Közös kincsünk

Megújult templomukért és orgonájukért adtak hálát a pomázi reformátusok vasárnap. A 200 éves templom felújítására csaknem 21 millió forintot fordítottak, amelyből a gyülekezet mintegy 8 millió forintot gyűjtött össze. A kivitelezésben több gyülekezeti tag is segített, Isten dicsőségére ajánlva munkájukat – mondta Nyilas Zoltán pomázi lelkipásztor, az Északpesti Református Egyházmegye esperese.

1819. január 24-ig az iskola épületében tartották a reformátusok az istentiszteleteket Pomázon. A templomukat 1828. október 17-én szentelték fel, és Báthory Gábor, a neves tudós, dunamelléki püspök mondott felszentelő beszédet. Száztíz évvel később, 1938-ban kellett a templomot renoválni, az akkori terveket Kiss Sándor építészmérnök készítette – mondta visszaemlékezésében Nyilas Zoltán.
– A dokumentáció szerint a templomot hosszabbított habarccsal, meszeléssel, kőporos bedörzsöléssel, az ablakok kicserélésével, belső meszeléssel és fűtőberendezés beállításával újították meg. Kiss Sándor a felújításkor törekedett a stílus megőrzésére, elkészítette a párkányzatok és síkok beosztását is. A felújításra a gyülekezet presbitériuma egyhangú szavazással 10 ezer pengőig terjedő kölcsönt vett fel, melyet a megemelt egyházi adóból terveztek visszafizetni tíz esztendő alatt.

Álmodni és terveket dédelgetni
Néhány nappal ezelőtt megállapítottuk, hogy embernek lenni valóban annyi, mint álmodni, terveket készíteni és azokat dédelgetni – fogalmazott a lelkész.
– Álmok nélkül lehet talán élni, de nem nagyon érdemes. Az egészséges lelkű ember mindig készül valahová, mindig szeretne valahova bejutni, valamit elérni, valamit felmutatni, és ez teljesen természetes és egészséges így. Helyénvaló, ha az ember hordoz álmokat, amik megvalósulásra várnak. Úgyannyira az, hogy Jóel könyve szerint maga a Szentlélek adja az ő népének álmait: „Azután majd kitöltöm Lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálnak, véneitek álmokat látnak, ifjaitok látomásokat látnak."

 

Közös kincs
Nyilas Zoltán lelkipásztor köszönetet mondott mindenkinek, aki imádságban hordozta a gyülekezet tervét és munkájával, valamint adakozásával segített a megvalósulásban.
– Köszönöm, hogy sokan meghallották és megértették: templomunk felújítása elsősorban a mi felelősségünk, de településünk egyik legszebb épülete, így közös kincsünk is.

A felújítási munkálatok során az eredeti elképzelésekkel szemben a tégláig le kellett verni a vakolatot. Át kellett építeni a villámhárító rendszert, és több bádogos munkát kellett végezni, mint azt tervezték.

A legszentebb vállalkozás
A magyar kormány 6,8 millió forinttal, az Északpesti Református Egyházmegye 4,5 millió forinttal, Pomáz Város Önkormányzata 1 millió forinttal és a Pomázi Református Gyülekezetért Alapítvány 600.000 forinttal támogatta a felújítást, a gyülekezeti tagok pedig 7 880 500 forintot adtak össze erre a célra. A templomfelújítás (2013-2015) teljes költsége 20 millió 748 ezer forint volt.
A templomépítés és templomrenoválás mindig a legszentebb vállalkozás, hiszen ilyenkor az Úr háza épül, ahol az ő igéje szólít meg bennünket. Ez a hely az, ahonnan egész gyülekezet imái is szállnak az ő mennyei trónusa elé. Legyen Istené a dicsőség, hogy lehetőséget adott nekünk, a pomázi református egyházközség minden tagjának, hogy erőink szerint részt vegyünk ebben a szép és szent szolgálatban. Ezért vagyunk boldog, elégedett és kiegyensúlyozott, egyszóval hálás emberek – tette hozzá Nyilas Zoltán.

Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. 

szerkesztette: Fekete Zsuzsa
Fotó: dr. Puskás Attila