A Teremtett világ csodái

BIZONYÍTÉKOK A TEREMTŐRE A TERMÉSZETBEN

„Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny."(Zsoltár 19,2)

***

Isten által teremtett lenyűgözően csodálatosan világ vesz körül minket. Hálaadással szemlélhetjük a növények és állatok tökéletesen megtervezett világában előforduló számtalan csodát, mely a hatalmas Teremtőre mutat. Míg bizonyos élőlényeknek különleges képességeik vannak pl. élelemszerzésre és a ragadozók előli menekülésre, addig mások beépített tudásuk következtében olyan dolgokat cselekednek, amelyekre senki sem tanította őket. Ezek a lenyűgöző képességek és a minket körülvevő csodálatos világ, a hihetetlenül komplex, magas szinten szervezett élet nem jöhetett létre csak úgy magától, spontán, tervező nélküli egy sor véletlenszerű baleset, azaz az evolúció következményeként.

 

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak csodálatos világa.

***

MIRE TANÍT MINKET A MADARAK?

A madarak repülése az egyik leglenyűgözőbb mozgási technika, melyet ismerünk. Néhány gramm zsír felhasználásával átkelnek tengereken. A rubinnyakú kolibri 3-4 grammos, vándorló madár, Észak-Amerikában él és Közép-Amerikában telel át. Az 1000-km-es távolságot minden évben a saját erejéből teszi meg 80 km/h sebességgel. A Golf áramlat fölött átröpülve, megállás nélkül, siklás és vitorlázás nélkül száll. Másodpercenként 50 szárnycsapás mellett ez egy 18 órás út során 3,24 millió szárnycsapást jelent megszakítás nélkül. Ehhez két gramm zsírt használ fel. Ez az optimális energiafelhasználás rekordja!

Számítógépek és beható alapanyagcsere-tanulmányok segítségével a tudósok nemrég arra a következtetésre jutottak, hogy a kolibri erre a teljesítményre egyszerűen képtelen. Azt állítják, hogy a 3-4 gramm súlyú kolibri nem tud elegendő energiát elraktározni a hosszú úthoz: el kellene fogyjon az „üzemanyaga" útközben. De a kis madár nem törődik a tudományos tanulmányokkal, és a „lehetetlen" utazást évente kétszer teszi meg.

Hazai költöző madaraink is testsúlyuk felét használják fel a két nap során, amíg megállás nélkül átrepülik a Szaharát. A madarak tökéletes pontossággal visszatalálnak költőhelyükre, több ezer kilométeres távolságból is.

Villámgyors fordulatokat hajtanak végre, több ezer méteres magasságban. Hihetetlenül összetett az az információátviteli rendszer, amely lehetővé teszi a szárnydinamika és az agyműködés pontos összehangolását. Az izmokban és az izületekben lévő mérő-érzékelő szervek szünet nélkül elemzik a helyzetet és a feszültséget, és továbbítják az információt a központi idegrendszernek. Onnan pedig az izmok mozgatását, a szárnyak döntését és a tollak kiterjesztését vezérlő parancsok érkeznek.

Rendkívül összetett a madártollak fölépítése is. A galamb egyetlen evezőtollán a tollszár mindkét oldalából 500 ágacska indul ki, melyek mindegyike ismét szétágazik 550 felé. Ez egyetlen toll esetében 275 ezer ágacskát jelent! A hattyúnak 25 000 db, a kacsának 12 000, a sirálynak 6000 tolla van.

A tollazatnak sokféle követelménynek kell megfelelni: szilárdság, könnyű súly, hajlékonyság, gondozhatóság, párnásság, hőszigetelés, vízállóság, optimális aerodinamikai forma és megújulási képesség. A 9000 madárfaj mindegyikének megvan a jellegzetes tollazata, egyedi szárnyformával, íveléssel, kinézettel. Egy szárnyban minimum hatféle tolltípus van: karevezők, kézevezők, nagy- közepes- kis-szárnyfedők és a fiókszárny. Van másfél méteres kardforma, széles és keskeny, derékszögben hajló lécforma, kerek lapátforma, sarlóforma stb. - szabványos madárszárny nem létezik.

Az áramlástannal foglalkozó tudósok még ma sem tudják elemezni, hogy hogyan változtatják a madárszárnyak alakjukat és helyzetüket a különböző légáramlatokban. Itt különösen nehéz követni a Teremtő gondolatmenetét.

(Prof. Werner Gitt:  A Teremtés bibliai tanúságtétele)

 

Megállapíthatjuk tehát, hogy a madárvilágnak e tökéletessége, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.

 

 

 

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak tájékozódása.

***

MIRE TANÍT MINKET AZ ARANYLILE?

A teremtett világban sok olyan dolgot megfigyelhetünk, amelyek igazolják, hogy egy hozzátartozó terv nélkül nem működhetnének. Werner Gitt professzor ezzel kapcsolatban megállapítja: "Egy példa, amely engem is mindig elkápráztat, az aranylile utazása, ahol a madár Alaszkából Hawaiiba repül, hogy ott átteleljen."

Az atlanti aranylilének vagy más néven szibériai aranylilének 4500 kilométert kell megtennie az Atlanti-óceán felett, hogy Hawaiiba jusson. Ehhez energiára van szüksége.

Alaszkában nem maradhat, mivel túl hidegre fordul az idő. Tehát ahhoz, hogy átteleljen, meg kell tennie ezt a hosszú utat.

A madár Alaszkában fokozott táplálékbevitellel 70 grammot szed magára. Ez az üzemanyaga.

Átlagos súlya 200 gramm. Az óránkénti üzemanyag szükséglet önsúlyának 0,6%-a.

Ha a madár egy órán át repült, 1,2 gramm zsírt használt el. A második repülési óra kezdetén tehát már csak 198,8 grammot nyom. Könnyebb lett, és a második órához valamivel kevesebb üzemanyagra van szüksége.

Werner Gitt elsőfokú differenciálegyenletről beszél.

Ha az ember ezt megoldja, megállapítható, hogy az aranylilének három és fél napra van szüksége ahhoz, hogy Hawaiiba érkezzen.

Ez 88 repülési órát jelent, 72 óra után azonban már nem rendelkezik zsírtartalékkal és nincs sziget, ahol pihenőt tarthatna.

Folyamatosan repülnie kell.

Ez tehát azt jelenti, hogy ezen számítás szerint a madárnak bele kellene vesznie az Atlanti-óceánba, akkor pedig nem lenne több aranylile.

Honnan tudja ezt a madár?

A Teremtő útravalóul adott a madárnak egy fontos információt: sose repülj egyedül, hanem mindig másokkal közösen, mégpedig ék alakban. Az állat így megtakarít 23% energiát.

Ha most még egyszer elvégezzük a számítást, láthatjuk, hogy a madárnak még marad 6,8 gramm zsírja, amikor Hawaiiba érkezik.

Ezen a példán keresztül, mondja Werner Gitt, láthatjuk, mennyire pontosan ki van minden számolva. Isten nem adta meg a madárnak a lehetőséget, hogy 20 vagy 30 grammal többet vigyen magával, hisz az nehezék lenne. Nem. Olyan pontosan ki van számolva, hogy éppen megfelelő.

A csapatban történő repülés révén az aranylile energiát takarít meg.

Honnan tudja ezt a madár?

Hiszen ráadásul a fiatal madarak nem tanulják el az idősebbektől, azok ugyanis valamivel később külön indulnak útnak Alaszkából.

Terv nélkül nem megy!

Ez annyit jelent, hogy a legelső repüléstől kezdve pontosan tudják, hová kell eljutniuk.

Azon kívül tartaniuk kell a célirányt, szükségük van egy nagyon pontos GPS-rendszerre, hogy szög-percnyi pontossággal eltalálják azokat a szigeteket, különben elrepülnének mellettük, ott pedig 1000 kilométernyire nincs több sziget.

A madárnak tehát már a legelső repülésnél szüksége van az adatokra, hogy merre kell repülnie, hogy ék alakban kell repülnie, és hogy 70 gramm zsírt kell magára szednie. Máskülönben nem birkózik meg a dologgal. Ha ezeket összegzésként átgondoljuk, az alábbi következtetésre juthatunk:

Ezt csakis egy bölcs Teremtő hozhatja létre.

Az evolúció szerint a madarak először minden lehetséges irányban próbálkoznának. Nem lenne elég zsírjuk, és semmi sem működne.

Kezdettől fogva teljesen átgondolt tervre van szükség - ez pedig nem megy egy bölcs Teremtő nélkül, aki mindezt elrendezte.

Az aranylile pontosan tudja hova kell eljutnia, hogy életben maradjon és mindent, de mindent ennek a célnak rendel alá.

(Prof. Werner Gitt:  A Teremtés bibliai tanúságtétele)

 

Megállapíthatjuk tehát, hogy az aranylile tökéletes tájékozódása, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.

 

 

 

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a tökéletesen megtervezett harkály.

***

MIRE TANÍT MINKET A HARKÁLY?

Közel 200 fajta harkály van világszerte. Táplálékkeresés közben a harkály hatalmas erővel üti neki csőrét a fák törzsének, mégsem szenved agyrázkódást. Hogy lehet az, hogy eközben nem sérül meg az agya? A Teremtő, a harkály csontjait olyan különlegesen tervezte meg, hogy azok csökkentsék az agyra jutó terhelést. A harkályok bámulatos képessége az, hogy nagy erővel, gyorsan és hosszasan képesek a fán kopácsolni csőrükkel. Képesek egy nap alatt akár 12 ezerszer a fához csapni csőrükkel, és mégsem szenvednek agykárosodást. Egy harkály egy másodperc alatt 20 ütést is leadhat, és minden ütés sebessége 25 km/h. Ez akár az 1200 g-t is elérheti, ami több mint százszorosa annak, amit az ember el tud viselni.

A harkály csőre minden ütés után éles marad,

koponyája és idegrendszere nap mint nap elviseli a rengeteg, súlyos ütést.

A harkályok különleges képességének magyarázata:

- A harkályok agya viszonylag mereven rögzül a koponyájukban, mert kevés folyadékkal van körülvéve, így az agy nem tud annyira ide-oda rázkódni, ahogy az embereknél.

- Az agyat különösen erős izmok veszik körbe, amik tompítják az ütközés erejét. Mielőtt a csőr a fához ütközik, ezek az izmok megfeszülnek, és elnyelik a becsapódás erejét.

- A kopácsolás vállból indul, a nyak és a fej merev marad. Minden vízszintes és függőleges irányú elfordulás akadályozva van, ezzel a nyíróerő minimalizálódik.

- A harkály az ütközés előtt egy ezredmásodperccel becsukja a szemét, ezzel védi a szálló forgácsoktól.

Ennek a rendkívüli módszernek az ellesése már régóta foglalkoztatja a kutatókat, mert segítségével sokkal hatékonyabb fejvédő eszközöket tervezhetnének emberek számára, ezért a kutatók lassított videofelvételek, röntgenfelvételek és számítógépes szimulációk segítségével vizsgálják a fakopáncsok koponyáját. Valóban igaz a régi mondás: „A tudomány művelése, olvasás Isten gondolataiban."

Megállapíthatjuk, hogy a tökéletesen megtervezett harkály, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.

 

 

 

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a zsiráf tökéletesen megtervezett páratlan keringési rendszere:

***

MIRE TANÍT MINKET A ZSIRÁF?

Azt gondolná az ember, hogy a zsiráf különös alakja, hatalmas mérete, átlagon felüli magassága és hosszú nyaka miatt lehetetlennek tűnik, hogy a vér áramlását minden testrészében szabályozni lehessen. Amikor például leereszti fejét a földre, a gravitáció miatt hirtelen nagy mennyiségű vér kellene, hogy a fejébe tóduljon, elöntve az agyat. Majd ahogy felemeli a fejét, a vér visszaözönlene a szívébe és az állat elvesztené az eszméletét. De ez nem történik meg. Miért nem?

A zsiráf keringési rendszere a tervezés valódi csodája, ötletesen az állat sajátos alakjára és méreteire szabott. A zsiráf és egy normál rövid nyakú állat között számos eltérés van. Mivel a vért fel kell pumpálni több méter magasba a fejéhez, a zsiráf vérnyomása kétszerese az átlagnak és neki van a legerősebb szíve a világon. Szíve 60 cm hosszú, súlya 11 kg és falának vastagsága elérheti a 7,6 cm-t. A gond az, hogy az agynak árt a magas vérnyomás, így mikor a zsiráf lehajol inni, vérnyomása tönkretenné az agyát.

De a Teremtő gondoskodott erről is: a zsiráf nyaki vénáiban egyirányú billentyűk vannak, melyek bezárulnak a fej lehajtásakor. Viszont még így is túl sok vér marad a nyaki verőerekben. A fölösleges vérmennyiséget „felszívja" az agy mellett levő, kis vérerekkel teli szivacsos szövet. Azonkívül az agy körül levő folyadékban ellennyomás jön létre, ami megakadályozza a hajszálerek megpattanását. A zsiráf ütőereinek falai vastagabbak bármely más emlősénél.

Figyelembe véve a sok módosítást, melyre szükség van egy hosszú nyakhoz, nyilvánvaló, hogy a zsiráf nem jöhetett létre az evolúció következményeként.

Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.

 

 

 

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a méhek sejtépítésben rejlő bölcsessége.

***

MIRE TANÍTANAK MINKET A MÉHEK?

Si sapis, sis apis. Ha okos vagy, úgy tégy, mint a méh - mondja egy őskeresztény dicséret, amelyre a méhek több okból rászolgáltak. Vajon miért érdemlik meg a méhek ezt a nagy elismerést? Elsősorban a sejtépítésben rejlő bölcsességükkel. A méhek munkaidejében a méztartók készítése összeesik a mézgyűjtéssel. Világos, hogy minél tovább tart az előbbi munka, annál kevesebb idő jut a mézgyűjtésre; a méz pedig számukra téli élelem.

A méheknek tehát azt a problémát kell megoldaniuk, hogy milyen formájú edények készülnek a lehető legkevesebb anyagból, legkevesebb munkával minél több méz elraktározására.

Csak a hatszögű hasáb felel meg mindenben a lex minimi követelményeinek. A káros tér kiküszöbölése céljából a méh az összes testek közt a legelőnyösebben a hatszögű hasábot választotta. A lép egymás mellé és fölé épített sejtek tömege.

A méhek a potrohuk hasi oldalán található mirigyekből kiválasztott viaszból építik fel a lépet, melyet sokan mérnöki csodának tartanak. A sejtépítésnél a méhek számára a legnehezebb feladat a sejtfenék és szögeinek megválasztása.

A matematikusok már évszázadok óta sejtik, hogy ha az a cél, hogy maximális térfogatú szerkezetet kapjunk, minimális építőanyag felhasználásával, a hatszögletű elosztás hatékonyabb, mint ha egyenlő szárú háromszögeket vagy négyzeteket vennénk alapul. De sokáig nem tudtak pontos magyarázatot adni rá, hogy miért.  1999-ben Thomas C. Hales professzor matematikailag bizonyította azt, amit addig csak sejtettek. Levezette, hogy szabályos hatszög alapú hasábokkal lehet a leghatékonyabban egyenlő részekre osztani a teret minimális anyagigénnyel. A méhek a hatszögletű sejtekkel tudják a legjobban kihasználni a rendelkezésükre álló teret, könnyű, de szilárd lépet gyártani minimális mennyiségű viaszból, és maximális mennyiségű mézet tárolni adott helyen. Nem csoda, hogy valaki építészeti remekműnek nevezte a lépet.

A tudósok a lépet másolva jó helykihasználású és strapabíró szerkezeteket alkotnak. Manapság a repülőgép-tervezők például a léphez hasonló panelekből erősebb és könnyebb, ennélfogva kisebb fogyasztású repülőgépeket építenek.

Megállapíthatjuk, hogy a méhek sejtépítésben rejlő bölcsessége, nem lehet az evolúció következménye. Csodálatos Tervezőjük, Alkotójuk van, Aki a mi áldott Istenünk.

„Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt."
(Zsoltárok 139:14)

 

• ***

 

 

 

 

 

Megállapíthatjuk tehát, hogy Isten mindenhatósága és bölcsessége áll mindezek mögött, Aki minket, a világot és minden élőlényt teremtett. Ezért hittel valljuk:

„Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál."

(Jób 42:2)

***

Szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2020

 

 

• Felhasznált, egyben szeretettel ajánlott irodalom:
• Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig
• Batten-Ham-Sarfati-Wieland-Werner Gitt: Kérdések a Kezdethez
• Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele
• Werner Gitt: Ha az állatok beszélni tudnának
• Bob Devine: Isten csodálatos világa
• Walter János: Isten képe a természetben