500 év telt el azóta, hogy a legenda szerint Luther Márton kiszegezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. A jubileumi évben egész Németország éljenzi a reformátort, és tárt karokkal várják az érdeklődőket, hogy minél többekkel megismertethessék országuk büszkeségét.
Ha egy gyerek anyanyelvi zenei környezetbe nő bele, akkor magába szívja népzenét, mint az anyatejet, mindegy, hogy mi a trend - állítja Juhász Zoltán népzenész, kutatómérnök.
Lutherek címmel mutatták be az idei miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon a reformáció 500. évfordulójára született ragtime operát, amelyet Martin Luther King és Luther Márton élete ihletett. Lanczkor Gábor író és Ittzés Tamás zeneszerző művét a Bohém Ragtime Jazz Banddel kiegészült debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészei vitték színpadra Gemza Péter rendező vezetésével.
A spiritualitás az istenhitből fakad. Bárhol is járunk, azt tapasztalom, hogy az emberek szomjaznak az élő zenére és különösen fogékonyak, ha elgondolkodtató, lecsendesítő, megnyugtató, szakrális zenét hallanak – mondja Gyermán Júlia hegedűművész.
Kevesekről hallott annyi rágalmat, és hamis állítást, mint Kálvinról, ezért saját maga akart utánajárni az igazságnak, mondja Tóth-Máthé Miklós író. Megjelent az első magyar nyelvű regény Kálvin Jánosról, a reformátor küzdelmes, mélyen emberi, hitvalló életéről.
Rézmetszési technikája olyan újdonságként hatott a középkorban, mint a 21. században az okostelefon. A magyar származású Albrecht Dürer német precizitással, és elképesztő tehetséggel alkotott. Fénybe metszett vonalak címmel Dürer metszeteiből mutat be impozáns válogatást a Bibliamúzeum. Érdemes megnézni, akár nagyítóval is.
Pontosan egy zarándok sem tudja, hogy mi hívja elő az útra, mi készteti, hogy megtegye az első lépéseket, készüljön, felmérje a terepet, magát, a lehetőségeit és elinduljon.
Vérpezsdítő ritmus, ősi dallamok – aki ellátogatott már a Református Zenei Fesztiválra, tudja, hogy a Ráday utca épületei ilyenkor minőségi zenét visszhangoznak. A programhelyszínek sora idén először jazzudvarral is kiegészült, ahol ifjú tehetségek is megmutatkoztak.
Egy reformátor, aki világhírű lehetett volna, mégis inkább honfitársainak prédikált; egy prédikátor, akiről sokáig úgy tartották, a törökök ölték meg; és egy színdarab, amelynek jelmezeiből hiányzik a zöld szín – így mesélnek protestáns nagyjaikról a ráckeveiek.
„A totális média, az inflálódó szavak, képek és Twitter-üzenetek korában különösen fontosak az időtálló, ötszáz vagy több ezer éves gondolatok" – mondta az emberi erőforrások minisztere a reformáció emlékéve alkalmából készített köztéri installáció május 15-i ünnepélyes átadásán Budapesten.
Mintegy kétszázezer látogatóra számítanak a Művészetek Völgyében a szervezők július utolsó hetében. A Balaton-felvidéki Taliándörögdön a reformátusok ezúttal ládákba rejtik kincseiket, sőt láthatatlan képeket állítanak ki.
A Horthy-, a Rákosi- és a Kádár-korszakok gyanútlan szimpatizánsai és szenvedő áldozatai, teológiáról eltanácsolt diákok, magasan kvalifikált értelmiségi hölgy és ávóba besorozott szegény parasztlegény. Izgalmas életutakba enged bepillantást a Huszadik századi protestáns életutak című kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Gondolataimba merülve hallgatom a Bárány kocogását az üvegtengeren, ahogy azt Pilinszky Introitus című versében megálmodta. És mégsem vagyok egyedül. A Zsongom együttes koncertjén múlt és jövő, és a kávéházi asztalok mind összekapcsolódnak.
Egyedi látásmódú művész, akinek reményteli alkotásai szenvedésekkel teli múltja lenyomatát is őrzik. Nehéz sorsú, de korántsem „nehéz” ember, hanem nagyon is közvetlen, mosolygós, nyitott. Gyermekkoráról, alkoholbetegségről és az újrakezdésről is mesélt nekünk Baán Katalin fotóművész, aki ezúttal a Zsoltárok könyvében fedezte fel Krisztus arcát és a sajátját.