A Baranyai Programtanács elmúlt évi munkájának értékelése és a jövőbeni tervek is szerepeltek annak a kétnapos találkozónak a napirendi pontjai között, amelyre a Dunamelléki Református Egyházkerület elnöksége hívta meg a baranyai egyházmegye lelkipásztorait és főgondnokait a balatonszárszói SDG Hotel és Konferenciaközpontba február 25-26-án. Imaközösség, fórum- és csoportbeszélgetések is gazdagították az összejövetelt, ahol konkrét szándékokat is megfogalmaztak az egyházmegyében végrehajtandó reformokról.

Kereszt nélkül nincs feltámadás!
„Jézus soha nem késett és soha nem sietett el semmit. Egy dolog irányította: az Atya akarata” – fogalmazott igei bevezetőjében Somogyi Péter egyházkerületi lelkészi főjegyző. Az aznapra kijelölt igeszakaszt, Máté evangéliuma 16. részének 24-25. verseit olvasta fel:

„Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt.”

Somogyi Péter visszatekintett a baranyai egyházmegye elmúlt évére, melyet a meghiúsult esperesválasztás utáni konfliktusok feloldására az „elengedés évének” nyilvánítottak. Emlékeztett: a lelkész-gondnoki közösség akkor léphet előre az egyházmegye jövőjét formáló tervek megvalósításában, ha „felveszi a keresztjét.” „A kereszt feltétlenül benne van Jézus követésében – épp ez visz el a feltámadásig. Ne hárítsuk el magunktól csak azért, mert áldozattal jár! A kereszthordozásnak része, hogy ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők, ahogy Pál apostol mondja. Ha Lélek által élünk, éljünk is a Lélek szerint, hiszen nemcsak üdvösségünk, de rendeltetésünk is van.”

Közös megoldás van születőben
Arra a kérdésre, hogy hol tartanak most, az egyházmegye számos nehézségére megoldási javaslatokat nyújtó Baranya-program kidolgozását követően, a lelkipásztorok és a gondnokok egyöntetűen előrelépésről beszéltek. Tisztázódott, kinek mi lesz a dolga, milyen eszközigényei, személyi feltételei lesznek egy-egy szolgálatnak. Egyikük úgy fogalmazott: emiatt már nemcsak lelkipásztor szeret lenni, hanem baranyai lelkipásztor is.

A lelkészek és gondnokok értékelését a Baranya-programról ebben a cikkünkben olvashatja. >>>

„Különös egybehangolódottság érzékelhető az általános egyházi közhangulatban – ezt az állapotot nevezzük kairosznak, kegyelmi időnek, amelyet érdemes megragadni” – fogalmazott előadásában Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor.
Az egyház Missziói Szolgálatának stratégiai főigazgató-helyettese úgy véli, a Magyarországi Református Egyházban több mint harminc éves késéssel ugyan, de a rendszerváltás folyamata zajlik épp. „Ennek határozott jelei, hogy tavasszal új egyházalkotmányunk születik, alapvető egyházi törvényeink újulnak meg sorra, az országos egyházi szervezet pedig új rendszerezettség szerint működik” – sorolta.

A lelkipásztor a kis gyülekezetek missziói szolgálatáról tartott előadásában hangsúlyozta: a gyülekezetépítésnek vannak általános alapelvei, ezért érdemes saját koncepciót kidolgozni, ugyanakkor csakis a helyi viszonyokra való tekintettel. „Számot kell vetnünk saját hitelességünkkel is: azt hirdetjük-e, amit élünk, vagy sem. A saját magunk által kidolgozott keretrendszer segít nyomon követni, mihez képest és hol tartunk, ezzel megelőzhetjük a kiégést is” – emlékeztetett.

Hajdú Zoltán Levente előadásának teljes szövegét hamarosan olvashatják portálunkon.

Az elengedés éve után
Balog Zoltán dunamelléki püspök az elmúlt év eseményeit felidézve elmondta: az érvénytelenített esperesválasztást csaknem egy évvel ezelőtt az első balatonszárszói találkozó követte. Akkor a baranyai szolgálattevők az egyházkerület elnökségével együtt elhatározták: az elengedés jegyében a mélyebben húzódó, nagyrészt strukturális eredetű problémák feltárásának és megoldási javaslatok kidolgozásának szentelik az előttük álló évet. Az egyházmegye saját vezetését az egyházkerületre ruházta át, a kerület vezetése pedig átmenetileg a Budapest-Északi Református Egyházmegye gondjaira bízta a baranyai egyházmegye ügyvivői irányítását. Ezt a két egyházmegye közötti több évtizedes partneri kapcsolat is indokolta. Eközben megalakították a baranyai egyházmegye lelkészeiből, presbitereiből és az egyházkerület vezetéséből álló Baranyai Programtanácsot, amely tizenegy alkalommal találkozott az elmúlt tíz hónapban. Az egyházvezető köszönetet mondott a közös munkában részt vevőknek, majd lezárta az elengedés évét, egyúttal megnyitotta a „megragadás esztendejét.”

Gondozó egyházközségek
Eközben a Magyarországi Református Egyház Zsinata törvénybe iktatott egy új gyülekezeti kategóriát, a gondozó egyházközségét. „Az elnevezés arra utal, hogy Krisztus, az egyháztest feje általunk különös figyelemmel veszi gondozásba ezeket a közösségeket.” A püspök hangsúlyozta: a strukturális átalakítást szükségessé tevő létszámcsökkenésben a legnagyobb szerepet a demográfiai változás, az ipartelepítések és a történelmi-politikai tényezők játszották, mindez a hivatásukat hűségesen betöltő lelkipásztorok szolgálatára is hatással volt.

A megragadás éve
Balog Zoltán püspök hangsúlyozta: először mindig az emberi kapcsolatokba kell fektetni. „Hiába áll elő a szükséges anyagi fedezet, a felülről jövő szándék, a jogi szabályozás megváltozása – valódi változás csak akkor történhet, ha van emberi erőforrás, lelki megújulás, összefogás, ha szót tudunk egymással érteni.” Megerősítette azt is: aki az elmúlt évtizedek nehézségei közepette a baranyai egyházmegye lelkipásztora maradt, az hitben fogant döntés hozott, ezért a püspök azt kérte a lelkipásztoroktól, újítsák meg ezt a döntésüket a maradásról. „Ha itt maradunk és együtt akarunk szolgálni, az lesz az igazi sikere a Baranya-programnak.”

Sáfárság és szolidaritás
Az Istentől kapott javakon való hű sáfárságot és az egymás iránti szolidaritás szükségességét hangsúlyozta Bereczky Ildikó, a Baranya-program koordinátora, amikor ismertette azt a hét baranyai körzetet, amelyben missziói és gondozó egyházközségi státuszokat is létrehoznának.

Mint mondta, az elmúlt évtizedekben az okozta a legnagyobb problémát, hogy a baranyai egyházmegye gyülekezetei egyfajta diaszpórában éltek, de népegyházi keretben, azaz a struktúra nem követte a társadalmi változásokat – az új gyülekezeti kategória ezért is vált szükségessé. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy az egyház nem mennyiségi, hanem minőségi kategória. „Ahol ketten vagy hárman Krisztus nevében összejönnek, ott Ő ígérete szerint jelen van; ahol Krisztus, ott az egyház. A kicsiny egyház is teljesen egyház, még ha nem is a teljes egyház.”

Valódi, fenntartható összefogás
A társadalmi-missziós tendenciák és a közigazgatási egységek figyelembevételével hét nagyobb körzetet körvonalazott az egyházmegyében a Baranyai Programtanács. A körzet nevét adó gondozó központ az a kisváros, ahol a legélénkebb az élet. Elképzelésük szerint az egy-egy körzethez tartozó, különböző típusú egyházközségek – amelyek lelkészkörök is egyben – közösen kialakított, éves missziói program szerint működnének együtt. A cél a hatékonyabb gyülekezetgondozó és missziói munka. Szükséges a körzetekben az egymásért vállalt szolidaritás serkentése a közösen végzett evangélizációs, gyermek-, ifjúsági, bibliaköri, diakóniai és egyéb szolgálatokkal, amelyek segítségével a legkisebb településeken élőket is felkarolhatják.

Hittanoktatók szolgálatban
Ott, ahol szükséges, az egyházkerület biztosítja az újonnan szolgálatba álló hittanoktató, missziói lelkész, esetleg diakónus fizetését, csakúgy, mint a hiányzó szolgálati autókat, lakhatást. A hittanoktatók harminc százalékos béremelése azt a célt szolgálja, hogy munkájuk számukra is önálló egzisztenciát teremtsen. Ezzel biztosítaná az egyházkerület, hogy legyen elegendő hittanoktató, a lelkészek válláról pedig lekerüljön a hittanoktatás nagyobb része. Ők így a gyülekezetgondozás egyéb, más által el nem végezhető feladataira figyelhetnének, úgy, mint az igei szolgálat, lelkigondozás, családlátogatás. A lelkészek jövedelemkiegészítő támogatásának emelése révén a kieső hittanórák miatt sem érné őket anyagi hátrány.

A döntés hátteréről bővebben olvashatnak korábbi írásunkban.

A baranyai lelkész-főgondnoki testület által egyhangúlag jóváhagyott terv akkor lép hatályba, ha ezután a helyi presbiteri gyűléseken, egyházközségi közgyűléseken hozott határozatokat elfogadja az egyházmegyei tanács, majd az egyházkerületi közgyűlés.

Felmérték az ingatlanokat
A találkozón ismertették a baranyai gyülekezi ingatlanjainak átfogó állapotfelmérésének eredményeit is. Még tavaly nyáron, az egyházkerület megbízásából műszaki ellenőrök és statikusok egységes kérdőív alapján osztályozni kezdték az ingatlanokat, és javaslatokat is megfogalmaztak a karbantartási-felújítási munkálatokra, valamint a használatbavétel lehetséges módjaira vonatkozóan. Felmérték az orgonák állapotát, valamint a telkek rendezettségét és a közműveket is. A templomokról, parókiákról, gyülekezeti házakról, tanodákról, iskolákról és a használaton kívüli telkekről adatbázis és állapottérkép is készül majd. Mint kiderült, a parókiák és gyülekezeti házak között kevés a műemlék, a jellemzően a 13. és a 19. század között épült 113 baranyai templom nyolcvan százaléka azonban műemléki, húsz százalékuk pedig helyi védelem alatt áll, és csupán tíz százalékuk nem szorul semmilyen felújításra. A parókiák és gyülekezeti házak több mint fele kisebb-nagyobb felújítást követően lakhatásra is alkalmas.

Emlékhely és ifjúsági szállás
Szabó Márton beruházási főigazgató-helyettes arról számolt be, hogy az egyes épületek szálláshellyé alakíthatók vagy más turisztikai célokra is alkalmassá tehetők. Többek között Kákicsi Kiss Géza egykori református lelkész, az Ormánság elkötelezett kutatójának valamikori parókiáját is szeretnék így felújítani. Az emlékszoba mellett a pajtában közösségi térrel és emeleti, hálózsákos szálláshellyel ellátott ifjúsági táborhelyet hoznának létre. A templomot bejárhatóvá alakítanák, egyfajta szimbolikus helyszínné alakítva a gyülekezeti központot.

Ingatlankezelőt hoznának létre
Veres Sándor egyházkerületi főgondnok elmondta: a továbbiakban szükség van egy baranyai infrastruktúra- és ingatlankezelő szervezet felállítására is. A gyülekezetek részben önfenntartók, de a felújításokhoz szükséges gazdálkodás az egyházkerület feladata, mert ez óriási terhet ró a közösségekre, és eddig is elvonta az erőforrásokat a missziói munkától. Biztosította azonban a lelkészeket és gondnokokat arról is, hogy amit ezzel nyernek, az a gyülekezetük életét gazdagítja majd.

Elhalasztják az esperesválasztást
Habár március végén letelik az az év, amíg a baranyai egyházmegye ügyviteli feladatait – saját esperes híján – a Budapest-Északi Református Egyházmegye elnöksége látta el, a Baranya-program zavartalan megvalósítása érdekében az egyházmegye lelkész-gondnoki közössége egyöntetűen (egy tartózkodással) kiállt Balog Zoltán püspök javaslata mellett, miszerint csak azután írják ki az esperesválasztást, miután megalakultak az új egyházközségek. A három hónapos választási folyamatot ezután, várhatóan szeptemberben indítanák el. Addig továbbra is Szloboda József budapest-északi esperes és Gyügyei Attila budapest-északi főgondnok látná el az ügyvivői feladatokat a baranyai egyházmegyében. A találkozó óta az egyházkerület elnöksége meghozta ennek megfelelő határozatát.

Képek: Füle Tamás

Kapcsolódó cikkünk:

"Szeretek baranyai lelkész lenni"
Megbecsülve érzik magukat, és a jövőről alkotott képük is reményteljesebb – erről számoltak be a baranyai lelkészek és főgondnokok február utolsó hétvégéjén a dunamelléki egyházkerület elnökségével közös balatonszárszói találkozójukon.