A tényfeltáró bizottság fogja összegyűjteni a különböző levéltárakból a meghatározott időszakra vonatkozó dokumentumokat, amelyek a Zsinati Levéltárba kerülnek majd.
A testület negyedévente tesz jelentést, ezeket viszont egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke a múlt heti ülésen hangsúlyozta: a tényfeltáró történészi bizottságnak még nem tisztázott a működési rendje, az, hogy milyen keretek között fog tevékenykedni, s kik fogják a bizottság tagjainak irányításával és ellenőrzésével a dokumentumokat feldolgozni.

A zsinat javasolta azt is, hogy állítsanak fel egy múltfeltárással foglalkozó intézetet a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol fiatal történészek bevonásával folyhat majd a munka.

Forrás: MTI

A témához kapcsolódó beszélgetést közöl a reformatus.hu:

Minden embernek majd a végső bírói szék előtt kell megállnia

A múlt feltárása és megismerése, majd megítélése a református egyházban nem merülhet ki néhány szenzációs eset leleplezésével, listák állításával, féligazságok megszellőztetésével, sejtetéssel, hiszen itt emberi sorsokról és emberi méltóságról van szó. Természetesen ennek ellenkezője sem járható út: nem mondhatjuk azt, hogy ez a kérdés ma már senkit nem érdekel. Ez egyszerűen azok arculcsapását jelentené, akik ténylegesen áldozatai voltak a rendszernek – mondta Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora abból az apropóból, hogy a Zsinat legutóbbi ülésén döntött a múltfeltárás rendjéről.
A tényfeltáró történészi bizottság azt fogja kutatni, hogy „a rendszer milyen eszközöket használt az egyház életének figyelésére, korlátozására és megszorítására”.

TOVÁBB >>>