2019. március 12., kedd - Szabó László Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Március 15-e - másképpen!

 

Én így (is) ünneplem március 15-ét!

Ezeken az oldalakon évről évre megjelent valami rövidke írás, ami felidézte a 48-as eseményeket, azokat a személyeket, akik nevüket, sokszor életüket, vérüket adták a hazájukért, a szabadságért. Érdekes, színes történeteket olvashattak, akik március közepén ide látogattak, bizonyára sok újdonsággal is gazdagodhattak.
Ez évben arra gondoltam, hogy azt próbálom elmondani, miről fogok mesélni unokáimnak a nagy ünnep kapcsán.

Pedig tudom, hogy több szülő felteszi a kérdést, hogy van e értelme óvodában, alsótagozatban a nemzeti ünnepek megünneplésének. Van e értelme, lehetséges e ilyen fiatalkorban a nemzeti tudatot ébresztgetni.

A módszer minden esetben más és más lesz, de az nem lehet kérdés, hogy beavassuk e a gyerekeket ennek a csodálatos ünnep rejtelmeibe.

Én nem hatalmas, véres csatákról, nem köztársaságról és francia forradalomról, árulásról fogok mesélni. Sokkal inkább színes egyenruhákról, különleges fegyverekről, elöltöltős puskákról, karabélyról, kardról, ágyúról. A dobok és zászlók szerepéről, s bizony lehet, hogy masírozás közben le fogjuk verni egy-egy lábos, vagy fazék zománcát, utánozván a hajdan volt dobok pergését. Tudom, hogy túl vagyunk már néhány Petőfi versen, így el lehet mondani, hogy a nagy költő a katonák buzdítására, a nép lelkesítésére is írt költeményeket. Arról is fogok mesélni, hogy annak idején az emberek családostól mentek templomba mielőtt a harcmezőre mentek volna a fiatal férfiak, s együtt imádkoztak az Úrhoz, hogy szerencsésen, épségben tudjanak majd megérkezni a csatákból.

Aztán néhány szép vers is megtanulható, hiszen szerteágazó és bőséges az irodalmunk, vagy a megzenésítettek elénekelhetők. Pédául:

Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó

Paripám csodaszép pejkó 
ide lép, oda lép, hejhó! 
Hegyen át, vízen át vágtat, 
nem adom, ha ígérsz százat!

Amikor paripám ballag, 
odanéz valahány csillag. 
Amikor paripám táncol, 
odanéz a Nap is százszor.


Esik azső, hajlik a vessző

Esik az eső, hajlik a vessző,
Haragszik a katona, mert megázik a lova.
Ne haragudj katona, majd kisüt a napocska,
Megszárad a lovacska!

Sarkady Sándor:  Fel! Itt az óra

 

itt az óra! 
Aki vitéz 
fel a lóra! 
Rajta vagyok, rajta máris, 
vitéz volt a nagyapám is!

Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot

 

Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot,
Az oldalán, az oldalán csörgeti a kardot.
Ha csörgeti, hadd csörgesse, pengjen sarkantyúja!
Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója.

Falu végén, falu végén szépen muzsikálnak,
Oda hívnak engemet is magyar katonának.
Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak:
Elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának.

Szép a huszár, szép a huszár, felül a lovára,
Aranymente a hátára, kard az oldalára,
Virágcsokor a csákóján, úgy megyen csatába:
Ne sírj rózsám, megtérek még a szabad hazába!

Weöres Sándor: Megy az úton...

 

Megy az úton a katona, 
zúg a vihar, fúj a szél, 
zúg-búg, fúj a szél, 
a katona sose fél.

Mitől félne? Kezibe kard, 
gonoszoknak odavág, 
dírr-durr, odavág, 
sose bántsák a hazát.

Jól van dolga a mostani huszárnak

 

Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának,
Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve,
Gyere rózsám, tedd a lovam elébe!

Édesanyám, ki a huszár, ha én nem?
Ki nyergeli föl a lovat, ha én nem?
Fölnyergelem aranyszőrű lovamat, lovamat, de lovamat, 
Lerúgatom véle a csillagokat!

S végül egy kis séta sem fog ártani a rendhagyó történelemóra után. Érdemes kilátogatni a helyi 48-s szoborhoz, és megnézni, hogy az előző napi ünnepélyen milyen sokan, milyen szép csokrokat, koszorúkat helyeztek el a talpazatnál.

Próbáljuk meg így megközelíteni az ünnepet gyerekeinkkel, unokáinkkal.

(180315-szala)

 

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 146, összesen: 663801

  • 2024. április 30., kedd

    Hogyan teszi Isten alkalmassá az elhívottakat? Interjú Koncz Tiborral, a BKK menetirányító diszpécserével.
  • 2024. április 29., hétfő

    Hajdúvidékről indult, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyében testvéri közösség fogadta, Lajosmizsén pedig hazaérkezett. Beiktatták Varga-Kovács M...
  • 2024. április 27., szombat

    Ígéretes akadémiai karriert cserélt a kákicsi lelkészi szolgálatra, majd élete nagy részét az Ormánság néprajzi kincseinek megőrzésére és társadalmi p...
  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...
  • 2024. április 22., hétfő

    „Az esperesi szolgálat nem plecsni, nem kitüntetés, hanem lehetőség a szolgálatra.” Beiktatták Kovács Gergely esperest a Budapest-Déli Református Egyh...
  • 2024. április 22., hétfő

    Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat a Dunamelléki Katechetikai Tá...
  • 2024. április 21., vasárnap

    Közelebb a teremtett világhoz, közelebb egymáshoz, közelebb az Ige megéléséhez. A Gyökössy Intézet a lelkészeket hívja ki a mindennapok terhei közül. ...
  • 2024. április 18., csütörtök

    Az egyházkerületi konferencia-központok helyzetéről, a Kákicson nyíló ifjúsági házról és az elsőként megválasztott presbiterek közelgő találkozójáról ...