Lélek – lélegzet  

 

A Veni Creator Spiritus az egyik legismertebb gregorián himnusz, amelyet a 9. században írhattak és évszázadokon át a Szentlélek-hívás zenéje volt – koronázásokon, zsinatokon, pünkösdi liturgiákban.
Pünkösdkor azért különösen jó hallgatni, mert emlékeztet arra: a Lélek nem mindig robbanásszerű eseményként érkezik, hanem néha csendes lélegzetként. Megtalálható az énekeskönyvünkben is.
Érdekesség, hogy a dallam több mint ezer éve fennmaradt szinte változatlan formában, és számos zeneszerzőt megihletett.

 

Tűz és öröm

 

Ebből az összeállításból sem maradhat ki Johann Sebastian Bach, főleg elképesztően gazdag életműve, illetve egyházi szolgálata miatt. Ez a kantáta – amelyet 1714 pünkösdvasárnapján Weimarban mutattak be – maga az ünnep: trombiták, üstdobok hirdetik a Szentlélek örömét és erejét, valamint az ünnep mondanivalóját: Zengjetek, ti dalok, zengjetek, ti húrok!
A kantáta zárókorálja ugyanarra a gregorián hagyományra épül, mint a Veni Creator Spiritus himnusz szellemisége: a Szentlélek hívása és jelenléte áll a középpontban.

 

Népek és nyelvek sokasága

 

Mahler monumentális szimfóniája a Veni Creator Spiritus szövegével indul, de gyorsan túlnő a liturgián: az egész emberiséget próbálja egyetlen kozmikus hangzásba összefogni, valamint a Szentlélek teremtő energiáját próbálta zenei formába önteni. Pünkösd egyik legmélyebb paradoxona, hogy a különböző nyelvek nem eltűnnek, hanem mégis érthetővé válnak egymás számára. Mahlernél a hatalmas zenekar, a kórusok és szólisták sokasága éppen ezt az egységet teremti meg a különbözőségből. (Bővebb ismertető itt olvasható a műről.) Ha valakinek hosszú ez a szimfónia, ajánlom csak a finálét. 

 

Az Egyház születése

 

Pünkösd ünnepe az Egyház születésnapja is. Egy 20. századi francia zeneszerzőtől, orgonistától választottam az eddigiektől lényegesen eltérő hangzású orgonaművet, amely az Örök Egyházat jeleníti meg. Rendkívül halkan, szinte a semmiből indul, majd fokozatosan építkezik egy gigantikus, mindent elsöprő hangosságig, mielőtt visszatérne a kiindulási csendbe.
Messiaen mélyen vallásos volt, zenéjében gyakran kapcsolta össze a gregorián hagyományt a modern harmóniavilággal. Ebben a műben is érezhető a gregorián énekek időtlen lebegése a különleges akkordok segítségével.

 

Misszió

 

Igor Sztravinszkij A tűzmadár című művének fináléja a modern zene egyik legfelemelőbb újjászületés-pillanata. A sötétségből lassan emelkedik ki egy új világ: először szinte mozdulatlanul, majd elementáris erővel.
Pünkösd nem csupán misztikus élmény, hanem küldetés is: a tanítványok kilépnek a zárt térből a világba. Sztravinszkij zenéje pontosan ezt az energiát hordozza: a félelemből mozgás, a csöndből pedig megszólalás lesz.

 

Szerkesztette: Monostori Ferenc orgonaművész, a Dunamelléki Református Kántorképző vezetője

Nyitókép: Holy Trinity, Stirling