Továbbadni a történetet

Bifokális látás és keresztyéni küldetés – egyebek mellett ezekről is szó volt Villányban, ahol ünnepi istentiszteleten adtak hálát a templomépítés huszonötödik évfordulójáért október 17-én.

Zeng a 90. zsoltár az otthonos térben. Kisbaba alszik egy édesanyára kötve, sok fiatal és idős arcot is látok a sorok között. Megtelt a villányi református templom szombat délelőtt.

„Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az Úr, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben. Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, az Úr, és menjen el!” – a Krónikák második könyve 36. fejezetének utolsó versét olvasta Balog Zoltán dunamelléki püspök. Igehirdetésében a bifokális szemüveg példáját hozta arra, hogy a lelkipásztornak ugyanolyan élesen kell látnia a gyülekezetét, az igét és önmagát is. Ez adhat csak tiszta látást, ez teszi lehetővé a találkozást az evangéliummal: „amikor az életünk és az üzenet találkozik.” 

Az Ige egy olyan helyet említ, ahol megtörténik az Úr akarata. „Szükség van egy elkülönített, szent helyre, ahol találkozunk” – fogalmazott a püspök, rámutatva, hogy bárhol – iskolában, sportcsarnokban, közösségi házban – lehet együtt imádkozni, de a keresztyén ember vágyik rá, hogy legyen egy külön hely az Isten népének.

„A vizet az Úristen a fia által borrá változtatta. Milyen nagy dolog, hogy itt, Villányban a borból templom lett” – mondta a püspök, rámutatva, hogy az akkori neves borászok is adományoztak a templomépítésre. Sokan szívükön viselték Isten házát: katolikusok, evangélikusok, reformátusok, városi elöljárók és mesteremberek fogtak össze az építéskor. „Az elődök még jól tudták, hogy akkor miénk a templom, ha beleépül a szeretetünk, az áldozatunk, az imádságunk. Adjátok tovább ezt a történetet” – buzdított a püspök. 

„A villányi templom története nem huszonöt évvel ezelőtt kezdődött, hanem a világ alapjainak lefektetése előtt. Isten már akkor tudta, hogy népe lesz itt, a Földön.” Az igehirdető kiemelte: az Úr azért gyűjt egybe bennünket, hogy felmenjünk a mi Jeruzsálemünkre, a magyar Sionra. „Ezt a helyet mindenki megtalálhatja a szívében, az életében, a gondolataiban vagy az érzéseiben – abban a kontextusban, amelyben él. A szent helyünk, a templom csak segít abba, hogy odataláljunk Jézus Krisztushoz.” A püspök emlékeztetett: a keresztyén ember fontos feladata, hogy mások is odataláljanak az Úrhoz. Minden keresztyén tanítvány, akinek az a feladata, hogy átadja az üzenetet: „engem meghívtak és te is meghívott vagy. Ha ezt továbbadod, nem épült hiába ez a templom, nem élted hiába az életed” – fogalmazott.

Az ünnepi alkalmon a Villányi Fúvószenekar, a helyi hittanosok és az Isten Báránya lelkészzenekar végeztek szolgálatot. Az istentisztelet szeretetvendégséggel zárult.

Képek: Komorné Csernáth Erzsébet

Villány 25