Minden közösségnek lehet honfoglalása, de honvesztése is, a török megszállás miatt elnéptelenedett tolnai falu mindkettőt átélte. Az új honfoglaláskor a reformátusok Istennek tettek ígéretet, hogy az Ő törvénye szerint élnek, ehhez ragaszkodva a gyülekezet a településsel együtt újjáéledt.
A tegnap esti balesetben ütközött és felborult egy városnéző hajó, heten megmenekültek, de több mint húszan a Dunába vesztek, többségében koreai turisták, a hajó magyar személyzete és az idegenvezetők. Osztozunk a hozzátartozók, a családok gyászában és imádkozunk értük.
Istent dicsérni sokkal univerzálisabb, mint azt bármikor is gondolnám, de mi történik akkor, ha ehhez a magyar népi kultúra és az amerikai rockzene hangszereit használják fel?
Szeretnivaló gazfickók – mondja kisdiákjairól egy tanár, aki együtt zenél, versel, vagy épp filmet forgat velük. A befektetett munkának eredménye van – mondja egy református lelkész a katolikus tengerben. A dél-baranyai Véménden nem a nyomorra, hanem a cigányságban rejlő értékekre figyelnek.
Hol kezdődik a világ, mi a történelem értelme és hová tart ez a világ? A bibliai nagy történet perspektívája még a keresztyének misszióról alkotott elképzelését is forradalmasíthatja. A Keresztyén misszió ma címmel szervezett könyvbemutatón és konferencián jártunk.
A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tartott szakmai konferenciát a Református Pedagógiai Intézet „A digitális osztály indításának célkitűzései, tapasztalatai és bemutatók” címmel.
A taksonyi Békesség Háza három évszázados imameghallgatás. A helyi reformátusok beiktatott lelkészükkel együtt az evangéliumot szeretnék megélni szorongással teli társadalmunkban.
Szívügyének tartja, hogy a fél éjszakákat helyben töltő, pizsamás-papucsos teológusok szempontjait is figyelembe vegye, de elkötelezett a szakmaiság mellett is. Szabó Erika könyvtárvezetővel a Török Pál Könyvtárról beszélgettünk.
Nincsenek mellettünk a templomban, de ettől még nem elveszettek Krisztus számára. Elfogadó lelki, szellemi térre, közösségre van szükségük, ahol szabadon lehetnek bizonytalanok, kérdéseket tehetnek fel. Ők is keresik Istent, önmagukat, azt az egyházat, ahova jó tartozniuk.
Hogyan lehetünk egyszerre tanítvánnyá és tanítóvá a gyülekezetünkben? Miért menekülnek a templomokból az emberek? Mire kellene érzékenyíteni a társadalmat?
Az iskola, ahonnan nem akarnak lógni a gyerekek. Halmozottan hátrányos helyzetű a többségük, mégsem múlik el tanév anélkül, hogy valamilyen országos versenyeredményt ne zsebelnének be. Pedig nem versenyistállóról van szó, hanem egy olyan református intézményről, amely nem a szegregációt erősíti.
A Református Zenei Fesztivál küldetése, hogy megmutassa a világnak a kultúránkat, a hitünket, az oktatási intézményrendszerünket és a tehetségeinket is. Böszörményi Gergely fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
Képzőművészeti és fotópályázatot pályázatot hirdet a Zsidók Jézusért szervezet. A magyar és külföldi művészek számára meghirdetett pályázat célja, hogy a művészet nyelvén megfogalmazzák a zsidó nép és a zsidó Jézus szenvedéstörténetének mély és még kimondásra váró összefüggéseit.
Tíz évvel ezelőtt alakult meg az egységes Magyar Református Egyház Debrecenben, mely valamennyi egyháztest vezetőinek részvételével ma ünnepi zsinatot tart. Az egység kifejezéseként határon túli magyar református testvéreinkről szóló írásainkból tallózunk.
A háború elől menekült vissza szeretett gyermekkori gyülekezetébe, ahol ismét otthonra lelt – és lehetőségre, hogy másokért tegyen. Egységről és összetartozásról egy délvidéki gyülekezeti tag szemével.
Vallja, hogy Istennek csak a legnemesebbet adhatjuk, erre törekszik kántorként, művészként, magánemberként. Hálás, mert Isten a zene által nagyon meggazdagította, célja, hogy a zenélésen keresztül is az evangéliumot hirdesse.
Újjáépítik a Ráday Kollégiumot, Zsengellér József személyében új rektort neveznek ki a Károli-egyetem élére, és Hajdú Szabolcs Koppány lett a vértesaljai egyházmegye új esperese. Összefoglaló a Dunamelléki Református Egyházkerület május 13-ai közgyűléséről.
Magyar művészek, akik, mint „a hajnal szárnyaira kelt” zsoltáros, felfelé törtek, újrakezdtek, kiteljesedtek, s ezt a francia fővárosban valósították meg. Alkotásaik a huszadik századi magyar művészettörténet örökségének kitörölhetetlen részét jelentik.
Tesszük-e azt, amire Krisztus felhatalmazott? Az apostoli folytonosságban élünk-e? Tudunk-e változtatni, és akarunk-e? Kikhez küldettünk, és mi a küldetésünk? A „testvérek párbeszéde” kérdésfeltevésekkel teli konferenciával indult.
Hat nap alatt teremtette-e az Úr a világot? És miért kérte Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetett egymással Balog Zoltán és Köves Slomó.
Komoly veszélynek teszik ki egyházunk egyik legsikeresebb médiumát Kárpátalján. Az ukrán nyelvtörvény nemcsak az őshonos magyar, hanem a más etnikumú lakosságot is az ország elhagyására kényszerítheti.
A Szentírást népszerűsíteni rendkívül bonyolult feladat. Komoly munkát igényel az is, hogy széles tömegek számára érthető nyelvezetű legyen. A Magyar Bibliatársulat főtitkárával, Pecsuk Ottóval beszélgettünk.
Évezredes a vita, amely Isten ábrázolhatóságáról szól a nyugati kultúrában. Az ember, aki a maga eszközeivel a láthatatlan világból próbálja kimetszeni Isten képét hatalmas felelősséget vállal és ambivalens helyzetben találja magát. Megalkotható-e, láthatóvá tehető-e a valódi alkotó?
Már lehet jegyeket és bérleteket vásárolni az idei Csillagpontra. A kétévente megrendezett Kárpát-medencei református ifjúsági találkozóra a szervezők idén is több ezer fiatalt várnak.