Összeállításunkban egy miskolci, egy tiszakécskei és egy budai református iskolába látogattunk el az intézményvezetők segítségével.

Nem igaz, hogy riasztó az áhítat
Nyolc iskolát vett át ebben az évben a Tiszáninneni Református Egyházkerület az önkormányzatoktól, köztük két gimnáziumot, öt általános iskolát és egy olyan intézményt, amelyben sajátos nevelési igényű gyerekek tanulhatnak – mondta az egyházkerület főgondnoka, a miskolci Lévay József Református Gimnázium igazgatója. Ábrám Tibor hozzátette: az átvételeket többségében a szülők kezdeményezték, ezért is gondolják, hogy egyre növekszik az igény a református iskolákra. A főgondnok nem tapasztalta az egyházi iskolák napirendjét bíráló szülői magatartást, amelyről a közelmúltban cikkezett néhány újság. A lapok azt állították, hogy a szülők tiltakoznak az iskolákban kötelező rövid imádság – áhítatok – miatt, nem kérnek a hitéleti foglalkozásokból, inkább világi iskolákba íratják gyerekeiket.
– Néhány önkormányzattól átvett intézmény esetében talán megtörténhet ilyesmi, de ez nem általános tendencia. Azok a szülők adják egyházi iskolába gyerekeiket, akik az általunk képviselt szellemiséget és értékrendet fontosnak tartják. Konkrét példa erre, hogy Miskolc-Szirmán átvettünk egy általános iskolát, ahová 220 tanuló jár, és ezt követően csak hat gyermek jelezte, hogy máshol folytatja tanulmányait. Azt feltételezem, hogy ezekben az esetekben sem feltétlenül az egyházi jelleg, hanem költözés vagy más okok miatt döntöttek így a szülők.

A tervezettnél több osztályt kellett indítani
A Lévay gimnázium népszerű a borsodi megyeszékhelyen, több szakon is négyszeres volt a túljelentkezés, ezért a tervezettnél több osztályt indítottak az iskolában. 

– Az emelt szintű képzéseink nagyon kedveltek, a történelem, biológia, kémia, fizika, valamint a média- és kommunikáció osztályaink nagyon hamar megtelnek.
A felsőoktatásban bekövetkező változások elevenen érintették a diákokat – hívta fel a figyelmet Ábrám Tibor – két hónappal az érettségi előtt sokaknak újra kellett tervezniük továbbtanulásukat. Januárban jelent meg ugyanis, hogy hol és mennyi államilag finanszírozott hely lesz a felsőoktatásban. A Lévayba járók többsége ezekre szeretne jelentkezni, hiszen a költségtérítéses képzést kevesen engedhetik meg maguknak.
– Sok diákunk választja a Miskolci Egyetem képzéseit a közelség és a megfizethetőség miatt. Minden évben jelentkeznek teológiára is diákjaink, idén heten folytatnák hittudományi karokon tanulmányaikat. A felsőoktatásba a jelentkezőink nagyjából nyolcvan százaléka kerül be. A törvényi változások miatt nem lehet majd a jövőben évhalasztást kérni, így aki például önkéntes diakóniai évre megy, jövőre ugyanazzal a pontszámmal kell, hogy jelentkezzen egyetemre vagy főiskolára, mert a korábbi lehetőség megszűnik. Tizenöt tanulónk megy diakóniai évre különböző nyelvterületekre, ők többségében ifjúsági központok, öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények munkatársai lesznek.

Az elmélyülés éve
A Lévay tavaly ünnepelte 450 éves jubileumát, számos programot szerveztek, amelyekben nemcsak Miskolcot, hanem az egész Kárpát-medence reformátusságát megmozgatták. Ezt a tanévet a belső elmélyülésre szánta a tantestület, illetve újrafogalmazták küldetési nyilatkozatukat, és stratégiájukat.
– Tehetséggondozás tekintetében belső fejlesztéseket szeretnénk, hiszen 2016-ig ebben jelentős többletet kell majd felmutatnunk. Két specialitásunk a szociális gondoskodás, illetve a média-és kommunikáció, ebben is szeretnénk továbblépni. Érettségi utáni OKJ-s képzésekben is gondolkodunk, akár a református szeretetszolgálattal együttműködve, ahol gyakorlati jellegű tudást tudunk adni.

Modernizáció, fejlesztések
Uniós pénzből tudták fejleszteni a Tiszakécskei Református Kollégiumot. A több mint 15 millió forintból húsz asztali számítógépet, interaktív szettet, digitális táblát, laptopot és projektort vásároltak. Az alsó és felső tagozatosok, valamint a gimnazisták is élvezhetik a modernizálás előnyeit.
– Ezzel a fejlesztéssel már a legmodernebb kihívásoknak is megfelelünk – mondta az iskola igazgatója. Bohács Imre hozzátette: szinte minden órán – magyar, matematika, biológia, földrajz, kémia – tudják használni a gépeket, és az interaktív táblák is jól alkalmazhatók az oktatásban. A pedagógusok még ismerkednek a legújabb technikai vívmányokkal, hiszen használatukat ugyanúgy el kell sajátítani, mintha egy új okostelenfont vásárolnánk.

Az egyházi jelleg miatt választják
A tiszakécskei iskolában tizenkét évfolyamon tanulhatnak a diákok, összesen 354-en. A gimnáziumba 130 fiatal jár, döntő többségében helyiek. A kisebb létszám még nagyobb odafigyelést tesz lehetővé – véli az igazgató.
Bár az iskolát még az 1600-as években alapították, a kommunista időszak után csak 1993-ban került ismét egyházi fenntartásba.
– A hat évfolyamos képzésre általában saját tanítványaink jönnek az általános iskolából. Iskolánkat legtöbben az egyházi jelleg miatt választják, hiszen itt más értékrendet képviselünk, mint a világi intézményekben. Református és katolikus hittanórákat is tartunk. Minden nap tartunk rövid imádságot – áhítatot – diákjainknak felváltva reformátusok és katolikusok. A szülők döntő többsége jónak tartja a kötelező áhítatot, kisebb rész ugyan ellenzi, de ilyen mindig is volt és lesz.

Egyre népszerűbbek a műszaki képzések
Iskolánkból sokan mennek továbbtanulni. Tavaly osztályfőnök is voltam és a 26 végzősből 25 továbbtanult. Tizennégyen nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek és 21-en ECDL-vizsgát tettek. Idén ismét vannak diákjaink, akik református lelkipásztornak készülnek, sőt tudunk fiatalabb tanulókról is, akik ezt a hivatást szeretnék majd választani. Egyre többen tanulnak tovább műszaki területen: gépészmérnöknek, építésznek. Kedvelik diákjaink az anglisztikát, a politológiát, valamint az utazással és turizmussal összefüggő képzéseket.

Mese minden kontinensről
A tiszakécskeiek évről évre megrendezik az országos mesemondó, meseíró, kézműves és szépíró találkozót, amelyen csaknem 200 gyerek vesz részt. A diákok megismerik különböző földrészek népeinek gondolkodásmódját, szokásait, vágyait, álmait és az ezt kifejező meséket. A mesemondók találkozóján idén a japán mesék világába kalandoztak a versenyzők. A szeptemberben kezdődő tanévben Magyarország lesz a találkozó középpontjában.
– A tanév utolsó hetét is nagyon aktívan töltjük, gyerekek, szülők, pedagógusok egyaránt. Számos szabadtéri programot szervezünk. A „reális héten" akadályversenyek, ügyességi és logikai játékok is szerepelnek. A „reális olimpián" a sakktól kezdve a focin át a kamionhúzásig sok területen kipróbálhatják magukat a gyerekek, akik ilyenkor reggeltől késő délutánig együtt töltik az időt. A „reális napnak" pedig már tizennyolc éves hagyománya van; az osztályok egy-egy kis jelenetet mutatnak be a színpadon a szülők és a közönség előtt.

Megváltozott tanulási szokások
Idén is hozta a szokásos magas színvonalat a budapesti Baár-Madas Refomátus Gimnázium és Általános Iskola. Az intézmény vezetője átlagosnak nevezte a tanévet; terveiket, közösségi programjaikat meg tudták valósítani. Tombor László szerint azonban megváltoztak a diákok tanulási szokásai, ami a tanulási kedv lanyhulásában mutatkozik meg.
– Ez nem speciális eset, az egész oktatási rendszerben tapasztalható. A gyerekek mindenütt kevesebb energiát fordítanak a tanulásra, illetve ha már tudják, hogy hol akarnak továbbtanulni, akkor csak az ahhoz szükséges tantárgyakra összpontosítják figyelmüket.

Versenyzésből kiváló
Ez a tendencia sem befolyásolta azonban, hogy kiváló eredményeket érjenek el a budai iskolában tanuló diákok: egy angol nyelvű nemzetközi vitaversenyen kiemelkedő eredményt értek el, csakúgy mint az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV), ahol hét tantárgyból is döntősök lettek a Baár-Madasos diákok. Az Öveges professzorról elnevezett fizikaversenyről pedig az első helyet hozta el az egyik tanuló. A nyelvtudásban sincs lemaradása az iskolának: a 128 végzős 140 nyelvvizsgát tett, ami azt jelenti, hogy van, akinek két vagy három vizsgája is van. A tanulók 95 százaléka az érettségiig leteszi a nyelvvizsgát, és több mint 20-an megszerezték már a felsőfokú vizsgát is valamely idegen nyelvből.

Túljelentkezések
A Baár-Madas általános iskolájába kétszeres a túljelentkezés, a hat évfolyamos képzésre pedig több mint kétszer annyian szeretnének bejutni, mint ahány hely van. A gimnáziumba háromszoros a túljelentkezés, különösen a német, az angol és a biológia a népszerű. Tombor László elmondta, jó partnerkapcsolatot alakítottak ki a Károli Gáspár Református Egyetemmel, illetve a Semmelweis Egyetemmel is.
– Egyre inkább eltolódás látszik a műszaki és természettudományos képzések felé, diákjaink sokan tanulnának tovább ezen a vonalon. Ez jó tendencia, mert református mérnökökre, közgazdászokra ugyanolyan nagy szükség van, mint hívő tanárokra. Az orvosi képzésre jelentkezők száma is legalább öt-tíz százalék.

Nem mennek külföldre, itthon maradnak
Számos hír jelent meg arról, hogy a fiatalok külföldön keresnek megélhetést, a Baár-Madasban azonban ezt nem tapasztalják – mondta az igazgató.
– Talán néhány diákról lehet szó, inkább olyanokról, akik kiváló sporeredményekkel külföldi ösztöndíjat kapnak, főként az Amerikai Egyesült Államokban. A többiek itthon keresik a boldogságukat, pedig nyelvi előképzettségük alapján külföldön is megállnák a helyüket. Nálunk tehát nem tapasztalható az a látványos kiáramlás, amelyről mostanában sok szó esik. Iskolánk minden évben ad utánpótlást a református teológiára. Főként azok szeretnének lelkipásztorok lenni, akik már a gimnáziumban is érzékelhetően hitben járó, jó tanuló, szorgalmas, tisztességes gyerekek.

Fekete Zsuzsa