Mivel megtartottad állhatatosságra intő beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak.
Jelenések 3,10
„A kísértések voltak tanítómestereim az istenismeretben.”
Luther Márton
A reformátusság szerves részét képezi a magyar történelemnek. A Hagyomány, Identitás, Tudomány konferencia szervezői ezt szeretnék elmélyíteni a reformátusokban és magyar emberekben egyaránt. A népmozgalmi adatok azonban borús képet mutatnak, ezért közösen kell tennünk az emberek megszólításáért.
Miért érdemes megtartani a keserűséget és a haragot? És miért érdemes elengedni? Hogyan látja a megbocsátás és a megbékélés kérdését egy tragikus baleset és egy népirtás túlélője?
Isten „csak arra jó”, hogy vigasztalódjunk, miután túltettük magunkat a Mikuláson és a fogtündéren? Vagy Ő csak a számon kérő szülők állandó hangja a lelkünkben? A kérdéssel Luther Márton is találkozott. Az ő istenképe folyamatosan alakult át, amely milliók életére van hatással mind a mai napig.
A legfontosabb lelkészi tulajdonságoknak a kedvességet és a készséget tartja. Bár egyházmegyéjében sokan küzdenek anyagi gondokkal, mégis azt kéri, azért imádkozzunk, hogy a lelkészek őszinte, hiteles életet éljenek. Szívesen bevon tanácsadókat munkájába, nem akar mindent azonnal és egyedül megoldani.
Veres Sándor világi főjegyzőt választották a Dunamelléki Református Egyházkerület új főgondnokának. A választást a korábbi főgondnok, Tőkéczki László halála miatt kellett kiírni.
Hit és értelem – Iskola- és egyházközeli írások címmel jelent meg ifjabb Bibó István könyve. A kötetet Velkey György mutatta be a budapesti Bibliamúzeumban.
Miért engedi Isten a szenvedést? A kérdésről, amely próbára teszi hitünket, Philip Yancey keresztyén író, újságíró, a Hol van Isten, amikor fáj? című, nemrégiben magyar nyelven is megjelent könyv szerzője beszélt magyar olvasói előtt.
„Istennek az az egyik ajándéka, hogy nem vagyunk egyformák" – Orosz Gábor Viktor előadásából megtudhattuk, hogy nem csak a szépségipar formálhatja át a testünket, de a szeretet is megszépíthet, ha örömöt kelt bennünk.
Vallja, hogy a lelkészek vannak a gyülekezetekért, de ezzel senki sem élhet vissza. Hálás tud lenni a bejáratott dolgokért is, nem akar mindig forradalmit alkotni. Ezzel együtt komolyan változtatott életmódján, a legfiatalabb esperesként sokak számára mutat példát a vezetés, a szolgálat terén.
A háborúknál és a népirtásnál kevés szörnyűbb dolog van a világon. A szenvedés univerzális tapasztalat, ahogy az is, hogy minden tragédiára reagálni kell valahogy. Ezt az állapotot próbálja feldolgozni Gárdos Péter Hajnali láz című filmjében.
Szükség van egyházra, minden hibájával együtt, hiszen Krisztus értünk, emberekért alapította meg. Ezt a svábhegyi reformátusok is vallják, akik hosszú éveket vártak arra, hogy lelkészüket beiktassák. Templomuk, parókiájuk „hegyen épült várként” védi és várja a környéken élőket.
Kritikusan látja az egyházat, mert nagyon félti azt. Az egyházmegyét családnak szeretné látni, szerinte a rendszerváltás előtt megsérült bizalom csak így tud gyógyulni a lelkészeknél. Falakat próbál lebontani a gyülekezetek között, miközben nagy mélységeket és magasságokat lát megyéjében.
Ha emberséget gyakorolunk, akkor esély nyílik arra, hogy megértsük azokat a keresztényeket, akik más felekezetekhez tartoznak. Ha meg tudjuk hallgatni egymást, talán az is kiderülhet, sokkal több minden köt össze minket, mint gondolnánk.