Óegyházi és 16-17. századi protestáns hitvallások szövegét gyűjtötte össze és szerkesztette egybe az elmúlt évtizedekben Sándor Balázs kisoroszi református lelkipásztor. Az összesen 36 forrásszöveget tartalmazó munka először digitális formában jelent meg egy honlapon, most pedig A reformáció lényege – XVI-XVII. századi protestáns hitvallások harmóniája címmel egy 732 oldalas nyomtatott kötetben, a Dunamelléki Református Egyházkerület kiadásában, amely kereskedelmi forgalomba ugyan nem kerül, de a 200 példányból jut a teológiai karoknak és egyházi könyvtáraknak is. Mindezekről részletesen a hivatalos könyvbemutatón esett szó 2026. augusztus 26-án a Ráday Könyvtár olvasótermében.

A könyvbemutató moderátora a kötet lektora, Czentnár Simon református lelkész volt, a kötetről Balog Zoltán jelenlegi dunamelléki püspök; Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök és a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, valamint Sándor Balázs beszéltek. Zenei szolgálattal közreműködött Klembala Géza csembalista, karvezető, zenepedagógus, valamint Károlyi Edit énekművész.



Lelkesedéssel és értelemmel olvasni
Balog Zoltán püspök a könyv méltatása során Eberhard Jüngel lutheránus teológust idézte, aki megkülönböztette egymástól a rejtvényt és a titkot: a rejtvény a megfejtése után már nem érdekes, a titkot viszont, ha megragad bennünket, még inkább meg akarjuk ismerni. Ez Istennel kapcsolatban is így van, ezért Isten a világ egyszerre titokzatos és nyílt titka. „Sándor Balázs szerint az őszinte reformátori lelkesedés ennek a titoknak a továbbadásában rejlik, és annak a meggyőződésnek, hogy ennek a titoknak nincs vége az életünkben, továbbadása pedig az egyház felelőssége. Ha ez a továbbadás hiányzik, az az egyház szívritmuszavara” – fogalmazott a püspök. Ennél a hasonlatnál maradva hozzátette, hogy a teológiai reflexió hiánya pedig az egyház immunrendszerének a hibás működésére utalhat.

A könyv a fontos óegyházi hitvallásoktól indul és felőlük érkezik a reformáció-korabeli európai és magyarországi hitvallásokig. Balog Zoltán meglátása szerint mindannak, ami ebben a vaskos kötetben található, az a kiindulópontja, hogy a Szentírás tekintélye nélkül a leírtak értelmezhetetlenek és értelmetlenek. „Ez az őszinte reformátori lelkesedés tükröt tart elénk. Fontos szerepet játszik ebben, hogy a hitvallások szövegei ugyan asztalnál születtek, de hitvallássá csak közösségi elfogadással válhatnak.” Ennek kapcsán kifejtette: a hitvallások nemcsak egyéni teljesítmények voltak, hanem állt mögöttük egy-egy hittudós társaság, majd a közösség közfelkiáltásával léptek érvénybe. „Hálás vagyok ezért a kötetért, és azt kérem, hogy forgatásakor tanuljunk meg újra lelkesedéssel és értelemmel olvasni.”



Szívvel hinni és szájjal megvallani
Bogárdi Szabó István rektorhelyettes szerint nehéz a könyv műfaját megmondani. A címben szereplő harmóniáról ma leginkább az összhangzattan jut eszünkbe, de a reformáció kori hitvallások vitákról is tanúskodnak. „A harmónia itt inkább azt jelentheti, amit Kálvin is ír az evangélisták magyarázatában, hogy ez a fajta összhang olyan, mint egy négyesfogat, amely Krisztus szekerét elviszi a szívekig” – fogalmazott. Szerinte a hitvallás íróinak a célja A rómaiakhoz írt levél szavaival élve ez volt: szívvel hinni és szájjal megvallani.

A kötet felosztása a credot, azaz Apostoli Hitvallást követi, és minden későbbi hitvallásnak – amelyeket már nem credonak, hanem confessionak neveznek – ez az ősmintája. E rendezői elv ellenére a hitvallásoknak van egy kronológiai sorrendje is, és ezen a módon mintegy 130 évet végig tudunk tekinteni. Ez lefedi a protestantizmus első három nemzedékét. Bogárdi Szabó István hozzátette: a hitvallás szimbólum is, sokféle funkciója van, és ezek a szövegek a tridenti zsinat után már identitásképző szerepet is betöltöttek.

„Ugyan a 20. századi teológusok inkább dogmatikai tételeket írtak és ezeket fejtegették, a tézismondataik azonban a tradicionális hitvallások szövegei voltak. Éppen ezért a kötet a dogmatikaírók számára is nagy segítség lesz. Ezek a szövegek konszenzusiratok, amelyek nemcsak a rábólintást foglalják magukba, hanem a közös teológiai gondolkodást, az egyre tekintést.” Végezetül hozzátette: az Istenről való helyes beszéd lesz a 21. század kérdése is, ezért mindannyiunk létfeladata lesz az, hogy Istenről helyesen szóljunk.



Mindenkit gazdagító kincsek
Az összeállítás szerkesztője, Sándor Balázs először óegyházi hitvallásokat kutatta, majd később a reformátori hitvallásokban is elmélyült. A könyvbemutatón kifejtette: a kötettel kapcsolatos munkát Szigetmonostoron kezdte el és Cegléden fejezte be. 2012-ben készült el a szöveggyűjtemény első verziója, de utána is sokat csiszolt rajta a beérkező észrevételek alapján. „Nem én írtam ezt a könyvet, ezt a reformátorok írták, én csak szerkesztettem” – fogalmazott. Munkássága során olyan kincsekre bukkant, amelyek meggyőződése szerint gazdagíthatják a mai reformátusságot is. „Rendkívül gazdag hitvallási örökségünk van, csak Magyarországon a 16. századból 103 hitvallásról tudunk” – mondta erről.

A kötet 36 hitvallásához gyakorlatilag adta magát a közkézen forgó 6 óegyházi hitvallás, az evangélikusok 6 hitvallása és a reformátusok 2 hitvallása, ezeket kellett más hitvallásokkal is kiegészítenie. „Nem tettem hozzájuk és nem vettem el belőlük. Azért készült ez az összeállítás, hogy mindenkinek az épülésére legyen.” A honlap kapcsán kifejtette: ott teljes szöveggel szerepel mindegyik hitvallás és a felületén könnyebb keresni, mint a kötetbeli név- és tárgymutatóból. A hitvallások mellett található kilenc témakör, az úgynevezett harmóniák, amelyekre kattintva kikereshető, hogy melyik témában mit mondanak a különféle hitvallások, de lehet ugyanilyen céllal kulcsszavakkal és igehelyekkel is keresni.



A könyvbemutatón elhangzott kérdésekre válaszolva szó esett még arról, milyen lelkület rajzolódik ki ezekből a hitvallásokból és mennyire van a mai világban ereje a hitvallásoknak. A rendezvény végül kötetlen beszélgetéssel és szeretetvendégséggel zárult.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás