Magyarnak lenni lehetőség

Vajon milyen lehet a magyarság lelki arca? – ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Harkányi Szabadegyetem, amely tizenkettedik alkalommal nyitotta meg kapuit az elmúlt hét végén. A hatnapos rendezvény témája idén a hungarikumok.

Magyarnak lenni nem átok, hanem lehetőség – e szavakkal nyitotta meg a 12. Harkányi Szabadegyetemet pénteken a rendezvény házigazdája, Bereczky Ildikó református lelkész. Mint mondta, a hungarikumok bemutatásával e napokban a magyar nemzetben rejlő értékek sokféleségét és gazdagságát kívánják megmutatni az érdeklődőknek azzal a céllal, hogy önazonosságukat ezeken keresztül határozzák meg.
A szabadegyetem ötlete a tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetem mintájára született Harkány polgármestere és református lelkipásztora összefogásával. „Az összmagyarságot érintő kérdések kerülnek itt terítékre, és ebben nekünk geopolitikai helyzetünknél fogva is őrszerepünk van” – mondta Bereczky Ildikó.

A rendezvény szellemiségét a nemzeti és a keresztyén identitás összefonódása jellemzi, ám a programokon gyülekezeti tagok és egyházi kötődéssel nem rendelkezők egyaránt részt vesznek. „Aki misszionál, azért teszi, mert szeretné másokkal is megosztani azt a pluszt, amije van. A keresztyén értékek és a világlátásunkat alakító irodalmi és zeneművek másokat is megajándékozhatnak, különösen azokat, akik nem ismerik ezeket.
A szabadegyetemen olyan világhírű zenekarok lépnek fel, mint a Sebő Együttes vagy a Kaláka, és olyan ikonikus alakok, mint Berecz András mesemondó vagy Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató. A keresztyénség, a népi kultúra, a magyarság szellemi termékei és tudományos vívmányai, a sportteljesítmények mind a hazaszeretetet munkálják. Ez hozzátartozik a misszióhoz, hiszen a keresztyén ember komplex személyiség” – fogalmazott a lelkipásztor.

Ahogy Istent és egymást, úgy a hazát is meg kell tanulnunk szeretni – tette hozzá Bereczky Ildikó. „Kálvin szerint az istenismeret és az önismeret együtt jár. Ezek nélkül nincs helyes identitás, nem tudjuk, kik vagyunk és kihez tartozunk. A magyarság lelki arcában ott van a Krisztus-arc is.”
Az idei Harkányi Szabadegyetem témája a hungarikumok. A szombati hagyományőrző napon népi mesterségekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők, helyi gazdától hallhattak a szürkemarha-tenyésztésről és kóstolhattak szürkemarhából készült ételeket is, valamint megismerkedhettek a baranyai háztáji baromfi fajtával. Györffy-Villám András mestersolymász történelmi solymászbemutatót, a Megyer Törzs Déli Gyepűvédői Lovas Hagyományőrző Egyesület Pámer László vezetésével pedig lovasíjász-bemutatót tartottak. A fiatal hagyományőrzők a sztyeppei lovas íjászatból adtak ízelítőt, felidézve a hunok, a szkíták, az avarok, a kunok és a jászok harcmodorát, majd több, hadgyakorlatul szolgáló korabeli lovasjátékot is bemutattak.
A kétezres évek elején induló hungarikummozgalomról Antal Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztály vezetője szólt előadásában.
A 2012-es hungarikumtörvényt ötpárti egyetértéssel fogadta el az országgyűlés – mondta.
„A hungarikum szó kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságaival, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.” Az egészség és életmód területén ilyen például a Béres Csepp vagy a Magyar Védőnői Szolgálat, melyekről szintén szó esik az idei Harkányi Szabadegyetemen.

A jellegzetesen magyar termékek értékké nyilvánítására bárki tehet javaslatot. Először a települési vagy tájegységi értéktárba kerülhetnek be a javasolt termék, amelyet ettől fogva nemzeti értékként tartanak számon. Ha viszont jelentősége túlmutat az adott településen, akkor az a megyei értéktárba is bekerülhet – magyarázta. Ezen felül része lehet a magyar értéktárnak is, amennyiben a Hungarikum Bizottság kiemelkedő nemzeti értéknek nyilvánítja. A Nemzeti Értékpiramis csúcsán a hungarikumok állnak. Jelenleg 60 érték tartozik ezek közé, legnagyobbrészt a kulturális élet, valamint az agrár- és élelmiszergazdaság területéről. Ezen kívül az egészség és életmód, az épített környezet, az ipari és műszaki megoldások, a természeti környezet, a sport, valamint a turizmus és vendéglátás szegmenseibe tartozó termékek lehetnek hungarikumok.

Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora arra biztatta a résztvevőket, hogy kezdeményezzék településükön helyi értéktár létrehozását. „Sokszor nagyra becsüljük a nagyobb települések nevezetességeit, de nem vesszük észre, hogy mennyi érték van közvetlen közelünkben. Érdemes feltenni a kérdést magunknak, miért érdemes itt élni, mit mutatnánk meg először egy vendégnek. A helyi képviselőtestület létrehozhat egy helyi értéktárat, majd iskolákkal, egyházakkal, civil szervezetekkel együtt gondolkodva összegyűjthetjük értékeinket. Jó, ha valódi mozgalommal jár értékeink feltérképezése, ha például falunapjainkon megjelennek jellegzetes ételeink, hagyományaink. Saját kirakatunkat építjük a minőségi és általunk szeretett termékekkel.”

A szabadegyetem programja vasárnap istentisztelettel folytatódott. Balog Zoltán református lelkész, emberierőforrás-miniszter János első levele 5. részének 4. verse alapján hirdetett Igét: Mert aki Istentől született, az legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. 

Az igehirdető azt mondta: nem csupán valamifajta általános hitről, hanem a Jézus Krisztusba vetett hitről, vagy más szóval bizalomról beszél az apostol. „Ez a hit nem hiszékenység, mint aminek a felvilágosodás óta bélyegezték. Nem tudáspótlék, ami – mint mondják – azoknak jut, akik nem elég bátrak gondolkodni ahhoz, hogy megkérdőjelezzék és visszautasítsák az előző nemzedékek tudását.”

Istenről a Názáreti Jézus ad hiteles képet – tette hozzá. Az Ő halála és élete által születik az a bizalom, amely először a mi életünkben győzi le a bűn hatalmát, és csak azután a világban. „Jézus Krisztus győzelme az a mérce, amelyen a saját győzelmeinket érdemes mérni. Akárcsak azt, amit a szeretetről gondolunk, hiszen az győz, aki úgy szeret, mint Jézus. Nem a szeretet az isten, hanem az Isten szeretet – mondja az apostol.”

Balog Zoltán szólt arról is, hogy az Ószövetségben Izrael története a környező népek között arról szólt, melyikük istene az igazi Isten. Ez igaz a mi életünkre, amelyben szintén bálvánnyá válhat mindaz, amiben bízunk, többek között a pénz, a hatalom, az erő vagy a szexualitás. „Jézus Krisztus azonban nem azért jött, hogy vonzóbbnak tűnő ajánlatokkal versenyezzen, hanem azért, hogy szabadságot adjon nekünk, hogy dönteni tudjunk mellette. Az önzetlen szeretet ezt jelenti részéről: odaadja nekünk a döntést, és amit ő ad mellé, az nem más, mint az áldozat – maga Jézus Krisztus.”

Mivel Isten nem akar konkurencia lenni, így felszabadulhatunk arra, hogy embertársainkat se tekintsük annak – tette hozzá a lelkipásztor. „Az Isten–ember kapcsolat mindig háromszögletű, a harmadik fél az embertársunk. Egymás számára vagyunk teremtve. A keresztyén hit győzelme tehát a keresztyén közösségben van, a Krisztus-követők összetartozásában.”

A reformáció közelgő ötszáz éves évfordulójára készülve különleges példányokat is bemutató bibliakiállítás nyílt a harkányi református templomban.
A Pécsi Református Kollégium könyvtárának tulajdonát képező tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. „Néhány nappal ezelőtt Svédországban Ferenc pápa történelmi megállapítást tett: Luther és a reformáció pozitív mértékben járult hozzá az egyetemes egyház történelméhez, a katolikus egyházat is újra a Szentírás felé fordítva" – mondta. "Akik ma itt, Harkányban együtt vagyunk, katolikusok és protestánsok, az anyanyelvű Szentírást ugyancsak legfontosabb kincsünkként tartjuk számon.”

Az államtitkár beszélt a gyűjtemény egyik ritkaságáról, egy kissé megrongálódott 1590-es eredeti vizsolyi bibliáról is. A Károli-biblia jelentőségéről szólva elmondta, a magyar nyelvű teljes Szentírást kinyomtatását követően az ország minden nagy gyülekezetébe eljuttatták, így azt az anyanyelvű istentiszteleten használhatták. Korábban ugyanis latin nyelvből fordították a tárgyalt igehelyeket a prédikátorok.
A kiállításon a többi közt megtekinthető az első teljes, magyar nyelvű, katolikus biblia, a Káldi György-féle fordítás; a Váradi Biblia, a 150 zsoltárral kiegészített pozsonyi biblia egy-egy példánya, valamint Misztótfalusi Kis Miklós Aranyas Bibliájának faximile kiadása is. Emellett hitvallási könyvek, istentiszteleti rendtartások is szerepelnek a gyűjteményben a 16. század végétől egészen a 18. századig. „Tekintélyes gondolkodók egyöntetű megállapítása szerint ha nem lett volna reformáció Magyarországon, akkor minden bizonnyal ma nem magyarul beszélnénk. A 16. századi egyházi megújító áramlat a humanizmussal együtt ugyanis megváltoztatta a három részre szakadt Magyarország lelkületét. Konokul ragaszkodóvá tette a magyarságot az anyanyelvhez, és hozzájárult az anyanyelv irodalmi megújításához. Megmaradásunk legfőbb záloga az egységes magyar nyelv reprezentálása lett, amelyet a magyar nyelvű Biblia tett lehetővé. Az pedig a könyvnyomtatásnak köszönhetően idővel nemcsak valamennyi egyházi közösséghez, hanem az összes családhoz is eljuthatott” – zárta gondolatait Hoppál Péter.
A Harkányi Szabadegyetem kezdő napjaiban Csorba László történész gróf Széchenyi István szellemi hagyatékáról tartott előadást, Varga János mérnöktanár Neumann János életművéről emlékezett meg. Fáyné Tornóczky Judit csipkekészítő a hunnia csipkéről, Sebő Ferenc pedig a táncházmozgalomról beszélt. Szabó András irodalomtörténész a Vizsolyi Bibliáról, Fazekas István drámaíró, költő pedig a Stádium folyóiratról szólt. Az esték koncertekkel zárultak, fellépett Vesztergám Miklós tárogatóművész, a Sebő Együttes és a Kaláka is.

A Harkányi Szabadegyetem valamennyi főelőadásáról készül videofelvétel, ezeket később a Parókia portál YouTube-csatornáján tekinthetik meg.

Képek: Füle Tamás

XII. Harkányi Szabadegyetem