Harmadik alkalommal kerül sor a Mindenki Születésnapja életvédő sétára 2026. szeptember 12-én. Az esemény arra szeretné felhívni a társadalom figyelmét, hogy a várva várt és a váratlanul érkező gyermekek egyaránt szeretettel fogadhatók, hogy a családoknak akkor is van hová fordulniuk, amikor a gyermekvállalás nehézségekkel jár, és az abortusz megkönnyítése nem valódi segítségnyújtás egy válsághelyzetbe került várandós édesanya számára. A szervezők hangsúlyozzák: az emberi életet a fogantatástól kezdve értéknek tekintik és nem szeretnék, hogy a jelenlegi életvédelmi szabályok gyengüljenek, inkább azt, hogy az édesanyák és a családok ne maradjanak magukra a terhekkel és nehéz helyzetükkel, hanem bővüljenek számukra az elérhető támogatási lehetőségek.

Mindenkit szeretettel várnak szeptember 12-én, szombaton 10 órára Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elé. A séta a Széchenyi István térről indul, áthalad a Lánchídon, majd a Tabánban ér véget. A végállomáson színpadi beszédek, művészi produkciók, családi programok és „születésnapi” torta várják a résztvevőket. Fellép Malek Andrea színésznő, énekesnő; Pál Eszter népdalénekes; Lackfi János író, költő; Zámbori Soma színművész és Gável András zenész. Lackfi János a rendezvény témájára írt versét is előadja. A felszólalók között lesz Olaj Anett, az abortusz.hu létrehozója; valamint Kiss Teodóra, az Örökké-Haza Egyesület alapítója. A rendezvény hátteréről, kontextusáról a református Szemkeő Gáborral, a Mindenki Születésnapja Alapítvány alapítójával beszélgettünk.



A születésnap pozitív üzenete
„A Mindenki Születésnapja Alapítvány körülbelül négy évvel ezelőtt jött létre abból a célból, hogy a külföldi példák után Magyarországon is megvalósuljon egy olyan életpárti menet, amely pártpolitikától független, szekuláris üzenetet közvetít, hogy szélesebb körben tudjanak az emberek az életvédelemről beszélgetni” – fogalmazta meg küldetésük lényegét Szemkeő Gábor. Szervezetük teljesen önkéntes alapon működik, és bár együttműködnek más életvédő szervezetekkel, a séták szervezésének oroszlánrészét ők maguk végzik, sokak önkéntes munkájával és támogatásával. „Idén a korábbi két sétánknál nagyobb megmozdulásra készülünk, mivel azt tapasztaltuk, hogy a közbeszédben ismét napirendre kerültek az abortusz szabályozásával kapcsolatos viták.”

A szervező kifejtette: ez a rendezvény a magzatokért szól, aki nem tudják saját magukat megvédeni, nem tudnak magukért kiállni, ezért fontos, hogy valaki felszólaljon az életükért és az őket is megillető alapvető emberi jogokért. „Azért adtuk a sétának azt a nevet, hogy Mindenki Születésnapja, mert mindenki megérdemli, hogy legyen születésnapja. A születésnap egy pozitív fogalom, amelyhez bárki könnyen tud kapcsolódni: van egy nap az évben, amikor az ember csak örül az életnek, és a szerettei is az övének. Még ha vannak is nehézségek és konfliktusok, aznap az ember azt félreteszi, hogy az életet ünnepelje. Ez az a pozitív üzenet, amivel véleményünk szerint meg lehet szólítani másokat, és ezzel szeretnénk eljuttatni sokakhoz életvédő üzenetünket.”



Van segítség és kiút
Az alapítvány fő fókusza ugyan a séta, de vannak év közbeni programjaik is, továbbá igyekeznek minél több helyen alapos tájékoztatást adni az életvédelemmel kapcsolatban, mert úgy látják, nagyon sok tévinformáció is kering a témában. „Nem célunk, hogy az életvédelem teljes spektrumát lefedjük, hiszen megvannak erre a különböző szervezetek. Mi elsősorban a széles társadalmi tömegek felé való kommunikációért felelünk, azt látjuk elhívásunknak, és a párbeszédet próbáljuk elősegíteni. Ugyanakkor segítünk például összekötni a krízishelyzetben lévő nőket, kismamákat olyan alapítvánnyal vagy más szervezettel, akinek az adott segítségnyújtás van a fókuszában. Volt már rá példa, hogy sikerült ilyen módon hozzájárulnunk ahhoz, hogy a magzatot megtartsák.”

Szemkeő Gábor szerint sok esetben jogosnak bizonyul az a világi kritika, hogy egyes keresztyének csak „kikényszerítik” az édesanyából a kisgyereket és azután segítség nélkül hagyják. Alapítványuk elkötelezett abban, hogy ez ne így legyen, és minden felületükön felhívják a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek kutat kínálhatnak egy-egy speciális krízishelyzetre. „Nem hagyhatjuk magukra a nőket a problémáikkal, szükség van például a nap huszonnégy órájában hívható telefonszámokra, ahol segítséget vagy tájékoztatást kérhetnek, szükség van arra, hogy legyen, aki a születés után is nyomon követi az édesanyák és a babák a sorsát, vagy aki az örökbeadás kérdésében tud eligazítást nyújtani, és mindig szükség van mentális és lelki támogatás felajánlására is.”

Úgy látja, ezen a téren is sok tennivaló van még, és sokkal több anyagi forrásra és állami segítségre lenne szükség ahhoz, hogy egy jól működő támogatási rendszer álljon minden rászoruló segítségére. Az viszont reménységgel tölti el, hogy egyre több ember érzékeli ennek a problémának a súlyát, és egyre többekhez jutnak el ezek az információk. Márpedig érdemi változás az abortuszok számának csökkenésében akkor lesz, ha mindebben egyre többen ismerik fel személyes felelősségüket. „Az életvédelem kapcsán többször eszembe jutott Pál apostol rómaiakhoz írt levele 15. fejezetéből az 1. vers: »Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.« Ez nagyon szépen megfogalmazza, hogy mi is valójában a felelősségünk e téren.”



Párbeszéd ingoványos talajon
Szemkeő Gábor kifejtette: az abortusz kérdésköre intim dolog, rengeteg embert érint és borzasztó mély sebeket hordoz ennek kapcsán a társadalmunk, hiszen nagyon sok család személyes történetének a része. „A téma erős érzelmeket generál és ingoványos talajnak számít, ezért sokan nem mernek róla beszélni vagy felvállalni mások előtt a véleményüket. Mi azért dolgozunk, hogy egy olyan országban éljünk, ahol erről szabadon lehet társadalmi szintű párbeszédet folytatni. Ennek egyik kulcsa talán az lehet, hogy harag és indulat helyett féltő szeretettel kell megszólalni, hogy mindenki azt érezze, nem akarunk senkit sem támadni vagy megbélyegezni, hanem elsősorban valakikért dolgozunk: a még meg nem született, de potenciálisan megszülethető új életekért.”

A párbeszéd érdekében terveznek egy közvélemény-kutatást is arról, hogy mit gondolnak az emberek az életvédelemről és az abortuszról, hogy világos képet kapjanak a jelenlegi helyzetről. Ami pedig a szemléletformálást illeti, úgy látják, hogy sokkal nagyobb eséllyel tudják elérni, hogy az emberek árnyaltabban gondolkodjanak minderről, ha az emberi élet méltóságát sikerülne szélesebb körben elismertetni. „Nyilván érdemi segítségnyújtás nélkül minden párbeszédre törekvő kísérlet teljesen hiteltelen lenne. Látnia kell az abortuszban gondolkodó édesanyáknak, hogy szeretve vannak, hogy van segítség, mert így juthatnak el odáig, hogy megtartsák a gyermekeket. A sétán sok olyan alapítvány standja felkereshető lesz, akik segíteni tudnak rajtuk. Mindenkit arra bátorítunk, hogy keresse fel őket!”

Barna Bálint
Képek: Mindenki Születésnapja Alapítvány