„Mert az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk” – Pál apostol efézusiakhoz írt levele 2. részének 10. verséből olvasta az Igét Balog Zoltán az október 17-i ünnepi istentiszteleten. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: életünk az Úristen alkotása, amelyet Ő előre elkészített. Ha Őt követjük, jó úton járunk. A ma embere előtt sok út áll – tette hozzá. „Amikor döntünk valamelyik mellett, azt gondoljuk, az válik valósággá. Pedig ez éppen fordítva van. Ez a predestináció, az Isten kegyelmi kiválasztásának csodája. A mi lehetőségeink Isten valóságából jönnek” – fogalmazott a püspök, aki szerint az ember életét három dolog fogja át: Istentől jövünk, vele járunk és hozzá érkezünk meg.

Újrakezdeni Istennel
Balog Zoltán rámutatott: a Biblia ritkán szólítja meg az egyént. A legtöbb esetben a közösségről beszél: „ti együtt. Ez az Úristen alkotása. Nemcsak egyéni sorsokról van szó Isten Igéjében, hanem a közösség életéről” – magyarázta. Dunamellék háromszáz, Magyarország ezerkétszáz és a Kárpát-medence mintegy háromezer református gyülekezetét Isten ígérete veszi körbe: „az Ő alkotása vagyunk.” Az örök életre kiválasztott gyülekezet vagyunk, amelynek tagjait az Úr gyűjti egybe. „Az életünk azonban nem mindig kerek. A személyes és a közösségi életünkben is ott vannak a megtöretések, a veszteségek, a fellángolások és a megérkezés is” – magyarázta a püspök, aki kitért rá, hogy a hidasi reformátusok és a település életében is ott van a veszteség. Balog Zoltán visszaemlékezett, hogy az előző lelkipásztor, Gyenge Károly búcsúistentiszteletén állt utoljára a hidasi szószéken.

„Milyen megrendítő volt és milyen váratlan. Emberi szemmel nézve nem kerek” – fogalmazott a püspök, aki az újonnan beiktatott lelkipásztorra bízta az akkor búcsúzó polgármester szavait elődjéről: „mindig mosolygott, amikor megszólított valakit. Ez nagyon fontos egy lelkipásztornál. Túrmezei Erzsébet mondta, hogy csak az akarjon szolgálni, aki boldog” – mondta Balog Zoltán, aki arra is rámutatott, hogy nem a szolgálat tesz boldoggá, hanem Isten, azzal az örök elhívással, hogy az Ő teremtése vagyunk. Az emberi élet nem a töretlenség miatt lesz teljes és kerek. Az ember Isten alkotása, akit Krisztusban teremtett. „Krisztusban történik meg az, ami kerekké teszi az életünket, ami a töréseket meggyógyítja, a mélységből kiemel, a magasságból – ahol nagyon ritka a levegő, és azt hisszük, hogy mi vagyunk minden – lerángat bennünket” – magyarázta a püspök. Istenben kell újrakezdenünk ahhoz, hogy a töréseink, a sebeink begyógyuljanak. 

Az igazi szabadság
Az ígéret, miszerint „előre el van készítve”, nem olyan, mintha a számítástechnikában egy megírt programot lefuttatnának. „Az legfeljebb determináció. Annak nincs köze, ahhoz az örök kiválasztáshoz, amely a mi életünk szabadságának a záloga” – magyarázta a püspök, aki rámutatott, hogy csakis Isten akaratának a felismerése jelent igazi szabadságot. Az Úr nem hagy bennünket egyedül. Nem hagyta árván a hidasi gyülekezetet sem. 

A püspök Luther Mártont idézte: „Isten közelebb van hozzád, mint te saját magadhoz. Ez a mondat a megváltás csodáját fejezi ki” – mutatott rá Balog Zoltán, aki kiemelte: tévút, amikor az emberek azt mondják, fel kell építsék saját magukat. Az Isten már mindezt megtette. Az Úr a magunk iránti aggódásból indít el bennünket a másik ember felé. „Isten kegyelméből teheted azt a jót, amit teszel” – zárta igehirdetését.

A beiktatás szolgálatát Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese végezte. A lelkipásztorok áldását követően Illés László, a gyülekezet főgondnoka, Berg Csaba polgármester és Nagy Anna egyházmegyei főgondnok köszöntötték a lelkésznőt. Az Isten Báránya egyházmegyei lelkészzenekar és a helyi református iskola tanulói zenei szolgálattal köszöntötték Turczi Csillát.  

Valódi megújulás
„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” – Pál korinthusiakhoz írt második levele 12. fejezetének 9. verse alapján hirdetett igét a beiktatott lelkipásztor, aki kiemelte: az Ige arra mutat rá, hogy a végső bizonyosság az élő Krisztusban van. „Ez a felismerés a gyülekezet életében is döntő jelentőségű” – mondta, rávilágítva, hogy egy közösség megszervezheti alkalmait, kialakíthatja szolgálati rendjét, gondoskodhat templomáról. Egyetlen jól működő gyülekezet sem tudja azonban önmagában elérni az emberi szív valódi megújulását.

„A Szentírás Krisztus erejéről beszél, amely az emberi erőtlenségben mutatkozik meg. Arra tanít, hogy Isten munkája nem szorítható az emberi képességek határai közé” – mutatott rá a Turczi Csilla arra, hogy az Úr ereje ott is munkálkodik, ahol a mi lehetőségeink véget érnek. A lelkipásztor szolgálata akkor válhat igazán áldássá, ha nem önmaga köré szervezi a gyülekezetet, hanem Krisztusra irányítja a figyelmet. „Nagy a felelősségünk, hiszen iskolánkban sok tanulónak szeretnénk átadni Isten Igéjét. Ehhez olyan közösségre van szükség, amelyben az elhangzó szavak mögött hiteles emberi élet áll” – fogalmazott a lelkipásztor.

Élő gyülekezet
„Egy gyülekezet életének megújulása nem feltétlenül kezdődik látványos eseményekkel. Elég annyi, hogy valaki hosszú idő után kinyitja otthon a Bibliát és elkezdi olvasni, egy család elkezd együtt imádkozni vagy egy fiatal először mer őszintén beszélni hitéről” – mondta Turczi Csilla, aki kiemelte: olyan lelkipásztori szolgálatra törekszik, amelyben Isten Igéje mindig fontosabb az emberi véleménynél. A lelkipásztor ajándékként említette meg férje kántori és támogató szolgálatát, az Ige kapcsán rámutatva: az ő erejük kevés. „Ez az Ige, amely ma megszólít bennünket, velünk marad. Engedjük, hogy Isten Szentlelke élő gyülekezetté formáljon bennünket, és ha egyszer majd visszatekintünk az eltelt időre, ne az legyen a legfontosabb, hogy mennyi mindent sikerült megvalósítani, hanem az, hogy közelebb kerültünk-e Krisztushoz” – fogalmazott a lelkipásztor.

Képek: Barabás Zoltán