A Reformátusok Szárszói Konferenciáján beszélgetett Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, Bella Péter református lelkész és Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár. Beszélgetésük középpontjában a közösségi médiát használó 15-29 év közötti korosztály állt: hogyan viszonyulnak korunk fiataljai a konzervatív értékekhez, mit jelent a keresztyén felelősségvállalás a 21. században, hogyan tudjuk jól kommunikálni hitvallásunkat. A diskurzust Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Mozgalom szervezési igazgatója vezette.

Mindhárom beszélgetőpartner magáénak vallja a család, nemzet, a keresztyén hit értékeit, van, aki ezt gyermekkorában megkapta a környezetétől, más elsőgenerációs Krisztus-követő. Böszörményi-Nagy Gergely szerint amikor a magyar társadalomról beszélünk, már nem természetesek ezek az értékek, de a pesszimista hozzáállás semmilyen előrelépést nem jelent.

Kultúrpesszimizmus helyett
„Pogány, hitetlen mondás, hogy Isten ma már nincs jelen, és a világ alapjaiban megváltozott. Ez a destruktív, a panaszkultúrát építő, meddő és haszontalan felfogás nagyon felbosszant. Meg kell változniuk azoknak a keresztyén közösségeknek, ahol ez a kultúrpesszimizmus uralkodik. Az ember bocsánatos bűne, hogy saját élettapasztalatából indul ki, de ha nagy megállapításokat akarunk tenni a világról, akkor szélesebb horizonton kell vizsgálódnunk. Az emberi természet és az ezzel járó kihívások az elmúlt százharmincezer évben érdemben nem változtak. Van egy időtlen könyvünk, amelyhez mindig visszanyúlhatunk ha iránymutatásra van szükségünk, ennek oka, hogy az emberi természet és Isten két stabil pontja a történelemnek.”

A keresztyének felelőssége változatlan, miközben a hagyományos értékeket valló hívők mindig kisebbségben voltak. „A mi feladatunk az optimista küzdés. A keresztyéneket régen sem fogadta mindenki szívesen, régen sem járt mindenki templomba, és korábban sem volt más a társadalmi morál, mint ma. A reformáció egyik fontos eleme, hogy emberi, érthető nyelvet beszéljünk, az emberek számára közérthetően közvetítsük értékeinket. Ma pontosan ez a feladatunk, és éppen ezért nincs alternatívája a derűlátásnak, az optimizmusnak, annak, hogy a református közösség politizáljon, ezek nem lehetnek kérdések.”

Ott kell lennünk mellettük, türelmesen
Bella Péter lelkészként szolgál a fiatalok között, akikről azt vallja, vágyaik és kérdéseik hasonlók, mint az idősebbeké. Felgyorsult világunk tanulásra kell hogy sarkallja a fiatalokért tenni akarókat, mert az örök üzenet átadása ma már más eszközöket feltételezhet.

„Az életkérdések nem változnak: életünk értelmét keressük, boldogok szeretnénk lenni, stabilitásra vágyunk. Nagyon mérges vagyok az ilyenek a mai fiatalok frázis hallatán. Sokszor panaszkodunk rájuk ahelyett, hogy megismernénk azt a világot, amelyben élnek. A felgyorsult társadalomban sokkal több munkát kell befektetnünk abba, hogy egy tizenéves figyelmét lekössük, ezt a munkát tanulnunk kell.” Ott kell lennünk a fiatalok mellett, türelmesen, Isten örök üzenetét érthetően kell elmondanunk nekik. Sokszor a könnyű megoldást választjuk, és azt mondjuk: ezt az üzenetet tudniuk kellene, de a fiatalok egyre inkább világi környezetből jönnek, ahol nem kapták meg a hithez szükséges alapvető ismereteket. Frissnek kell lennünk, felkészültnek, biztonságos teret kell adnunk a fiataloknak.”

A lelkész elmondta, a fiatalok szeretnék szeretni a hazájukat, és érzik a közösségek fontosságát. „Sokat szidják őket a számítógépes játékok miatt, de azt is érdemes tudni, hogy egyre több társasjátékkör alakul, mert a kamaszok rájönnek, hogy asztalhoz ülve, közösen is lehet játszani, beszélgetni. A fiatalok vágynak a közösségre, az alkotásra, de ez érvényes volt ötven és száz évvel ezelőtt is, csak az akkoriak máshogyan fejezték ki ezt a vágyat.”

Értékek a közösségi média korában
Illés Boglárka kutatások eredményeivel támasztotta alá, hogy a 15-29 év közötti fiatalok legfontosabb példaképei a szülők és a családtagok, a sportolók és a tanárok. Az online tér azonban kihívás elé állítja azokat, akik segíteni szeretnék ezt a korosztályt életük kibontakoztatásában.

„A kétezres évek óta négyévente végzünk kutatásokat, 2016-ban tizenkétezer fiatalt kérdeztünk meg a jelenükről és a jövőjükről. A vallás mindig kiemelt helyet foglal el ezekben a kutatásokban, amikor arról faggattuk a fiatalokat, hogy miben hisznek, Isten a legelsők között szerepelt. Komoly kérdés, hogy a média a nevelés szempontjából megelőzi-e a családot, az iskolát, hiszen vannak fiatalok, akik több időt töltenek az online térben, mint alvással. Számukra a család, a közösség és a hit értékek lehetnek, ezért a kommunikációnkat tartalmilag nem kell újra csomagolni. Ugyanakkor többről kell beszélgetni velük, mint hogy Isten létezik-e, és meg kell találnunk a lehetséges csatornákat hozzájuk.”

A helyettes államtitkár szerint érdemesebb szociális médiáról beszélni, mint közösségiről, hiszen ennek a felületnek össztársadalmi perspektívája van. „Ebben a térben fel lehet kelteni az érdeklődést, de az üzeneteket nem lehet ugyanolyan formában átadni, mint az élő beszélgetés során. A kétezres évek elején mindössze tízből egy fiatal nyilatkozott úgy, hogy az otthonában is könnyen hozzáfér az internethez, ma ez az arány kilenc a tízből, a szám független a lakóhelytől, kortól, társadalmi hovatartozástól. A fiatalok több mint nyolcvan százaléka naponta használja az online teret, ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk.”

Átéléssel beszélni
A személyes karizmák súlya és fontossága nem változott, ennek hiányát a technológia nem pótolhatja, erről Böszörményi-Nagy Gergely beszélt. „Sokan azt gondolták, hogy a technológia a közösségi médián keresztül megváltoztatja a politikát, azonban fordítva történt. Példa rá Jordan Peterson kanadai pszichológus, aki hívőként beszél egyháztörténetről és klasszika filológiáról a videóiban. Jelenleg ő a legnagyobb véleményformáló a Youtube-on, ennek oka, hogy erős karizmája van, nagyon hisz abban, amit mond, átéléssel beszél. Alapvetően erre való a social media: ha van hangunk, akkor fel tudjuk vele erősíteni, ha nincs, akkor azt nem tudja pótolni. Ha van üzenetünk, de nem közvetítjük, az emberek nem fogják meghallani.”

Az egyik Eurostat felmérés szerint a magyar fiatalok huszonnyolc százalékát érdekli a közélet és a politika. Böszörményi-Nagy Gergelyt a beszélgetés után arról kérdeztük, mi lehet ennek az oka, hogyan segíthetünk a fiataloknak abban, hogy közéleti szerepet vállaljanak.

Fel kell készíteni őket
„Nem tartom túlságosan alacsonynak ezt az arányt, ugyanakkor van olyan tényező, amely egyértelműen hátráltatja a fiatalok szerepvállalását. Ha valaki fiatalként nyilvánosan vállalja a véleményét, akkor félóra alatt meglincselik az online térben, kiváltképp akkor, ha véleménye nem egyezik az adott lokális többség véleményével, ez sok fiatalt elriaszt. Karaktergyilkosságok, lejáratások, személyeskedő támadások egészen új univerzuma nyílt meg a közösségi médián keresztül, és ez az egészséges fiatalok egy részét biztosan elriasztja a közéleti szereptől.”

A különféle vezetőképző programok, országos találkozók, szakmai műhelyek lehetőséget nyújtanak a fiataloknak a közösségi szerepvállalásra. Ma a kommunikáció kiemelt fontosságot érdemel, ezek a programok és helyek lehetőséget adhatnak a fejlődésre. „Örülök annak, hogy egyre több ilyen kezdeményezés van, példaként lehet említeni a jezsuita és református roma szakkollégiumokat, vagy például a Mathias Corvinus Collegiumot, de a Csillagpont is idetartozik. Először optimistának kell lennünk, kesergéssel tényleg nem jutunk előre. Egyszerűen kell beszélnünk, hiszen naponta több tízezer információmorzsa éri el az embereket, ezért korunkban nem lehet bonyolult, körmönfont mondatokban kommunikálni. Lényegre törően kell beszélnünk, nyelvi béklyók és öncenzúra nélkül.”

Képek: Füle Tamás