Isten népét nem emberi ígéretek irányítják, hanem az Úr változatlan és bizonyosan beteljesedő ígéretei – fogalmazott évkezdő áhítatában Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző.
Mózes 5. könyvének 11. fejezete alapján elmondta: Isten ígéretei változatlanok és beteljesednek. Hit nélkül azonban nem vehető birtokba az ígéret földje, vagyis mindaz, amit Isten erre az évre készített. Aki megtartja Isten parancsolatait, szereti az Urat és teljes szívből szolgálja, az végül meglátja az áldásokat is. A hívő életben ezzel együtt mindenképpen van magaslat és mélység is – emlékeztetett. Jó hír, hogy „a Szabadító Krisztus, aki maga is az ígéret beteljesítője, most is velünk van, és erőt ad, ezért nem kell attól rettegnünk, hogy mit hoz a jövő. Fontos, hogy egymást se hagyjuk el, hanem közösen járjuk végig az utunkat” – biztatott –, „annak világosságában, hogy ez is a mi Urunk kedves, kegyelmes esztendeje lesz.”

Istennek Dunamelléken is van választott népe és vannak elhívott szolgái – ezért adott hálát köszöntőjében Veres Sándor dunamelléki főgondnok.
A lelki építkezés mellett a ciklusokon átnyúló beruházási-felújítási munkák látható eredményeiről is szólt. Mint mondta, Dunamelléken 2015-ben kezdődött meg a hitéleti célokra használt épületek állapotfelmérése. A cél a lelkipásztorok lakhatási körülményeinek javítása; a templomok és gyülekezeti házak felújítása; valamint új építmények létesítése volt azokon a területeken, ahová nagy számban költöztek reformátusok. Időközben néhány oktatási beruházással is kiegészült a programterv. A beruházásokra missziós szempontok figyelembevételével és meghatározott sorrendben, a magyar kormány támogatásával került sor. A legnagyobb beruházás mind közül a Ráday utca 28. szám alatti építkezés: a kollégium teljes körű újjáépítése mellett az épen maradt szárnyak felújítását is elvégzik. Ennek az évnek a nyarán visszaköltözhetünk a teológia és az egyházkerület otthonába – ígérte a főgondnok. Bármely épületről legyen is szó, a munkálatok során nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra – mondta a főgondnok, majd emlékeztett arra is, hogy a pályázatok benyújtása és az elnyert támogatások felhasználása megfelelő szakmai irányítás, illetve ellenőrzés mellett történik. Veres Sándor beszélt a presbiterek szerepéről is: az elöljárók ugyanis sokat segíthetnek a lelkipásztoroknak a gyülekezeti ingatlanprojektek előkészítésében, és serkenthetik a közösség anyagi felelősségvállalását is, amely lehetővé teszi a településen élők körében végzett missziót.

„Ti vagytok a világ világossága! – mondja Jézus. Nem felszólítás ez, nem is lehetőség, hanem definíció: akár akarjuk, akár nem, különbözünk, és ez kívülről látszik a leginkább” – kezdte újévi köszöntőjét Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. „2021 számomra a hazaérkezés éve volt” – fogalmazott. Megköszönte, hogy bevonódhatott az egyházkerület munkájába, ahol közös nyelvet beszélhet és közös hitben osztozhat a lelkipásztorokkal. Mint mondta, a kulcsszó az együtt. „Az Ige közös megértése, közös tanulmányozása és az ebből következő együtt gondolkodás és együtt cselekvés az, amiben erősödnünk kell újra és újra missziói megbízatásunk, felelősségünk érdekében.”

Bár a járványhelyzet megkerülhetetlen tényező, de a keresztény egyház nem láthat kizárólag legyőzendő külső akadályt ebben – figyelmeztetett az egyházvezető. „Kritikusan szemlélhetjük azt a kijelentést, hogy alig várjuk, hogy visszatérjünk a régi életünkhöz. Mi e helyett vizsgáljuk meg, mire akar minket megtanítani Isten. Az Igéből kell megértenünk az Ő nekünk szóló üzenetét a pandémia kapcsán is, vagyis az új életünket kell akarnunk.”

Az egyházvezető szerint a világméretű krízishelyzetben lássuk meg Isten emberi, bűnös törekvéseket megítélő akaratát, mert az gyógyító ítélet. „Ha meg akarunk gyógyulni, Isten a rosszból is jót tud kihozni.” A püspök szerint az emberi kapcsolatok felértékelődése ilyen érték, ám csak a Krisztussal való kapcsolat erőterében vagyunk képesek a teremtési rend szerint élni, és jól bánni egymással. „Közös veszteségünk, hogy az elmúlt évben két olyan tanító ment el közülünk, mint Szűcs Ferenc professzor és Nagy Péter lelkipásztor, akik a tanítás, a távlatos tisztánlátás szolgálatát végezték el, amire ma is nagy szükségünk lenne.”

A püspök az elmúlt évre visszatekintve felelevenítette a tavaly novemberi lelkészszentelő ünnepi istentiszteletet, amely mint mondta, „sokáig, sokunknak erőforrást jelent a szolgálatban,” hiszen minden eddiginél több, harmincöt lelkipásztor vállára került lelkészi palást. Biztatta a most jelen lévő lelkipásztorokat, hogy ne engedjék, hogy a nyelvi vagy mentalitásbeli generációs különbségek hátrányt jelentsenek szolgálatukban és kollegiális kapcsolataikban.

A Ravasz László felszentelésének századik évfordulója alkalmából tartott tavaly októberi ünnepi konferenciáról Balog Zoltán szintén elismerően beszélt. Előrebocsátotta, hogy minden évben szeretnének hasonló, tudományos igénnyel megrendezett konferenciát tartani az egyházkerület életéhez kapcsolódóan.

Az idei évről szólva bejelentette: 2022 a hitoktatás éve a Zsinati Tanács döntése értelmében. Az egyházvezető Ravasz László püspököt idézte, aki szerint „az egyház jövője a vallásoktatásban van.”

A püspök elmondta: az egyházkerület vezetése támogatja a lelkészkörök fellendülését is. „A lelkészekkel folytatott beszélgetésekben látom a szenvedélyes szolgálatot, a fáradtságot és a bölcs tapasztalatot is – mindegyikre szükség van, de leginkább arra lenne szükség, hogy ezeket közkinccsé tegyük. A lelkipásztor társak megfáradása közös ügy. A másik életének, szolgálatának áldása is. Közös aggodalom, közös hálaadás, közkincs – ezek megosztására elsősorban a lelkészkörök alkalmasak.” A püspök beszélt arról is, hogy a lelkészek hittanórai leterheltsége a találkozók legnagyobb akadálya, majd hozzátette: reméli, szeptembertől minden héten lesz egy olyan napja a lelkészeknek, amikor nincs hittanoktatás, az ilyen napokat pedig többek között ezeknek a találkozóknak szentelhetnék.

A püspök hozzátette: kerületi és országos szinten is olyan lelkigondozói szolgálat kiépítése a cél, amely segítené a lelkipásztorok időszakos visszavonulását, lelki megújulását. Szeretnék, ha a szombatév egyházkerületi szinten mindenhol gördülékenyen bevezethető lenne a Budapest-Északi Református Egyházmegye mintájára.

Balog Zoltán elmondta: a lelkészeknek folyósított jövedelemkiegészítő támogatás jelentősen megemelt összege is a lelkipásztorok tehermentesítését szolgálja. A püspök hangsúlyozta: mindent megtesznek azért, hogy a gyülekezetek még inkább önfenntartóvá váljanak, ugyanakkor azt mondta, az egyházaknak történelmi okokból minden erkölcsi alapjuk megvan ahhoz, hogy az állami támogatást elfogadják. A püspök hangsúlyozta az áldozatkészség és a teherhordozás fontosságát is a gyülekezetek részéről.

Átlagosan harminc százalékkal emelkedtek a hitoktatói óradíjak is – remélhetőleg nem ez az utolsó emelkedés. Ez missziói szempontból is stratégiai jelentőségű, mert a hitoktatásra épülő lassú növekedés a cél, vagyis a gyerekek mellett a szülők, hozzátartozók bevonása az egyházi közösségbe – magyarázta.

A lelkészi „életpálya” szótól többen idegenkednek, így a püspök inkább a „lelkészi hivatás pályaíve” kifejezést ajánlotta, melynek lényege, hogy tervezhetőbbé és biztonságosabbá váljon a lelkipásztor és családja élete, valamint az is egyértelmű legyen, hogy milyen szolgálati kötelességei vannak. Ebben az összefüggésben a püspök beszélt a lelkész-továbbképzés és a lelkészképzés folyamatban lévő reformjáról is. A püspök elmondta, hogy folytatja a gyülekezeti látogatásokat, ám ezeket nem kizárólag valamilyen ünnepi alkalomhoz szeretné kötni, hogy legyen mód a lelkipásztor szolgálatáról és gyülekezet életéről való hosszabb beszélgetésre is. Az egyházkerület elnöksége szeretne találkozni a nyugdíjas lelkipásztorokkal és lelkészözvegyekkel is. Tavasszal a gyülekezetek főgondnokait fogják összehívni értekezletre.

A püspök bejelentette: fel szeretnék lendíteni a budapesti ifjúsági misszió is. A Károli Gáspár Református Egyetemnek ezen túl négy főállású lelkésze lesz, a szolgálati területért Balla Péter, az egyetem lelkiéletéért felelős rektorhelyettes felel. A többi fővárosi egyetemen további öt fő-, valamint két félállású lelkipásztor teljesít majd szolgálatot.

A püspök felhívta a figyelmet az egyház társadalmi szolgálatára is. Mint mondta, az elmúlt években jelentősen megnőtt a házasodási és gyermekvállalási kedv, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy ebben a világban az egyház bizonyságot tegyen az evangéliumról.

Első alkalommal lesz szabadon választott református köztársasági elnöke Magyarországnak Novák Katalin személyében. A püspök kérte a lelkészeket, hogy hordozzák imádságban a leendő közjogi méltóságot, aki az egyház hűséges tagja és a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete.

Előrelépések történtek az üldözött keresztényekkel való kapcsolattartásban és támogatásokban is. Balog Zoltán püspök arról is beszámolt, hogy hamarosan Szíriába látogat egy magyar református delegációval.  

Az újévi lelkészértekezlet fórumbeszélgetéssel folytatódott, ahol szó esett többek között az állam-egyház kapcsolatról, a gyülekezetek anyagi felelősségvállalásának serkentéséről, a fővárosi misszióról, a cigánypasztorációról és az egymásért mondott imádság erejéről is. Lakatos Enikő kórházlelkész elmondta: miközben a járvány miatt csökkent a gyülekezetek látogatottsága, a kórházakban tömegek jelennek meg, akik megszólíthatók lennének, ha lenne elég szolgálattevő.

Balog Zoltán püspök végül arra kérte a lelkészeket, hogy tartsák be a szolgálati utat, vagyis megkereséseiket az esperesi hivatalon keresztül terjesszék fel, mert így átlátható, mi hol történik, és egységesen a @reformatus.hu végződésű e-mail címeiket használják.

„Testvérek, menjünk bátran!” – a közebéd előtt ezzel az énekkel zárult az újévi találkozó.

Képek: Füle Tamás