellenére. 

Amivel körül vagy véve. Emberekben, pillanatokban. 

A szomorúságban, és az esőben is. 

Az éhségben és az út viszontagságaiban. 

Bízhatsz. 

***************************************

Növekvően egyre és egyre több pillanatban meglelhetnéd azt a minden dolgok mélyén lüktető bizalmat, hogy minden rendben van. 

És hogy a dolgok nem töredékesek. Éppen telnek, teljesednek. 

***************************************

Mi lenne…? 

Ha hiányt nem ismernél többé.

Ha átalakulhatna benne minden veszteség és fogyatkozás.

Ha már csak elképzelhetnéd, egyszerű és józan szívvel, hogy beteljesednek. 

 

 

Szabó Dóra Sarolta

Fotó: Füle Tamás