Hordozni az erőtleneket – kötelesség

Becsületes gazdálkodás, rendben lezajlott presbiteri tisztújítás, megemlékezés Ravasz Lászlóról és Tőkéczki Lászlóról – a Dunamelléki Református Egyházkerület ma tartotta idei első közgyűlését.

Hetven éve mondatták le tisztségéről Ravasz László egykori dunamelléki püspököt. Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara egyháztörténeti tanszékének vezetője a dunamelléki lelkipásztorok előtt tartott megemlékezésében elmondta: a magyar történelemben addig példátlan volt, hogy egy párt főtitkára lemondasson egy püspököt. „Mindez magába sűríti azt a traumát, amelyet az akkor berendezkedő vallás-, egyház- és társadalomellenes diktatúra jelentett” – fogalmazott. Idézte Csoóri Sándor szavait, miszerint felejteni úgy is lehet, ha nem a lényegre emlékezünk, és ez megtörténhet a magukat humanistaként feltüntető kommunisták esetében is. „Néhány nappal ezelőtt Nyugat-Európában Marx születésének 200. évfordulójára szobrot emeltek. Azelőtt az ember előtt tisztelegtek, aki nemcsak elméleti alapját dolgozta ki a kommunizmusnak, hanem a fennálló társadalmi és erkölcsi rend kritikáját és az azok megsemmisítését célzó cselekvési tervet is. Egy évszázaddal később ezt a programot valósította meg Magyarországon Rákosi Mátyás. 1948. május 11-én világossá vált a harc az egyház ellen, de ennél is többről volt szó: a közismert egyházi vezető, Ravasz László lemondatása üzenet volt az egész társadalomnak, és az első lépése volt az egyház gettóba szorításának.” Földváryné Kiss Réka hozzátette: az akkori diktatúra a nyelv diktatúrája is volt, amellyel „az egyház hitelességét is ki akarták kezdeni. Klerikális reakciónak nevezték, a haladással szembefordulónak, ezzel a hitében megerősödő, identitását újrafogalmazó református egyház lehetőségei még inkább béklyók közé szorultak.”

Lányi Gábor református lelkész, egyháztörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara egyháztörténeti tanszékének oktatója arról beszélt, mi történt a Ravasz László lemondatását követő évtizedben, Bereczky Albert püspöksége idején. „Egészen a legalsó szintekre, a gyülekezetekig és az egyes emberi sorsokig elhatott a totalitárius államrendszer eszméje és szándéka.” Mint mondta, megesett, hogy az egyházi törvények ellenére érvényesült a pártállami rendszerhez lojális püspök szándéka, hogy a rendszer számára megbízható lelkész kerüljön egy gyülekezet élére, mindez pedig ártatlan emberek meghurcolásával járt és egy ottani presbiter öngyilkosságához vezetett. „A Bereczky-éra nagy bűne, hogy az egyház, amelynek – éppen az akkori püspök szerint – erőt adó otthonnak kellett volna lenni, az átalakulás éveiben a sajátjait taszította ki. Fel kell kutatnunk az akkori nemzedék névtelen mártírjainak feltáratlan történeteit” – hívta fel a figyelmet.

Püspöki beszámolójában Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a római levelet idézve hangsúlyozta: az erősek tartoznak azzal, hogy segítsék az erőtleneket. „Ezt a késztetést ki kell terjesztenünk egyházkerületünk életére is, a nehéz körülmények között szolgálók, a kisebb közösségek megsegítése céljából. Ha nincs meg ez a késztetés, akkor nem hiteles egyik akciónk sem” – fogalmazott.

Bogárdi Szabó István elmondta: 134 dunamelléki gyülekezet jut jelentős állami támogatáshoz, amelyből templomokat, gyülekezeti házakat és parókiákat vásárolnak, építenek, illetve újítanak fel. A kormány tavaly év végén határozott a támogatásról, az egyházvezető szerint ez a gondviselés eszköze, amellyel becsületesen kell gazdálkodniuk.

Ugyancsak állami támogatással országszerte 70-80 óvodát vásárolhat, építhet vagy újíthat fel a református egyház – Dunamelléken csaknem harmincat. A folyamatot a Zsinati Hivatal bonyolítja le, az előkészítés már elkezdődött.

A püspök kifejezte háláját azért, hogy a presbiteri tisztújítások a dunamelléki gyülekezetek döntő többségében harag, sértettség és civakodás nélkül zajlottak, ahol mégsem, ott szerinte a vitatkozó felek nagyobb kárt okoztak a gyülekezetnek, mint amekkora hasznot reméltek, „Istennel szemben pedig egyik félnek sem lehet igaza”.

A közgyűlés egyperces néma főhajtással emlékezett az idén elhunyt Tőkéczki László egyházkerületi főgondnokra és Csörgei Csaba István egyházkerületi világi jegyzőre.

„Egyházunk rendszerváltás utáni időszakának egyik legmeghatározóbb alakja, befolyással bíró értelmiségi tagja volt” – jellemezte a püspök Tőkéczki Lászlót. Mint mondta, hivatása egyik legmeghatározóbb eleme, hogy tanárember volt, aki a rendszerváltás táján önkéntesen oktatott a budapesti teológián, és aki minden megnyilatkozásában követelte az egyházi iskolarendszer folyamatos bővítését, „olyan tanárokkal is, akik egyházunk elkötelezett tagjai hitben és a tradíció megőrzésében is.” Másik meghatározó eleme munkásságának a tehetséggondozás volt. Tőkéczki László nehéz sorsú református gyerekeket támogatott az általa létrehozott alapítvánnyal. „Büszke volt, ha közzétették a kompetenciaméréseket, amelyekből kiderült: lehet, hogy néhány egyházi iskola infrastrukturálisan elmaradott, de a tehetségek szempontjából az élvonalba tartozik.” Bogárdi Szabó István elmondta: a legutóbbi református zsinaton egy tehetséggondozó alapítvány létrehozásáról is tanácskoztak, amely Tőkéczki László nevét viseli majd.

A közgyűlés a Tőkéczki László halálával megüresedett egyházkerületi főgondnoki tisztségre elrendelte a választás kiírását, majd áttekintette a dunamelléki intézmények 2017. évi zárszámadásait, valamint jóváhagyta az egyházmegyék 2018. évi költségvetését és az intézmények jelentéseit.
Szó esett arról a húsvét előtti megállapodásról, amely szerint a magyar állam a Károli Gáspár Református Egyetem infrastrukturális bővítésének céljára átadja a ferencvárosi Kinizsi utca és Lónyay utca sarkán található, évtizedek óta üresen álló egykori BÁV-épületet.
Veres Sándor világi főjegyző, a DRESZKK megbízott főigazgatója elmondta: folytatódik a felújítás a dunamelléki egyházkerület székházában, a mátraházi református üdülő élére pedig továbbra is vezetőt keresnek.
Veres Sándor javasolta a műegyetemi református misszióhoz hasonlóan az ELTE-n és a SOTE-n is egyetemi misszió elindítását.

Mivel Hegedűs Béla korábbi dunamelléki lelkészi főjegyző halálával betöltetlenül maradt a Zsinati Tanács és a Zsinat Gazdasági Bizottságában egy-egy lelkészi hely, ezért a közgyűlés előbbi betöltésére Szabó Ferenc vértesaljai esperest, egyházkerületi főjegyzőt, utóbbira pedig Bán Béla bács-kiskunsági esperest ajánlotta.

 

Képek: Füle Tamás

 

Egyházkerületi Közgyűlés 2018. tavasz