A labdarúgás és az irodalom nem is állnak olyan messze egymástól, ezt számos remekmű és életpálya bizonyítja magyar nyelvterületen. E kettő, általunk is kedvelt területről válogattunk cikkeink közül, folytatva a visszatekintést a mögöttünk álló esztendőre.
Károli Gáspár és lelkésztársai Vizsolyban közreadott első teljes magyar nyelvű Szentírás minden idők legnagyobb hatású bibliafordítása magyar nyelvterületen. A fordítási és nyomdai munkálatokról, a fordítók kilétéről, a korabeli viszonyokról és a vizsolyi biblia hatásáról beszélt Szabó András irodalomtörténész a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Három éve jártam utoljára Módoson, ezzel a kisfiúval még nem találkoztam, és ő sem velem. Elég volt néhány biztató tekintet és mosoly, hogy a gyermek, aki nagy kópé hírében áll, egyszer csak ott teremjen előttem, pedig már igazán semmi sem kötelezte volna arra, hogy még egyszer azt mondja: köszönöm.
"Ma már együttesek százai játszanak eredeti népzenét az országban, ez a mi fiatalságunk idején egészen másképp volt. A népzenével foglalkozni cikinek számított" – mondta "A hangszeres népzene feltámadása" címmel tartott előadásában Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója.
Ekként nevezte őt későbbi legnagyobb politikai ellenfele, Kossuth Lajos. Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász a modern Magyarország egyik megteremtője volt. Szellemi hagyatéka ma már hungarikum. Hogy miért, arról Csorba László történész és Szabó Szabolcs karnagy, irodalomtudós beszéltek a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Eleinte kuruzslónak bélyegezték, az általa feltalált készítményt pedig betiltották. A betegek mégis özönlöttek kisvárdai otthonához, sokan azt állították: cseppjei segítségével gyógyultak meg. A Béres Csepp ma már hungarikum – a gyógyszerkészítmények között elsőként lett azzá. Id. Béres Józsefre emlékezett unokája, Béres Marcell a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Rajtam áll, hogy magyar leszek-e vagy sem, mert az, hogy ide születtem, a Kárpát-medencébe, még nem jelent semmit – jelentette ki Magyarnak lenni lehetőség címmel tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – ezek a hungarikumok. Hogy mi és miért lesz hungarikum, arról Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
Protestáns hősök
A magyar reformáció elmúlt ötszáz évének ötven protestáns alakját mutatja be a nemrégiben megjelent Protestáns Hősök című kötet.
„Egy könyv születése hasonló örömmel tölt...
A reformáció ötszáz éves jubileumához kapcsolódva Magyarország kisebb városaiba is eljut az a koncertsorozat, ahol protestáns zenei kincsek között válogathat a közönség. A hétvégén pedig a Pesti Vigadóba érkezik a Kárpát-medencei magyarok zenéje.
Öntörvényű, mindig a saját útját járó művész volt - tartják Tóth Menyhértről, a 20. századi magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alkotójáról. A festőművész nem követte a nemzetközi trendeket, egyedit és utánozhatatlant hozott létre.
Hosszú sorok kígyóztak a szerző asztalánál Viola Judit történelmi kalandregényének bemutatóján. Az első kötetes írónő fáradhatatlanul dedikált, végül kevésnek bizonyult a könyváruház készlete. A református lelkipásztor Sasok a viharban című regénye vérzivataros, trónviszályos esztendőkben, a XIII. századi Magyarországra repíti az olvasót.
Négyszáz év múltán a nagy utazó, református lelkész Szepsi Csombor Márton nyomába eredt Móser Zoltán fotóművész és Szalai Attila újságíró, politológus.
Egész falvakat tanít hegedülni, családokat énekeltet meg, és mivel sosem akart tökéletes lenni, de szabad annál inkább, engedett vonzalmának, és klasszikus hegedűről népi hegedűre váltott. Tücsök, aki hangyaként él – Draskóczy Lídiával beszélgettünk.
Koncertekkel, templomi idegenvezetéssel, gyermekfoglalkozásokkal és számos különleges programmal várják az érdeklődőket a református templomok a Nyitott Templomok Napján.
„Az én imám a lélegzetem” – írja Thomas Merton, a személődő imádság huszadik századi klasszikusa. A szállóigévé lett mondat mintha távolról visszhangozná a haszid hagyományt, amelyben az éneklésben jelenidejűvé és személyessé váló szent szöveg legbelső értelme a szöveg nélküli énekben nyílik meg.
„Nem kell elsietni azt, hogy az ember békességre jusson. Most annak van az ideje, hogy gazdagok vagyunk. Hiszen, ha Esterházy Péterre gondolok, és a magyar kultúrára, akkor azt mondom: nagyon gazdagok vagyunk.” Ma temetik Esterházy Péter írót. Barátja, Visky András író, dramaturg e szavakkal emlékezett rá a közelmúltbeli Koinónia táborban.