Mit jelent főgondnoknak lenni, sáfárkodni és hogyan lehet ezeket a fogalmakat jelentéssel megtölteni? Ehhez hasonló témákról esett szó a Ráday Gyülekezeti napon tartott dunamelléki főgondnokjelölti beszélgetésen 2026. október 3-án a Kecskeméti Református Gimnázium dísztermében.

A moderátor Bella Violetta református lelkipásztor, a Kálvin tér főszerkesztője volt. Rajta kívül a jelenlévők is kérdezhették a hivatalos dunamelléki főgondnokjelölteket, Brandenburg Sándort, a Budapest-Déli Református Egyházmegye főgondnokát, Szalai Zsoltot, a Szentendrei Református Egyházközség főgondokát, valamint Szathmáry Gergelyt, a Dunamelléki Református Egyházkerület presbiteri főjegyzőjét.
A beszélgetés közös imádsággal kezdődött és zárult, amelyet Hamarné Neuhauser Ágnes kecskeméti főgondnokhelyettes vezetett.

Brandenburg Sándor a beszélgetés vége felé jelentette be, hogy visszalép a hivatalos egyházkerületi főgondokjelöltségtől, és arra kérte a választási bizottságot, hogy a neve ne szerepeljen a szavazólapon.

Beszámolónkban a teljesség kedvéért helyet adunk Brandenburg Sándor elhangzott gondolatainak is. A kérdésekre adott válaszokat nem időrendben, hanem tematikus csoportosításban foglaljuk össze.

Eddigi utak
A jelölteket az őket formáló élményeik mellett kérdezték arról is, hogy volt-e olyan nehéz időszakuk, amelynek a tanulságai hozzáadtak ahhoz, hogy milyen vezetők lettek.

Szathmáry Gergely ennek kapcsán kifejtette, hogy az ember akkor kap igazi fejlődést ajándékba, ha tanul a hibáiból, az pedig már önmagában egy tanulási folyamat, ha el tudja fogadni, hogy előbb-utóbb hibázni fog. Ezért is fontos számára, hogy közösségben hozzon döntéseket. Nagy tanulságnak tartja az is, hogy egy-egy konfliktusba ki milyen módon áll bele: eteti-e a lángot vagy megnyugvást hoz. Fontos számára az emberi hang és a tisztelet megadása a legnagyobb vitákban is, akárcsak az önmérséklet, amely mindig a jó irányba mutat. A dunamelléki főjegyző úgy látja, hogy Isten olyan küldetéses életre hívta őt, amely során mindig közösségekkel kell foglalkoznia, és nem csak egyházi szolgálataira tekintett így, de remeteszőlősi polgármesteri hivatására is. A kerületi főgondnokjelöltsége kapcsán azt is kiemelte, hogy külső és belső elhívása egyaránt megtörtént.

Szalai Zsolt hazai és nemzetközi vezetési tanácsadóként és mentorként vallja, hogy a tanulási folyamatok készítenek fel minket a vezetésre. Mélypontként élte meg, amikor tizenkét és fél évvel ezelőtt az általa vezetett hazai középméretű bank több más bankkal és magánszeméllyel együtt kárvallottja lett egy befektetési szolgáltató által elkövetett csalásnak. Emiatt – korrekt keretek között és végkielégítést kapva – meg kellett válnia a munkájától és a nagy sajtónyivánosságot kapott ügy kapcsán beidézték tanúként. Akkor megélte, hogy Jézus odavonzza magához és egy másik útra hívja, megerősítve őt akkori presbiteri és gondnoki szolgálatában. Később szentendrei főgondnok lett, a KEVE Társaság elnöke és más szolgálatokat is vállalt, mert környezete többet bízott rá. Isten megmutatta neki, hogy építeni fog rá a jövőben, és erről tanúskodtak későbbi szolgálatai is.

Brandenburg Sándor kifejtette: tőle idegen az, hogy magáról beszéljen és az életéről osszon meg részleteket, de úgy gondolja, hogy ez reformátusságunktól is távol áll. Szerinte azon, aki nem veszi félvállról a munkáját és az életét, a környezete észreveszi, hogy hogyan változott a konfliktusokban. Azt szeretné, ha a jelöltek inkább abban mérettetnének meg, hogy mit tettek az egyházunkért. Fontosnak tartja annak a kérdését, hogy mennyire vagyunk önazonosak otthon, a gyülekezetben, a munkahelyünkön vagy a közegyházban; ezért először családunkban legyen hiteles az életünk, így leszünk hitelesek közösségeinkben.

A főgondnoki szerepfelfogásról
Arról, hogy mit jelent számukra a főgondnoki szolgálat, Szalai Zsolt kifejtette: nem fél beleállni a szolgálattal járó feladatokba, de szeretné ezekbe jobban bevonni a gyülekezeti tapasztalatokat is. Mindenekelőtt meg kell érteniük, hogy melyik gyülekezet pontosan milyen helyzetben van, mire van szüksége, és ebben a kerület hogyan tudna segíteni.

Szathmáry Gergely azt emelte ki, hogy a főgondnok elsősorban a püspök elnöktársa. Vitatja azt az elképzelést, hogy egy főgondnoknak ellensúlyt kellene tartania a püspökkel szemben, de egymás tükörképeinek sem kell lenniük. Szerinte ebben a két pozícióban testvérekként és harcostársakként kell egymásra tekinteniük, akiknek szerves egységben kell szolgálniuk.

Ideális kapcsolat nem létezik – tette hozzá Brandenburg Sándor, aki dolgozott már együtt nála idősebb és fiatalabb lelkészekkel, valamint vele közel azonos korúakkal is. A lényeget abban látja, hogy a sok emberi gyarlóság ellenére meg kell próbálni a legtöbbet kihozni a vezetésből a misszió útján. Szerinte ennek az a módja, ha a püspök és a főgondnok egyre több időt töltenek együtt és egyre többet beszélgetnek egymással, mert így könnyebb lesz elfogadni, ha a másik valamit máshogyan lát.



A legsürgetőbb ügyek
Szathmáry Gergely szerint tovább kell erősödnünk a misszióban és ez jelöli ki a kereteket. Kerületi főgondnokként a korábbiaknál intenzívebben foglalkozna a revitalizálódást igénylő gyülekezetekkel és a szórványgyülekezetekkel. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez azonban „mindenekelőtt békességre lenne szükség közöttünk” – emelte ki. Szeretne szorosan együtt dolgozni a gyülekezetekkel és megerősítené a belmissziót. Részletesen beszélt az ifjúsági munka fontosságáról is, amelyet szintén megerősítene, mert minden eredmény ellenére az idősebbek még mindig nehezen értenek szót a 18-30 év közötti fiatalokkal. Emellett markánsabbá tenné református arcélünket is mind befelé, mind a külvilág felé.

Szalai Zsolt a helyi gyülekezetek megsegítését látja az egyik legsürgetőbb feladatnak, ezen belül pedig az önfenntartás, az evangéliumi fókusz, a közösségi vezetés, a gyülekezetek közötti szolidaritás és a tapasztalatmegosztás is lényeges elemek. Sok jó példát lát, de ki kellene ezeket terjeszteni más egyházközségekre is. Az ifjúság témájáról kifejtette: nekünk kellene odalépnünk a fiatalokhoz, nekünk kellene az ő nyelvüket megtanulni ahelyett, hogy mindezeket tőlük várnánk el. Ha ezt megtesszük, akkor a fiatalok nagyon nyitottak tudnak lenni, ezt tapasztalta szentendrei gyülekezetében is. A sürgősebb feladatok közé sorolta még az egyházi struktúrák gyakorlati működésének a fejlesztését is.

Reformra van szükség, szervezeti és választási reformra is – fogalmazott Brandenburg Sándor. A problémát abban látja, hogy a presbiteri-zsinati elveink a gyakorlatban legfeljebb az egyházmegyék szintjéig érvényesülhetnek, afölött erősebb a tekintélyelvűség és más egyházi és világi hatások, ezért szükséges lenne ezen a struktúrán változtatni.



Mihez kezdjünk az intézményeinkkel?
Történelmi adottságunk, hogy ennyi intézményünk lett – fogalmazott Szalai Zsolt, elismerve, hogy intézményfenntartó gyülekezetként könnyen érhet bennünk sokk. Saját presbitériumának azt szokta mondani, hogy cél helyett eszközként tekintsenek az általuk fenntartott gimnáziumra, és ezt a szemléletet erősítené az egyház minden szintjén. Intézményeink felelősségét abban látja, hogy kiváló szolgáltatást kell nyújtaniuk és mellette az evangéliumot is át kell tudniuk adni. „A növekedés ügyét viszont hagyjuk Istenre” – tette hozzá.

Ha egy intézmény nem képes a missziói célját betölteni, akkor nem biztos, hogy az intézménnyel van baj, hanem valószínűleg inkább az azon belül folyó misszióval – vélte Szathmáry Gergely. A főjegyző arra is felhívta a figyelmet, hogy intézményeink a missziói mellett egyúttal egy másik szerepkört is betölthetnek: a kálvinista szemlélethez hozzátartozik az, hogy munkálkodjunk a városért, ahol élünk, és ebbe beletartozik az is, hogy egyházi intézményeket tartunk fenn, amelyek a helyi közösségek javára válhatnak.

Brandenburg Sándor szerint minden osztályteremben pont annyi szeretet van, amennyit oda bevisznek, szeretet nélkül ugyanis képtelenség működtetni egy intézményt. Ha a gyerekek nem érzik ezt a szeretetet, akkor az adott iskola semmilyen szerepet nem fog tudni betölteni.



Mit tenne, ha…?
Betiltanák-e főgondokként az olyan, kívülről érkezett lelkiségi mozgalmakat és tanfolyamokat, mint például a Cursillót vagy a Kereszt-kérdéseket? – érkezett egy kérdés a hallgatóság soraiból. Szathmáry Gergely szerint minden olyan lelkiségi irány bele kell, hogy férjen egyházi sokszínűségünkbe, amely megfelel a Szentírás mércéjének és hitvallásainknak. Brandenburg Sándor szerint nem a módszer a lényeg, hanem a gyümölcse: mindent abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy növeli-e a megtérők számát vagy sem. Szalai Zsolt pedig arról beszélt, hogy a Kereszt-kérdések gyümölcseit körülbelül tíz éve élvezik Szentendrén.

Részletesebben válaszoltak viszont arra a kérdésre, hogy mit tennének akkor, ha más lesz a püspök, mint akit szeretnének. Szathmáry Gergely kifejtette: ismerik egymást Nyilas Zoltán északpesti esperessel és Lovas András kerületi missziói referenssel is. Ha őt választják meg főgondnoknak, benne fel sem merülhet, hogy Lovas András püspökké választása esetén ne vállalná a szolgálatot. Vallja, hogy mind az ötüket – püspökjelölteket és főgondokjelölteket – közös célra hívta el Isten, ezért bárkivel is kell együtt szolgálnia, közös imádságban lesznek.

Szalai Zsoltban egy évvel ezelőtt merült fel először, hogy ha megkérdeznék tőle, lenne-e főgondnokjelölt, igent mondana-e. Azzal tudott csak dűlőre jutni, hogy Lovas Andrással igen, pedig ekkor még nem beszélt vele erről. Idén márciusban hívta őt fel Lovas András, és Szalai Zsolt egyből tudta, hogy ezt a kérdést fogja feltenni neki. Így is volt. Kialakult egy nagyon erős közös látásuk, de ha a választás más eredményt hozna, Szalai Zsolt nem zárja ki az együttműködést Nyilas Zoltánnal sem, akivel dolgoztak már együtt az egyházmegyében.

Csalódott vagyok, mert ez a mostani választási időszak sokkal jobban szól személyi kérdésekről, mint magáról a szolgálatról – fogalmazott Brandenburg Sándor, aki azt élte meg, hogy a tisztújítási folyamat az egyházmegyei közgyűléseken sokkal átláthatóbb, mint az egyházkerületin, ahol a jelölési eredmények nem publikusak. Ezután bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől, annak ellenére, hogy azt egy hete még elfogadta.

A Parókia portál közegyházi tisztújítással kapcsolatos írásait ide kattintva találják, a cikkek kínálata folyamatosan bővül.


Barna Bálint
Képek: Füle Tamás